Több mint egymilliárd forint európai uniós és állami támogatást kapott Magyarország legjelentősebb, európai szinten is kiemelkedő műemlék-együttese.
A fertőd–eszterházai Esterházy-kastély turisztikai és infrastrukturális fejlesztése részeként helyreállítják az épület középső tömbjét, valamint a Belvedere-t és az óratornyot. A helyiségeket eredeti bútorokkal rendezik be, vagyis a lehető leghitelesebb formában mutatják be azokat. A történeti tereket eredeti pompájukban újítják fel, és az épületben időszakos kiállítótermeket is kialakítanak. A felújításról videót közölt a Nemzeti Kastélyprogram Facebook-oldala.
A fertődi kastély Magyarország legnagyobb és legimpozánsabb barokk kastélya, százhuszonhat rokokó stílusú szobával, hatszázötven festményből álló Eszterházy-képtárral. Az építése 1720-ban kezdődött Anton Erhard Martinelli tervei alapján, az akkor még Süttörnek nevezett faluban Gróf Esterházy József megrendelésére. Az akkor még kicsi, barokk épületet a későbbiekben több periódusban bővítették. A díszterem, melynek falát Jozef Ignaz Mildorfer freskója díszíti, az impozáns kovácsoltvas kapu és a háromszáz hektáros franciakert – mind-mind azt bizonyítják, hogy a fertődi Esterházy-kastély valóban egy európai uralkodói udvarokhoz méltó fényűző rezidencia volt.
Operák, vígoperák, és szimfóniák születtek itt, melynek egy részét az emeleti díszteremben mutatták be.
A kastély mögött állt az Operaház, a Muzsikaház és a Bábszínház. Mellettük a kínai mulatóház, vagy Bagatell, mely a nevét onnan kapta, hogy amikor Mária Terézia megdicsérte, akkor Esterházy Miklós csak annyit mondott: „bagatell”.
A kastély Esterházy Fényes Miklós halála után elhanyagoltan állt: a komplexumot csak ritkán használták, a hercegi udvar visszaköltözött Kismartonba (Esienstadt, Ausztria). A 19. század a hanyatlás korszaka volt. A kastélyt a 19. század végétől – Cziráky Margit grófnő kezdeményezésére – felújították és modernizálták, az enteriőröket a később híressé vált Schmidt Miksa cégével alakíttatták ki.
A második világháború végén az épületegyüttes igen jelentős károkat szenvedett. Könyvtárát kirabolták, bútorai, értékei eltűntek, és csak az 1950-es években kezdődött meg a helyreállítás, ami az 1980-as évekig tartott. Ezzel párhuzamosan zajlott a park helyreállítása is.
A homlokzatok mai képének kialakítása 2004-ben kezdődött el, majd 2009-ben az „Eszterháza, Közép-Európai Kulturális Központ” EU-s fejlesztési projekt keretében elindult a sala terrena, a nyári ebédlő, valamint a díszterem és a díszterem előterének a restaurálása. Mindeközben két KEOP-program keretében megtörtént a Cziráky Margit-korabeli rózsakert rekonstruálása és a Lés-erdő alléinak kitisztítása is. A marionett színház, a víztorony és a narancsház épületegyüttesét is helyreállították, a jószágkormányzói épület pedig 2016-ra készült el. A marionett színház (a víztoronnyal és a narancsházzal) műemléki felújítása 2014-ben ICOMOS-díjat, a jószágkormányzói épület felújítása pedig 2016-ban Építőipari Nívódíjat nyert. 2016-ban indult a nyugati szárny felújítása, aminek eddig csak az első üteme zárult le.
A Nemzeti Kastélyprogram keretében most a legértékesebb középső épülettömb azon helységeinek, termeinek rekonstrukciójára kerül sor, amelyek még nem kerültek restaurálásra. A történeti terek eredeti pompájukban kerülnek felújításra és az épületben időszakos kiállítótermeket is kialakítanak.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
