A magasszintű anyagismeret és az anyagokkal történő folyamatos kísérletezés, fejlesztés mára az S39 Hybrid Design védjegyévé vált. Az elmúlt évben a kerámiákkal foglalkoztak intenzíven és most örömmel mesélnek nekünk az épületkerámia történetéről, felhasználási lehetőségeiről.
Az épületkerámia magyarországi megjelenésére és elterjedésére Ybl Miklós volt nagy hatással, aki előszeretettel alkalmazta épületein a kerámiából készült díszítőelemeket. Az első igazán jelentős, mázaskerámiával díszített épülete a Várkert Bazár, melyre a Zsolnay Porcelánmanufaktúra elemei kerültek. A gyár számára is fellendülést jelentett a megbízás, ez volt ugyanis az első meghatározó építészeti munkája.
Az épületkerámia kapcsán elsők között jut eszünkbe Lechner Ödön is, akinek munkássága azért is kiemelkedő, mert ő már maga tervezte az épületeire felkerülő kerámiaelemeket. Gondoljunk csak az Iparművészeti Múzeum épületére, mely nemcsak őrzi iparművészeti értékeinket, hanem maga is iparművészeti alkotás.
A kísérletezés nemcsak a kor építészeit jellemezte, Zsolnay Vilmos is folyamatosan fejlesztette anyagait és technológiáját. Zsolnay a tökéletességre törekedett, de a 20. század eseményei is abba az irányba terelték, hogy fáradhatatlanul újat alkosson: a gyár elvesztette nyersanyagforrásainak egy részét az ország területeinek elcsatolásakor, ami azt eredményezte, hogy új módokat kellett kidolgozni a termékek megalkotásához.
Ahogy belemélyedtünk az épületkerámiával való foglalkozásba, megfogalmazódott bennünk, hogy napjainkra az egyedi mázazott épületkerámia használata szinte kikopott a magyarországi gyakorlatból. A restaurációs munkák során természetesen megjelenik – gondoljunk csak a Párisi Udvar vagy a pécsi Zsolnay Negyed megújulására –, arra azonban ritkábban látunk példát, hogy kortárs épületek esetében gondolkodnának a beruházók, építészek a mázazott épületkerámia használatában.
A kortárs használatra motiváló példa számunkra Nagy Márta keramikusművész munkája, mely a Balázs Mihály által tervezett Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont izgalmas eleme. Az épületben 600 négyzetméternyi felületet fed több mint 60 ezer Zsolnay díszburkolati elem.
Kísérletezésünk során szem előtt tartottuk meggyőződésünket, miszerint a kézművesség hagyományos tapasztalata és a high-tech technológiák adta lehetőségek ismerete ma már speciális tudás, így mindkét területen tájékozódtunk.
A kortárs téglafelületekkel való kísérletezésünk során parametrikus megoldásokban gondolkodtunk, míg a lehetséges kivitelezés tekintetében a digitális és manufakturális lehetőségeket vizsgáltuk. Bár már falazó robotok használatával is lehet számolni, Magyarországon még megfizethető a hatékony, nagy múltra visszatekintő és többgenerációs tapasztalatot ötvöző kézművesség. Így meglátásunk szerint érdemes mérlegelni az anyagi erőforrások munkaintenzív folyamatokba invesztálását, ami kedvező munkaerőpiaci következményeket is eredményezhet.
A hazai és környező országok gyártóival is felvettük a kapcsolatot. A velük folytatott konzultációk tapasztalata szerint a gyártókban partnerekre lelhetünk a kísérletezések és fejlesztések terén is.
A mázazott kerámia használata kapcsán felmerülhet az előállítás magas ára, azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy egy kimondottan strapabíró, időtálló anyagról van szó, melybe érdemes befektetni. Mivel az anyag használata nagy múltra tekint vissza a nemzetközi építészetben, hitelessége már bizonyított. Mindehhez csak vissza kell nyúlni és kortárs gondolatokkal kiegészíteni. Összességében tehát elmondható, hogy időtállóságában, formakincsében és színhasználatában is megtérülő építészeti gesztusról van szó.
A következő képeken a homlokzati téglafelületek megformálása során készített ötleteléseink lenyomatait osztjuk meg veletek.
  |
  |
Forrás: sajtóanyag
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
