Niczki Tamás (TIBA Stúdió) ArchDailyre írt dolgozatának magyar átirata.
A Magyarország legnagyobb irodaépületét, a Telekom-székházat jegyző TIBA Építész Stúdió egyik vezető tervezője, Niczki Tamás eredetileg az ArchDailyn publikált cikket How to Build Sustainable, Healthy, and Profitable Office Buildings in 10 Simple Steps címmel. Alább az írás magyar változatát közöljük.
Építészként az egyik legfontosabb feladatunk megérteni, hogy milyen eszközökkel tudjuk egyforma súllyal figyelembe venni az építészeti tervezés során az épületet használó embereket, az alkalmazott természeti erőforrásokat és a projektek jövedelmezőségét.
Mi kell ehhez? Három hozzáállás, tíz lépésben.
I. A szénlábnyom csökkentése
Kulcskérdés, hogy mely konceptuális döntések befolyásolják leginkább a végeredményt? Illetve hogyan lehet fenntartható projektet létrehozni drága áttervezések nélkül? Az épületek felelősek a világ energiafogyasztásának feléért és az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának közel 40 százalékáért. Így nem kérdés, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése prioritás. A jó hír az, hogy egy épület szén-dioxid-lábnyomának jelentős része már a koncepciótervezés szakaszában csökkenthető, néhány egyszerű, okos építészeti megoldással.
II. Egészséges munkahelyek létrehozása
Egészségünket nagyban befolyásolja a környező épített környezet, ahol az életünk mintegy 90 százalékát töltjük. Fizikai és társadalmi környezetünk nagyobb hatással van egészségünkre, mint a genetika, az életmódunk vagy az egészségügyi rendszer1. Az irodaházak esetében, ha a fókusz az embereken van, mindenki nyer. Elsősorban az alkalmazottak, akik egészségesebbek és motiváltabbak lesznek. A cégek legértékesebb eszközei saját alkalmazottai, tehát a munkaadók számára is előnyös ez a hozzáállás. Az emberorientált munkahely jelentős toborzási potenciállal rendelkezik, emellett a jobb munkavállalói teljesítmény és a kevesebb hiányzás a munkaadó bevételét gyarapítja2. Végül, az egészséges iroda jó piaci differenciálási lehetőség a fejlesztő számára, aki magasabb bérleti díjakkal számolhat.
III. Hatékony és jövedelmező épületek tervezése
Fontos a profit optimalizálása is. Nagyobb nyereség érhető el az építési és működési költségek csökkentésével, de a fejlesztő bevétele akkor is növekedhet, ha magasabb értéket hoz létre.
A budapesti TIBA Építész Stúdióban, különböző méretű irodaházakon végzett munkám tapasztalata alapján ez a cikk tíz kulcsfontosságú intézkedést ismertet a korai tervezési döntések optimalizálásához.
1. Csökkentsd a szerkezeti anyagok mennyiségét a szerkezeti raszter optimalizálásával
Az épület szerkezetének felépítéséhez nagy mennyiségű építőanyagra van szükség, amelyeknek (leginkább acél és beton) nagy a környezeti lábnyoma3. A felhasznált anyagok mennyiségének csökkentésére különféle építési technikák alkalmazhatók. Például a födémszélek konzolos kialakítása esetén vékonyabb födémvastagság is elegendő, amivel ráadásul megspórolhatjuk a munka- és anyagigényes szegélygerendákat és növelhetjük az alapterületet a pillérek számának növelése nélkül. Ez a megoldás akár 15%-kal csökkentheti a tartószerkezet anyagigényét, és egyszerűbb geometriájának köszönhetően felgyorsítja az építkezést is. Az oszlopmentes peremek ugyanakkor rengeteg építészeti lehetőséget kínálnak az épülettömeg szabad megformálására.
2. Csökkentsd az építőanyagokat ideális emeletmagasság-választásával
A tervezett emeletmagasság határozza meg az épület teljes magasságát, és ezzel együtt a homlokzatburkolat, a szerkezet és a belső válaszfalak anyagmennyiségét is. Az álmennyezet nélküli belső terek könnyebben alakíthatók a bérlői igényekhez, és a legtöbb esetben a munkaállomások felett nagyobb belmagasság biztosítható a teljes szerkezeti magasság megemelése nélkül. A látható gépészeti rendszerek tágasabb térérzetet és kortárs ipari hangulatot nyújtanak. Az álmennyezet elhagyása azonnali anyagmegtakarítást jelent a belső terekben, és az emeletmagasság racionalizálása 6-7 százalékkal csökkentheti a külső homlokzat felületét. Ez a megközelítés ráadásul hozzájárul a jövőbeli hulladék és az erőforrások csökkentéséhez is, és könnyebben lehetővé teszi a belső későbbi átalakítását.
3. Növeld a flexibilitást a jövőbeni anyagfelhasználás csökkentése érdekében
Az építőanyag és a karbonlábnyom lecsökkentésének egyik leghatékonyabb módja egy flexibilis épület tervezése, amely könnyen adaptálható a jövőbeli használói igényekhez. A bérlők, vagy azok helyigényeinek változásakor, a jól elhelyezett közlekedők és a függetlenül elérhető bérterületek jelentős költséget és építési időt takaríthatnak meg. Mindez az irodaépület értékét is növeli.
4. Csökkentsd a működéshez szükséges energiafelhasználást ideális homlokzattal
A jól működő fenntartható épülethez elengedhetetlen a koncepciótervezés idejében megérteni, hogyan lehet csökkenteni a későbbi energiafogyasztást. Az első lépések egyike a telek benapozás vizsgálata, és annak eredményei alapján a tömeg és megnyitásainak megfelelő kidolgozása. Fontos a tömör és a transzparens felületek arányának helyes megválasztása. A túl nagy üvegfelületek nem előnyösek, hiszen nyáron túlmelegedést és a hűtési igény megnövekedését okozzák. Másfelől a túl kis ablakok miatt korlátozódhat a belső térben a természetes megvilágítás és a téli szoláris nyereség.
5. Úgy tervezd meg a garázsokat, hogy később azokat más célra is lehessen használni
Az újonnan létesített parkolóhelyek, és ezáltal az egyéni autózás csökkentése nemcsak környezeti hatása, hanem egy épület beruházási költsége szempontjából is előnyös. Ezt a szomszédos ingatlanok közötti parkolók közös használatával, a kerékpár és elektromos rollerrel történő közlekedés ösztönzésével, és ezek számára létesített tárolókkal, de akár az autómegosztóknak fenntartott kiemelt helyek biztosításával is elérhetjük. Hosszú távon nem minden esetben a térszint alatti parkoló a legelőnyösebb. A jövőben a vezetőnélküli autók állandóan mozgásban lesznek, és összességében a városoknak kevesebb parkolóhelyre lesz szükségük. Így fontos, hogy a garázsokat lehetőség szerint úgy építsük meg ma, hogy később akár más funkciót is be tudjanak fogadni.
6. Csökkentsd a kiszolgáló területeket
A költségcsökkentés és a túlzott környezeti hatások elkerülése érdekében alapvető fontosságú a szervizterületek minimalizálása. A korai tervezési szakaszban energiamodell alapján könnyebben csökkenthető a jövőbeli energiaigény, ezáltal pedig a szükséges gépészeti berendezések, és azokhoz rendelt területek nagysága is. A tűzszakaszok és a kiürítési útvonalak optimalizálása szintén alkalmas lehet az egy adott irányba menekülő emberek számának, és ezáltal a részükre előírt folyosók és lépcsők méreteinek csökkentésére. Mivel ezek a kiszolgáló zónák általában nem képezik részét a bérleményeknek, ezért ez a döntés hatással van a hatékonyságra és a fejlesztő profitjára is.
7. Különböztesd meg a lépcsőket és helyezd őket a homlokzat mellé
A lépcsők általában nem tartoznak az irodaház mindennapi közlekedési útvonalai közé, és legtöbbször az épület rejtett zugaiban helyezkednek el, ahova a szigorú beléptetési követelmények miatt a használók sokszor be sem mehetnek. Meg kell különböztetnünk a lépcsőket. Menekülésre egyszerű, és a követelmények szerinti minimális méretűeket, míg mindennapi használatra, az emberek fizikai aktivitásának fokozására vonzó, tágas lépcsőket tervezzünk. Mindkét esetben érdemes a homlokzat irányába, a természetes fény és szellőzés felé mozgatni őket. Az első esetben, például egy nyitott lépcső esetén, elhagyhatjuk a túlnyomásos füstmentesítéshez használt gépészetet, a második esetben pedig biztonságosabb és vonzóbb légkört teremthetünk.
8. Vess be aktív design tervezési stratégiát
Az aktív design tervezési stratégiával tervezett irodaépületek sokszor anélkül kényszerítik a dolgozókat mozgásra, hogy azok azt akár észrevennék. Azáltal, hogy a belső lépcsők jól látható és könnyen elérhető helyeken vannak, és azokat különféle felhasználói élmények, mint például műalkotások, megfelelő világítás és növényzet egészíti ki, a munkavállalók nagyobb valószínűséggel használják őket lift helyett4. Egy másik módszer például a központosított másolószobák, szemetesgyűjtő pontok és ivóvízi szökőkutak kialakítása, amelyek arra ösztönzik az irodai dolgozókat, hogy ülőmunkájukat néha megszakítsák, felálljanak és tegyenek egy pár lépést.
9. Növeld a közösségi területeket és különböztesd meg őket a munkazónáktól
A jól megtervezett közösségi terek a modern irodaépületek fontos elemei. Ezek a zónák segítenek az alkalmazottaknak ellazulni a mozgalmas nap folyamán, ösztönzik a társadalmi interakciókat, növelik az általános jólétet és elősegítik a hatékonyságot. Az épület bármely szeglete alkalmas lehet: az előcsarnokok, a központi lépcsők, a kertek, a terasztetők csak néhány példa. Noha ezek a területek kiválóan alkalmasak az együttműködésre, az irodáknak külön helyiségekre is szükségük lesz a nagy koncentrációt igénylő munkák elvégzéséhez.
10. Használd a biofilikus tervezés elveit
Fontos visszahozni a természetet az emberekhez, természetes fény és levegő, minőségi kilátások és növényzet biztosításával. A mély traktusszélességű épületek gyakran elválasztják az alkalmazottakat a természetes fénytől, ami megzavarhatja cirkadián ritmusukat, alvási zavart, depressziót, diabetest és más negatív egészségügyi mellékhatásokat okozva. Az egészséges munkahely megteremtése szempontjából kulcsfontosságú a biofilikus design, amelynek bizonyítottan pozitív az élettani hatása. A zöld teraszok az irodákban általában népszerű, közösségi terek.
[1] Forrás: International Well Building Institute.
[2] A 3-30-300 modell szerint az épülethasználók teljesítményének 1% -kal történő növelése 100-szor nagyobb hatással van a vállalat bevételére, mint az energiamegtakarítás hatékonyságának azonos arányú növekedése.
[3] A beton a teljes szén-dioxid-kibocsátás 8%-át, az acélipar körülbelül 5%-át teszi ki.
[4] A Harvard Alumni Health Study szerint a napi 3-5 szintnyi lépcsőzés 29% -kal csökkentheti a stroke vagy más szív- és érrendszeri betegség kockázatát.
Niczki Tamás DLA, LEED AP
Projektvezető építész a budapesti TIBA Stúdióban. Korábban különböző építészeti irodákban dolgozott, köztük a New York-i Perkins and Willben. Több mint egy évtizedig volt adjunktus a Budapesti Építészmérnöki Karon, ahol doktori fokozatot (DLA) kapott. Fő érdeklődési területei a fenntarthatóság és a munkahely tervezés.
Felhasznált képek, látványtervek:
The HUB Irodaház, Budapest, meghívásos pályázat
TIBA Stúdió, vezető építészek: Beczner Balázs, Király Zoltán, Niczki Tamás
Tervező csapat: Csányi Zita, Fekete Áron, Végh Gyula, Virágh Zoltán, Zádori Márton
GH - Startup iroda, Budapest, meghívásos pályázat
TIBA Stúdió, vezető építész: Niczki Tamás
Tervező csapat: Buzder-Lantos Zsófia, Kalászi Zoltán, Mester Anita
KGT torony, Budapest, meghívásos pályázat
TIBA Stúdió, vezető építészek: Honti Viktória, Niczki Tamás, Tiba János
Magyar Telekom és T-Systems Hungary Közös Székháza, Budapest
TIBA Stúdió, vezető építészek: Tiba János, Honti Viktória, Kőszeghy Flóra, Matúz Melinda (koncepcióterv), Király Zoltán, Beczner Balázs, Honti Viktória, Niczki Tamás (kivitelezési terv),
Közös belső terek: STUDIO URBA és HD Group
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
