Íme egy újabb, Mártonffy Melinda által ajánlott lenyűgöző budapesti cour d’honneurös bérház.
A budapesti építészet speciális épülettípusát, a cour d’honneurös bérházakat ismertető hiánypótló könyvsorozat, az ARTEM/BOOKS kiadó gondozásában megjelent Franciaudvaros bérházak Budapesten I. és II. kötet egy-egy épülete 2022-ben az OCTOGON online-ra költözik – minden hónapban egy, a szerző, Mártonffy Melinda által kiemelt előudvaros házat mutatunk be a két könyvből. Ezúttal az VI. kerület Király utca 108. szám alatt található bérházat.
„A VI. kerület Király utca 108. szám alatti franciaudvaros bérház nem csak különleges, keskeny tömegformája miatt érdekes, hanem építtetőjének és lakóinak izgalmas élettörténete is számos fordulatot tartogat, mellyel érdemes közelebbről is megismerkedni” – jegyezte meg Melinda.
Az épület története Mártonffy Melinda kutatása és megfogalmazása alapján:
Az építész, Székely Marcell itt egyben az építtető is, s ez láthatóan nagy szabadságot jelentett a tervezésnél, ami hasznosnak is bizonyult, mivel a még ebben a témában is szokatlanul keskeny, 13,6 méter széles telek beépítését csak aszimmetrikusan lehetett megoldani. A földszinten az oldalt elhelyezett bejárat mellé három kis méretű üzlet került, amelyek felett szintenként változó számú utcai lakás kapott helyet.
A tervező az első két emeleten elegánsabb, több lakószobát tartalmazó és emiatt csak egy utcafrontra néző lakást alakított ki, fölöttük a harmadiktól az ötödik emeletig szintenként két utcai lakás, végül a padlásszinten nagy műteremlakás kapott helyet. Jó megoldás volt ez arra, hogy minél több eltérő minőségű és társadalmi státuszú lakást foglaljon magában a bérház.
Az aszimmetria mind alaprajzban, mind vertikálisan való konzekvens alkalmazása izgalmas tömeget eredményezett, amelynek dinamikus egyensúlya az épület igazi értéke. A homlokzati nyílások fegyelmezett változatossága jól illeszkedik az építészeti koncepcióhoz.
Székely Marcell az I. világháború után is alkalmazta ezt a beépítési típust; az 1928-ban épült XII. kerület Kapitány utca 1–3. szám alatti bérházánál korszerű irányelvek mentén a lehető legelőnyösebb lakhatási feltételeket biztosító házat tervezett. A trapéz alakú, három utca által övezett telekre előudvarral kiképzett, H alakú épületet tervezett, amellyel kiküszöbölte a körülépített udvaros bérházstruktúra előnytelen térszervezését.
  |
A Király utca 108. kapualjába lépve két oldalon, a koszorúsor fölött egy-egy férfiportré domborműve tűnik fel. Székely Marcell építész, aki családjával itt élt, medaillonba foglalva saját fiainak portréját örökítette meg.
„A kapu alatt öcsém és az én profilom domborműve ékeskedik. Hogy miért akart bennünket apám az utókor számára megörökíteni, azt nem tudom.”
Ezeket a sorokat a jobb kézre eső fiatalember, Székely István vetette papírra 1978-ban megjelnő önéletrajzában, akinek édesapja a portrék formába öntésekor még nem is sejthette, hogy ezzel a gesztussal a filmtörténeti emlékezéshez is hozzájárul. A megörökített ifjúból ugyanis 1930-ra befutott filmrendező lett Berlinben, egy évre rá pedig már Budapesten virágoztatta fel a hangosfilmet.
Az ő rendezésében készült 1931-ben a Hyppolit a lakáj című kultikus fekete-fehér vígjáték, amelyben a kor neves filmkészítői működtek közre, többek között a slágerzeneszerző Eisemann Mihály, a korszak legnagyobb operatőre Eiben István és a forgatókönyvíró Nóti Károly, valamint mellettük három legendás színész: Csortos Gyula, Kabos Gyula és Jávor Pál. A rendező 1938-ban a fasizmus elől feleségével, Ágay Irén színésznővel az Egyesült Államokba emigrált, ahol 1945-ben Star Pictures néven alapított produkciós irodát. Utolsó munkája az 1973-ban bemutatott Lila ákác című magyar film, amit rendezőként és forgatókönyvíróként is jegyzett.
Építtető: Székely Marcell
Építész: Székely Marcell
Épült: 1911
Az ARTEM/BOOKS kiadó gondozásában megjelent Franciaudvaros bérházak Budapesten I. és II. kötetekről készült korábbi cikkeinket ITT és ITT olvashatjátok.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
