Egy építészeti koncepció kialakításakor a törzsi közösségekből is sokat meríthetünk, mert a közösségi létezés egyidős az emberiséggel.
„A közösségek, közösségi életterek a jövő életformái.” Ez és ehhez hasonló megállapítások szakmai fórumokon gyakran elhangzanak, főként egy lehetséges társadalmi jövőre vonatkoztatva. Pedig a közösségi létezés egyidős az emberiséggel, a törzsi közösségek szerkezetéből, működéséből sokat meríthetünk a megfelelő építészeti koncepciók kialakításakor.
  |
A KREA Design Iskola enteriőrdesigner – belsőépítész képzésének idei végzős diplomafeladata a fenti alapgondolatra épült. A KREA hallgatói négyéves képzésük végén azt a feladatot kapták, hogy fenntartható közösségi teret tervezzenek a szentendrei Pap-szigeti kemping területén. A hallgatói munkák között így született például digitális nomád élettér, zenei fesztiválnak helyet adó kemping, kreatív művészeti bázis, fiataloknak offline életteret biztosító központ vagy mikrobiogazdálkodással egybekötött lakótér. A hallgatók diplomamunkájukat a Somlai-Fischer Ádám (Prezi) vezette szakmai grémium előtt prezentálták és védték meg.
Az egyes megoldásokat külön cikkekben mutatjuk majd be hamarosan, most azonban a diplomafeladat mögötti koncepciót és szellemiséget szeretnénk bemutatni.
Épített környezeti örökség
  |
  |
  |
A tervezési helyszín változatos méretű és szerkezetű, lábakra állított házak és építmények együttese. A feladat során a helyreállítható rejtett építészeti kincsek megtartása kötelező volt a hallgatóknak, míg a javíthatatlanul erodálódott, esztétikai értéket nem képviselő szerkezeteket nem kellett a tervezéskor figyelembe venniük. Az épített múlt tiszteletben tartása kiterjedt a még nyomokban fellehető, jelen állapotukban még újraértelmezhető épületszerkezetekre, mint például a ma már csak eltorzult állapotban látható, Calmeyer Ferenc által tervezett öltözőépületre vagy a pillangó tetőkre, melyek valaha mosdóknak adtak helyet.
A terület mai faházainál, valamint a nagy motelépületnél a tervezés során megtartották a nehezen elbontható és még jó állapotban lévő vasbeton- és acélszerkezetű alépítményeket, míg a házak felépítményei új megjelenést kaphattak.
Közösségi tér
  |
  |
A feladat során a hallgatók ugyan közös nyomvonalon indultak el, a tervezés egy adott pontján személyes habitusuknak, céljaiknak és a tervezési feladat alakulásának megfelelően egyéni utakat is választottak maguknak. Az egyéni hangsúlyok megjelenésére a feladatkiadás tükreként is tekinthetünk.
Így egy adott helyszínen változatos közösségek és változatos megjelenésű épületek rendkívül színes tárháza született meg.
A feladat megoldása és a feladat tárgya sajátos módon összekapcsolódott azzal, hogy a hallgatók nemcsak közösségek számára terveztek, hanem a munka maga is megszülte a saját tervező-közösségét. A hallgatók és konzulenseik kisebb konzultációs csoportokat hoztak létre, ahol egymásért és egymással vitatkozva közös döntéseket hoztak, teljes közösséget érintő értékeléseket tartottak. Ebben a közösségi hálózatban a diákok egymás munkáit követve, segítve, de egyéni tervezéseket folytatva hozták létre diplomamunkáikat.
Fenntarthatóság
  |
Ma a fenntartható környezet kutatásában a legtöbb, amit tehetünk, az maga a disputa. A termékeny vitára szükség van tervezőasztalokon, konzultációkon, a vizsgaalkalmakkor, és szükség lesz a tervezői életben is. Azt már tudjuk, hogy a terekkel foglalkozó szakemberek felelőssége a jövőben megváltozik. Az eddig ismert „teremtő” tervezői viselkedést felváltja a „moderátor” tervezői attitűd. A KREA képzésének célja pedig, hogy a jövő tervezői készek legyenek a jövőjüket megteremteni.
Ez azonban nagy felelősséggel jár, hiszen a válaszokat nem napjainkban, hanem az elkövetkező évtizedekben kaphatjuk csak meg. Ebben az összefüggésben merész vállalkozásnak tűnik a hallgatókat egy olyan feladat elé állítani, amelyben a kérdéseikre adandó válaszok helyett a tanáraiknak is sokszor csak megérzéseik vannak. A hallgatóknak tervezőként egyszerre kell ismerniük a múltat, kritikusan látni a jelent és tervezni a jövőt, ami annyit takar, hogy képeseknek kell lenniük feltárni környezetünk problémáit és megkeresni azokat az eszközöket, melyek segíthetik őket egy új feladat megoldásában. A KREA hallgatóinak munkái viszont bebizonyították, hogy legfontosabb ma a kérdések megszületése.
Diplomázó hallgatók: Barkó Liliána, Bayer Bence, Bolgár Eszter, Csitári Tímea, Dukai Babett, Gemov Nikolett, Gerasimova Kristina, Gráf Vivien, Kara Borbála, Mikó Luca, Mózes Katinka, Nagy Írisz, Szabó Bence, Takács Hanga, Valki Sára
A vizsgabizottság elnöke: Somlai-Fischer Ádám, építész, interakciós tervező, a Prezi társalapítója és vezető tervezője
Tanári kar: Bihary Sarolta, Bodrogi Fanni, Hitka András, Kiss Miklós, Leichtman Erna, Molnár Szilvia, Rácz Anikó, Tímár Tímea, Tóth Tímea, valamint Nemes Mara, a KREA igazgatója
Az egyes diplomamunkákról rövidesen egyenként beszámolunk az OCTOGON online felületén.
A KREA enteriőtervező, lakberendező és belsőépítész képzéseiről (pótjelentkezési határidő: 2021. szeptember 1.) itt olvashat többet.
Kapcsolat: kommunikacio@kreaiskola.hu
  |
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
