Ha március, akkor íme egy újabb lenyűgöző budapesti cour d’honneurös bérház.
A budapesti építészet speciális épülettípusát, a cour d’honneurös bérházakat ismertető hiánypótló könyvsorozat, az ARTEM/BOOKS kiadó gondozásában megjelent Franciaudvaros bérházak Budapesten I. és II. kötet egy-egy épülete 2022-ben az Octogon online-ra költözik – minden hónapban egy, a szerző, Mártonffy Melinda által kiemelt előudvaros házat mutatunk be a két könyvből. Ezúttal az VIII. kerületi Rákóczi út 51. szám alatt található bérházat.
„A szebb napokat is látott Rákóczi út 51. szám alatti bérház nem csak izgalmas tömegalakítása és sokrétű funkciói miatt érdekes, hanem építtetője és a hozzá kapcsolódó építészettörténeti adalékok miatt is” – jegyezte meg Melinda.
Az épület története Mártonffy Melinda kutatása és megfogalmazása alapján:
Budapest egyik legforgalmasabb sugárútján magasodik Hofstätter Gutmann borkereskedő robusztus bérháza, mely hatalmas tömegével még ma is szinte kiugrik a környező épületek sorából. A jól menő kereskedő a bérlakások mellett az üzleti funkcióra helyezte a hangsúlyt: a két belső udvarral is rendelkező ház földszintjét megnyitotta és egyfajta átjáróházként biztosította a városlakók számára az összesen 27 üzlethelyiség szabad látogatását.
Az építészek, hasonlóan a Király bazár (V., Ferenciek tere 3–4–5.; bővebben lásd: I. kötet, 152–160.) kialakításához, az utca felé nagyvonalú, hangsúlyos franciaudvarral nyitották meg a teret, mely reprezentatív kapuként keltette fel az arra járók figyelmét. A homlokzat erőteljes függőleges sávozása és a manzárd vonalában elhelyezett négy nagy méretű szoboralak – melyekből kettő magát az út névadóját, Rákóczit mintázza – intenzív vizuális ingerként hívogatta a vásárolni vágyókat.
A komplex téralakítású bérház tervezői Stettner Gusztáv és Krausz Gábor építési vállalkozók voltak, akik korábban már több épületet is terveztek és kiviteleztek Hofstätter Gutmann megbízásából (Krausz Gábor: XIV., Ilka utca 42/a., 1909; Stettner és Krausz: VII., Csengery utca 7., 1911). Krausz többszöri foglalkoztatása nem véletlen, hiszen Hofstätter Gutmann vejeként a Hofstätter család szűk köréhez tartozott. 1908-ban vette feleségül a kereskedő Malvin nevű lányát, ettől kezdve datálható közös együttműködéseik sora.
Krausz a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolában tanult, ahol először Strasser és Ulrich műépítészeknél volt gyakornok, majd 1900-ban szerezte meg építőmesteri oklevelét. Eleinte kisebb-nagyobb tervezői-kivitelezői munkákat végzett, majd az 1910-es évek környékén Stettner Gusztáv építési vállalkozóval összeállva folytatta tevékenységét. A Stettner és Krausz cég nevéhez számos budapesti bérház tervezése köthető, de színház, szanatórium és szálloda kivitelezésére is kaptak megbízást. Utóbbiak közé tartozik például a szintén a Rákóczi úton található, a Csokonai utca felé cour d’honneurrel kialakított Palace Hotel, melynek terveit Komor Marcell és Jakab Dezső készítették, az építésért pedig a Stettner és Krausz cég felelt. Egyéb izgalmas megbízások is találhatók a két építész repertoárjában: a budapesti varietévilág központjában, a Royal Orfeum nevű mulatóhely I. emeletén működő Papagáj kabaré belső kialakítása is a két mester munkáját dicséri.
A korabeli sajtó elismeréssel adózott Stettner és Krausz kiváló és gyors munkájának, amely a cikk szerint frappáns építészeti megoldásokat tartalmazott. Az érdekes építészeti adalékok és családi összefonódások itt még nem érnek véget; visszatérve Hofstätter Gutmannra és családjára, említést érdemel, hogy a neves, modern szellemben alkotó építész, Hofstätter Béla a kereskedő fia. Az 1891-ben született építész Hofstätter Gutmann és felesége, Infeld Fanni nyolc gyermekének egyikeként látta meg a napvilágot, műegyetemi diplomáját 1913-ban szerezte.
Pályafutását édesapja megbízásából a XIV., Ilka utca 43. szám alatti bérvilla tervezésével kezdte, sőt mint sokan mások, ő is kísérletezett a franciaudvaros bérháztípus tervezésével (VII., Klauzál utca 13., építés: 1928). 1936-ban Domány Ferenc építésszel társult, az ő irodájukból került ki Újlipótváros egyik leghíresebb épülete, a Dunapark-ház (XIII., Pozsonyi út 38–42.), vagy a Duna másik oldalán a II., Margit krt. 15–17. szám alatti luxus bérpalota (bővebben lásd: II. kötet, 46–57.), melyek újszerű formavilágukkal és exkluzív kivitelezésükkel a magyar modern építészet remekei közé tartoznak.
Építtető: Hofstätter Gutmann
Építészek: Stettner Gusztáv és Krausz Gábor
Épült: 1912
Az ARTEM/BOOKS kiadó gondozásában megjelent Franciaudvaros bérházak Budapesten I. és II. kötetekről készült korábbi cikkeinket ITT és ITT olvashatjátok.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
