Debrecen, Innovációs Központ. Cikkünk az OCTOGON magazin 176-os (2022/4-es) lapszámából.
Az építészet hol követője, hol innovatív kezdeményezője a nagyléptékű gazdasági, társadalmi átalakulásoknak. A start-up vállalkozás fogalma, a co-working irodák igénye az utóbbi évtizedben terjedt el, s késztette újragondolásra az irodatérről alkotott korábbi sémákat. A Debrecenben a BORD Építész Stúdió által tervezett Innovációs Központ elébe megy, kreatív ötletekkel szolgál az új típusú „irodaház”-építészetnek, strukturálisan és elméleti szinten is átgondolva és átformálva az eddig érvényes alapelveket. Flexibilitás, kommunikáció és transzparencia a hívószavai a házba fogalmazott új alapvetéseknek.
E komoly felvetések mellett vagy előtt mégis egy általánosabb fogalom, emberi tulajdonság, a kíváncsiság felől közelítenék az épülethez, amely pszichikai és attitűdbeli motorja mindannak a tevékenységnek, amelyre az épület szerveződött. A kíváncsi ember: olvas, kérdez, kutat, kísérletezik – minderre szabad és tág lehetőséget biztosít az Innovációs Központ.
A ház szerkezetét tervezői egy könyvespolchoz hasonlítják, amely variábilis, nyitott és a tudás tárházát nyújtja.
Mit csinálunk egy könyvespolc előtt? Nézelődünk, keresgélünk, tudatos választásunk mellett még végigfut a szemünk néhány címen, belelapozunk egy-egy érdekesnek tűnő kötetbe, gondolkodunk, esetleg beszélgetünk a még mellénk csapódott érdeklődővel. Tulajdonképpen ezt a mechanizmust képezte le, nagyította fel az épületben a tervező. Az épület zseniális strukturális újítása a fogadótér középre helyezése: vagyis a háromszintes épület fogadótere nem a klasszikus földszint, hanem a középső szint.
Ez a centrális struktúra felülírja a merev hierarchiát, minden teret be- és összekapcsol a házon belül, valódi izgalmas találkozási pontot alakítva ki. A középső (központi) tér valódi „főtér”: gasztrofunkcióval, teakonyhával, barátságos és kényelmes ülőbútorokkal. Ahogy az egész ház, de különösen a centrális szint funkciója, hogy az emberek találkozzanak egymással, s a találkozásokból, beszélgetésekből új gondolatok szülessenek. A legizgalmasabb ez akkor, ha addig ismeretlenek akadnak egymás útjába, amire a ház teljes egészében lehetőséget is biztosít, szinte generálva az inspiráló „véletlent”. A központi szint feletti szinten a rugalmasan alakítható irodák kaptak teret, míg alatta a laborok, műhelyek költözhettek be, nehéz eszközeikkel, különleges biztonsági igényeikkel.
Akár az irodák és a laboratóriumok terei is könnyen és rugalmasan változtathatóak, figyelembe véve a start-up cégek gyors szervezeti mozgását. Semmi nem állandó! S erre a házat fel kell készíteni, állítják a tervezők. Ehhez hozzájárultak azzal, hogy a gépészetet is kiköltöztették a házból egy mesterséges dombba, amely alagutakkal kapcsolódik a házhoz, kiszolgálva a gyorsan változó igényeket. A dombtető is közvetlen kapcsolatban áll az épülettel, egy híd biztosítja a fő bejutást a centrális fogadótérbe. További flexibilitást jelent az épületen belül a lépcsők elhelyezése. Tulajdonképpen minden raszter alkalmas arra, hogy összeköttetést teremtsen a szintek között úgy, hogy az bármikor könnyen és gyorsan megváltoztatható.
Az épület tartószerkezete is követi és finoman szimbolizálja az egyes szintekhez társított funkciót. A műhelyeknek helyet adó alsó szinten a vasbeton súlyossága dominál, a középső találkozási ponton az acélszerkezet transzparenciája és könnyed nagyvonalúsága a meghatározó elem, míg az iroda- és tárgyalóterekben a faszerkezet melegsége teszi barátságossá az atmoszférát.
A flexibilitás és transzparencia építészeti fogalma mellett itt a barátságosságra helyezném a hangsúlyt, mert ez teremti meg azt a szabad atmoszférát, amely elengedhetetlen a gondolatcseréhez, az innovációs központ valódi lényegéhez!
A laposan elterülő befogadó, nyitott épület a találkozások lehetőségét biztosítja: az élénk, friss, izgalmas beszélgetésekét, amely az antikvitás óta a szellemi élet meghatározó formája.
A könyvespolc metafora találó és hagyománytisztelő az információs társadalomban, még megtartotta a könyv tudásmegőrző és továbbadó funkcióját mint információs alapegységet, s a könyvtárrá sokasodó könyvespolc(ok) pedig koordinálói az információ áramlásának. Az összetett és mély gondolkodás az építészet és tágabban a társadalom jövőjéről ebben a BORD Stúdió által tervezett házban is erőteljesen és innovatívan jelen van.
Nettó alapterület: 7087,09 m2
—
Vezető építész tervező: BORD ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ | BORDÁS PÉTER
—
Építész munkatársak: ANGI ÁGOTA MELINDA, BENKE RÓBERT, FÁBRY ANDRÁS, LENTE ARTÚR, LENTE-PAPP LINDA, MEZEY TAMÁS, MEZŐSI ZSOLT, MÉHES ANDREA
—
Belsőépítészet: BORD ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ | ANGI ÁGOTA MELINDA, LENTE ARTÚR
Táj- és kertépítészet: BORD ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ | WALDMANN ANDREA
—
Beruházó: DEBRECENI EGYETEM
Még több fotó a galériában!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.