Hogyan tervez egy nő, ha belsőépítész? Egy pasaréti gyógyszertár átalakítása
„Hogy miért lett kedves számomra ez a munka, amitől először elborzadtam? Próbálom magam is megfejteni. A belsőépítész nem szeret átalakítani, buherálni; dobjunk ki mindent és tervezzünk vadiújat – na ez itt szóba sem jöhetett. Mégis olyan végeredmény született, amit jó szívvel vállalunk mindketten: a tulajdonos gyógyszerész asszony és én is.” Almer Zsuzsa belsőépítész személyes beszámolója, Nőnap alkalmából induló Nők az építészetben sorozatunk első darabjaként.
Mindig bennem élt a vágy, hogy patikát tervezhessek, hiszen apám és nagyapám is patikusok voltak. Egy biedermeier stílusú patikában nőttem fel, gyakran csellengtem ott apám mellett egyedüli gyerekként, kicsit a játszóteremnek tekintve a kisvárosi patikát. A pasaréti feladatot látva persze tudtam, hogy szó sem lehet egy régi patika hangulatának visszaadásáról, hiszen ma már a gyógyszertárak profilja megváltozott, szinte drogéria bolttá váltak.
Tervezéseimbe igyekszem maximálisan bevonni megbízóimat, mert azt szeretném, ha sajátjuknak éreznék a megszületett tervet. Ezt a folyamatot hosszas puhatolódzás kíséri, mivel a tervezés rendkívül széles spektrumot ölel fel mind a stílus, mind a színek, anyagok, illetve tárgyhasználat tekintetében. Ezért, ha egy tulajdonos kér tőlem valamit, igyekszem teljesteni még akkor is, ha én mást képzeltem el eredetileg. Ez az egészséges kompromisszum nem akadályoz abban, hogy saját tervezői elképzeléseim is érvényre jussanak. A pasaréti Rimanóczy-féle buszvégállomás épületében működő gyógyszertár esetében sem volt ez másképp. A tervezés során a határozott elképzelésekkel rendelkező tulajdonos gyógyszerésznővel sikerült jól összehangolódnunk, és ez nagyban segítette a munkát.
Korlátozott és racionális volt a költségvetés, az alaprajzi elrendezéshez nem nyúlhattam, így csak az új tervezésű pultok kialakításába és a világításba vihettem valami különlegeset.
Az eredetileg egyszínű cseresznye felületű berendezés elég zsúfolttá és egyhangúvá tette a helyiséget, ezért az új pultok ezüstszürke árnylatot kaptak, és ugyanez a szín megjelent a megújult hátsó fiókos polcrendszeren is, minden második fiók szürke lett. Egy szerencsés véletlen és a mindenható internet közreműködésével sikerült felkutatni a speciális fiókrendszer eredeti tervezőjét, aki vállalta a bútor felújítását, ezzel jókora tételt spórultunk a költségvetésben.
  |
De kellett még valami attrakció, valami figyelemfelkeltő. A tulajdonos asszony beleszeretett a Viaplant Kft szabadalmába, mely különböző szárított növényi alapanyagokat (pl. szalma, rózsaszirom) épít be valamilyen hordozó anyagba, ami lehet tapéta, műanyaglemez, bútorlap, stb.
A Viaplant adta az ötletet, hogy a pultok világtó frontja gyógynövényeket mutasson be, hiszen a gyógyszerek egy része azokból készül.
A Viaplant módszerét módosítva a növényeket ritkásabban helyeztük el, ezáltal a frontok jobban kivilágíthatók lettek. A préselt növényeket magunk készítettük el, részben saját kertünkből származnak: a gyomnak látszó növénytenger így új életre kelt. A pult kiszabott homloklapjára magam rendeztem el az 1:1-es kompozíciókat, melyet a cég hőkezeléssel rögzített két átlátszó lap közé.
Apró női csalafintaságok is bekerültek a tervbe. Például ilyen a kétfunkciós esernyőtartó, külön rekesszel a kisméretű és nagyméretű esernyők számára, kivehető csepptálcával. Szintén az átgondolt használat eredménye az álló és ülő munkát egyszerre biztosító extra magas pult a dobogóba betolható bárszékkel, illetve az átjáró-ajtóra szerelt kosár a leértékelt áruk számára. A guruló, háromszögletű vitrin a gyerekek húsvéti, karácsonyi elkápráztatására szolgál, ez az ötlet Hill Klára ipariformatervezőt dicséri a kígyós-kelyhes emblémával, feliratokkal együtt.
Az új világítás megkoronázza az egész berendezést: az „L” alakban futó, lefelé világító, vályú formájú, LED füzérekkel szerelt világító testet az új bútorokkal azonos szürke színűre dukkóztattam. Külön kihívás volt az üzlet nagy belmagassága, emiatt nem lehetett függeszteni, láthatatlanul kellett a bútorokhoz rögzíteni. A pultokat a vásárlótól elválasztó üvegfal szintén figyelemre méltó lebegtetett szerkezet, azért így készült, hogy a pénzforgalom a pult teljes szélességében működhessen.
Az aprónak tűnő, sok kötöttséggel, megtartandó berendezéssel bíró patika kialakítása eleinte nem tűnt igazán izgalmas kihívásnak, a végeredmény viszont nagyon is hangulatos, egyedi és barátságos lett, és nem utolsó sorban maximálisan funkcionális. Az pedig, hogy kis feladatról van szó, idő közben sokszorosan megcáfolódott, nem véletlenül készült tervlapok sokasága: sikerült megszámolnom: összesen 138 db fiók van a patikában, és akkor még a fiókok különböző rendszerétől, színétől, méretétől eltekintek, a polcokat, rekeszeket nem is számolom. A pasaréti végállomáson működő gyógyszertár a jó munkaszervezésnek köszönhetően – igen, a művezető is én voltam – mindössze két hétig volt zárva. Két asszony, egy gyógyszerész és egy belsőépítész együttműködése a női praktikum jegyében maximálisan hatékonynak bizonyult, és sikerre vitte az első pillantásra nemszeretem feladatot. Mi szerettünk vele foglalkozni, a vásárlók pedig remélhetőleg szeretik használni!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
