Íme egy újabb, Mártonffy Melinda által ajánlott lenyűgöző budapesti cour d’honneurös bérház.
A budapesti építészet speciális épülettípusát, a cour d’honneurös bérházakat ismertető hiánypótló könyvsorozat, az ARTEM/BOOKS kiadó gondozásában megjelent Franciaudvaros bérházak Budapesten I. és II. kötet egy-egy épülete 2022-ben az OCTOGON online-ra költözik – minden hónapban egy, a szerző, Mártonffy Melinda által kiemelt előudvaros házat mutatunk be a két könyvből. Ezúttal az V. kerületi Garibaldi közben található bérházat.
„A franciaudvaros bérházak továbbfejlesztett változataként is értelmezhető tömbátvágásoknál, vagy más néven utcaátvágásoknál a cél a minél több utcafronti lakás kialakítása volt. Ez valósult meg a Parlament szomszédságában álló Garibaldi köz monumentális tömbjénél is, amelynél az építészek a tömbátvágással kiküszöbölték, hogy aránytalanul nagy belső udvarok jöjjenek létre” – jegyezte meg Melinda.
Az épület története Mártonffy Melinda kutatása és megfogalmazása alapján:
Közvetlen a Garibaldi utca 5. szomszédságában található a hatalmas, több utca által határolt, tömbátvágással létrehozott bérházegyüttes, melynek tervei a neves építészpáros, Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula irodájában készültek. A megrendelő az 1909-ben alakult Budapesti Építő Részvénytársaság, mely főleg ingatlanok adásvételével, bérházak építésével, kezelésével és értékesítésével foglalkozott. Alapító- igazgatósági tagjai között volt Ullmann Gyula is, bizonyára ennek köszönhető, hogy a Kármán és Ullmann építésziroda több épületet is tervezett a részvénytársaságnak (pl. V., Szalay utca 2. – Falk Miksa utca 1., 1910).
Kármán és Ullmann, építészdiplomájuk megszerzése és ezzel párhuzamosan tett meghatározó külföldi tanulmányútjaik után (Párizs, München, Olaszország) 1895-ben alapították irodájukat, mely közel húszéves fennállása alatt a korszak egyik legfoglalkoztatottabb tervezőirodája lett. A társulásukat követő néhány évben épületeiken a historizáló formajegyek domináltak, amit hamar felváltottak a bécsi szecessziós stílushoz köthető szerkezeti megoldások és díszítőelemek használata. E korszakuk egyik legismertebb darabja a Király bazár nevet viselő üzlet-, és lakóház (V., Ferenciek tere 3–4–5., építés: 1899–1902; bővebben lásd I. kötet, 152–161.), melynek díszes, reprezentatív főbejáratát franciaudvarral tették hangsúlyossá.
Életművükben 1910 körül tapasztalható újabb stílusváltás, ekkor épült házaikon az általános klasszicizálás mellett a manierizmus szellemisége fedezhető fel. Ez látható a Garibaldi köz utcaátvágással létrehozott monumentális tömbjénél is. A homlokzatokat a több szintet átfogó oszlopok és pillérek, az erőteljes osztópárkányok és a hangsúlyosan kiugró aediculával keretezett, díszes zárterkélyek tagolják. A falmezőket különböző díszítmények és ornamensek töltik ki: gyümölcs- és virágfüzérek, táncoló puttók, masnis koszorúk látványos kavalkádja teszi még plasztikusabbá az összképet.
A belső tereket a külsőhöz hasonló elegáns részletek teszik impozánssá, mint például az íves vonalvezetésű lépcsőházak vagy a szépen megmunkált kovácsoltvas korlátok.
Az építészek a tömbátvágással kiküszöbölték, hogy aránytalanul nagy belső udvarok jöjjenek létre, sőt a jó térszervezésnek köszönhetően elérték, hogy az összes lakás a lépcsőházból legyen megközelíthető. A szűkös belső udvarokra csupán a cselédszobák és a konyhák ablakai, míg a lakóhelyiségek az utca felé néznek.
Építtető: Budapesti Építő Rt.
Építészek: Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula
Épült: 1911–1915
Az ARTEM/BOOKS kiadó gondozásában megjelent Franciaudvaros bérházak Budapesten I. és II. kötetekről készült korábbi cikkeinket ITT és ITT olvashatjátok.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
