Az idei utolsó Mártonffy Melinda által ajánlott lenyűgöző budapesti cour d’honneurös bérház.
A budapesti építészet speciális épülettípusát, a cour d’honneurös bérházakat ismertető hiánypótló könyvsorozat, az ARTEM/BOOKS kiadó gondozásában megjelent Franciaudvaros bérházak Budapesten I. és II. kötet egy-egy épülete 2022-ben az OCTOGON online-ra költözött – minden hónapban egy, a szerző, Mártonffy Melinda által kiemelt előudvaros házat mutattunk be a két könyvből. Ezúttal, idén utolsóként az IX. kerület Angyal utca 7. szám alatt található bérházat.
„A Schannen Ernő és fia, Schannen Artúr által tervezett IX. kerületi Angyal utca 7. szám alatti bérház mély előudvarával és elegáns megjelenésével hívja fel az arra járók figyelmét. Az 1908-ban épült bérház a csatlakozó udvaros lakóházak szokásos alaprajzi elrendezését követi, romantikus stílusjegyeket mutató homlokzatát az eltérő keretezésű és záródású ablakok teszik változatossá” – jegyezte meg Melinda.
Az épület története Mártonffy Melinda kutatása és megfogalmazása alapján:
Ferencvárosnak a Nagykörúton kívül eső részén, szűk mellékutcában nagyvonalú, utca felé megnyitott bérház lazítja a zártsorú beépítést. Az utca felé megnyitott udvaros beépítés annyiban tér el a hagyományos, franciaudvaros kiképzésű házaktól, hogy udvarának mélysége nagyobb a szélességénél. Ami közös bennük, hogy mindkét háztípust egy telek beépítésével hozták létre, szemben a csatlakoztatott udvaros társával, amihez minimum két telket egyesítettek.
A cour d'honneurös típusnak e speciális változatával Budapesten csak elvétve találkozhatunk, ennek egyik szép példája a Schannen Ernő és Artúr építészek által tervezett Angyal utca 7. szám alatti épület. A tulajdonosok rutinos építtetők: Kohn Lajos és Imre az 1890-es évek végétől számos budapesti lakóház megrendelői (Lajos például a következő házakat építtette: VII., Dembinszky utca 39., 1896; IX., Angyal utca 3., 1908; VIII., Üllői út 30., 1909; VIII., Rákóczi út 73., 1911; Imre építkezései: VIII., Mátyás tér 14., 1905; VIII., Rákóczi út 55., 1909), amelyek közül jónéhányat a Schannen építésziroda tervezett. Angyal utcai beruházásukat Konn Albert Bódog közgazdásszal közösen bonyolították, aki hosszú karrierje során volt a Magyar-Cseh Iparbank alelnöke, valamint a Neuschlosz-féle Nasici Tanningyár és Gőzfűrész Rt. igazgatósági tagja is.
Az illusztris társaság által megrendelt épület alaprajzi elrendezésénél az építészek a csatlakoztatott oldaludvaros házaknál megszokott kiosztást alkalmazták. A pinceszinten raktárhelyiségek, a földszinten és a fölötte magasodó három emeleten eltérő nagyságú és komfortfokozatú lakások, a padláson pedig mosókonyhák kaptak helyet. A két elegánsabb utcafronti lakás közvetlenül a lépcsőházból nyílik és három utcai szobával, valamint egy cour d'honneurre néző szobával rendelkezik, a többi, hátrébb elhelyezett, olcsóbb lakás pedig a két oldalt kialakított függőfolyosókról közelíthető meg. Érdemes megnézni az e a házaknál általánosan alkalmazott alaprajzi elrendezést: a kiszolgálóhelyiségeket (konyhák, cselédszobák) logikusan a szomszédos telkek és a telekvégek felőli irányból, a sötétebb, szűkösebb oldaludvarokból tették megközelíthetővé, míg a lakószobák az utca felé megnyitott udvarra néztek.
A romantikus stílusjegyeket mutató főhomlokzat hármas tagolású: az alsó szinteket (alagsor és magasföldszint) az első emelet ablakparapetjei vonalában kialakított övpárkány választja el a többi szinttől, ahonnan a nyílásokat két oldalt kísérő két emelet magas falpillérek indulnak, amelyeket a harmadik emelet fölött hangsúlyos párkány zár le. A homlokzat összképét a valamennyi szinten eltérő keretezésű és záródású ablakok teszik változatossá, amelyeket a második emelet magasságában trónoló sasmadarak méltóságteljes alakjai tesznek még hatásosabbá.
  |
Kohn Lajos és Imre 1908-ban a közeli Ráday utcában egy ránézésre megszólalásig hasonlító cour d'honnerös bérházat is építtettek. A szintén a Schannen építészek által tervezett IX. kerületi Ráday utca 38–40. szám alatti ház annyiban tér el Angyal utcai „párjától”, hogy itt két telek csatlakoztatásával hozták létre a beépítést. A tömegében, alaprajzi elrendezésében és homlokzatkiképzésében szinte megegyező háznál csupán díszítőelemeiben és apró részleteiben fedezhetünk fel különbségeket.
Építtető: Kohn Lajos, Kohn Imre és Konn A. Bódog
Építészek: Schannen Ernő és Schannen Artúr
Épült: 1908
Az ARTEM/BOOKS kiadó gondozásában megjelent Franciaudvaros bérházak Budapesten I. és II. kötetekről készült korábbi cikkeinket ITT és ITT olvashatjátok.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
