Felelős gondolkodás az építészetben

A Huszonkettesek építész csoportja párbeszédet kezdeményez.

• Szöveg: Octogon
• Olvasási idő: 1 perc

A Huszonkettesek építész csoportja beszélgetésre hívja az egyetemi hallgatókat, pályakezdő építészeket. A párbeszéd kezdetéül április 3-án 18:00-kor a FUGA-ban a budapesti Építész Mesterképzés (BME, MOME), a Bercsényi Építész Szakkollégium és az ÉME Mesteriskola hallgatóit szólítják meg elsőként.

Ki-ki hogy ítéli meg az építész szakma helyzetét, mit állít a felelős gondolkodás szerepéről?

Néhány kérdéscsoport:

Bercsényi Építész Szakkollégium részéről:

• Ha az építészeti közeget nézzük, létezhet/létezik-e olyan (erős) közösség, amely képes lenne önmagán belül egyértelmű etikus, erkölcsös értékrendet fölállítani? Szükség van-e egyetemesen kimondott építészeti értékrendre?
• A nemzetközi charták és hasonló építészeti útmutatások megszűntével (?) van-e joga az építész közösségnek vagy akár a laikus közösségnek szubjektív alapon megállapítani az építészeti minőséget? Minden nem lehet érték, de az értéknek léteznie kell, milyen módon tehetünk különbséget?
• A lakhatási, szociális és társadalmi, valamint gazdasági nehézségek és megszorítások között az építész feladata a mennyiségeket és szükségleteket kielégíteni, vagy inkább az építészeti minőség és érték mellett kiállni? Ha emberek lakhatása a kérdés, akkor mi a helyes? Sokat, de rosszabbat, vagy kevesebbet, de jót tervezni?
• Életszerűtlen-e lakhatási, szociális, társadalmi problémákkal foglalkozni, amelyek többségükben nem segítik az adott projekt gazdaságos létre jöttét, amikor az építésznek is meg kell élnie? Beszélhetünk-e építészi erkölcsről, hogyha az asztalra kerülő kenyér a kérdés?
• Megengedheti-e magának egy építész, hogy a működő világ gazdasági és társadalmi rendszertől elvonatkoztatva tervezzen, és megpróbáljon egyéb, számára fontos követelményeknek is megfelelni? Lehet-e ilyen módon az építész „naiv”?

Huszonkettesek részéről:

• Az építés kettős ügy. Igazi feladata társadalmi igények kielégítése az alkotói intuíció felhasználásával. A kiemelt beruházások állandóan változó szabályozása a társadalmi igényeket hagyja figyelmen kívül, hatalmi döntések végrehajtása érdekében.
• Mivel jár, ha kizárják a tervpályázatok lehetőségét, és a direkt megbízások korrupt világát erősítik?
• Mi a vélemény az „elitista” álláspontról? Nem járok tüntetni, mert nem az utcán kell építészetről dönteni! Helyes-e?
• Hogyan lehet az építészeti műveletlenséget, az esztétikai populizmust, akár a művelt középosztály ízlésében is – befolyásolni? Szükséges-e egyáltalán?
• Melyek azok a kiüresedett, de hasznosítható helyek vagy megszűnéssel, bontással fenyegetett területek, amelyek védelmében érdemes közös programot hirdetni?
• Melyek azok a kihívások, kreatív ösztönző formák, amelyekbe a hallgatókat be lehet vonni? (Ötletpályázatot, nagyobb nyilvánosságot élvező kiállítások, figyelemfelhívó akciók)
• Építészeti etika kérdése: más egyetemi képzésben (ELTE) az etika értelmezésére indított tárgyak oktatásának mintájára lehet-e, kell-e tanítani az alkotói-építészeti etikát?