A holnap ellenállásának roma archívumai:  Jonas Baur, Dominik Jellen, Cat Jugravu, Anna Szepes

Hogyan állíthatunk emléket olyan embereknek, akikről szinte alig tudunk valamit? Hogy válhatnak jelenvalóvá az eltörölt, elfeledett életek? Miként hat jelenünkre a múlt ismerete és az emlékezés feladatának továbbvitele? Hogyan tudunk közösen hatni a történelemre, formálni azt és milyen jövőt tesz mindez lehetővé?
 

A nemzetközi művészekből álló DePART alkotócsoport a romák elleni 2. világháborús népirtást fókuszba állító kiállítása és a hozzá kapcsolódó programok ezekre a kérdésekre keresik a választ.
Kiállítás megtekinthető: 2024. február 15. – április 7.
Helyszín: Budapesti Történeti Múzeum – Budapest Galéria, 1036 Budapest, Lajos utca 158.
Megnyitó: 2024 február 14. 18h




A projekt háttere – emlékezet a terepen

A HA MINDENKI MEGHALLANÁ című hanginstalláció egy performatív részvételi mű, amely az aktív emlékezés gyakorlatára összpontosít. A projekt nemzetközi együttműködésben jött létre, és eddig három európai ország négy városában mutatták be. Az eredetileg közterekre, egykori gyűjtőtáborok és kényszermunka-táborok területére telepített átmeneti vándoremlékmű az elnyomás kitörölt és elfeledett helyszíneit hivatott megjelölni. Az installáció hangjai olyan levelek, amelyeket kortárs “emlékőrzők” írtak a Porajmos – a romákat a második világháború alatt sújtó népirtás – során meggyilkolt embereknek. Miután legtöbbjükről csak életrajzi töredékek maradtak fenn, a projekt célja, hogy visszaállítsa emléküket, azáltal, hogy hangot ad elképzelt történeteiknek.

A kiállításban szereplő leveleket javarészt roma közösségek irói, aktivistái, alkotói, kutatói, oktatói, diákjai, illetve e közösségek támogatói írták, majd rögzítették. Az installáció arra ösztönzi a látogatót, hogy felismerje a múlt megkerülhetetlen aktualitását és személyes felelősségvállalással járuljon hozzá az emlékezés folyamatához. Az elnyomás elfeledett helyszíneinek megjelölése és a marginalizált hangok középpontba állítása révén az installáció és a közösségi programok az ellenállás lehetséges módjaiként tűnnek fel.
 

A kiállítás és a hozzá kapcsolódó programok az aktív emlékezés gyakorlata mögött húzódó munkafolyamatok szélesebb körű hozzáférhetőségére, fejlesztésére és megosztására összpontosít.

Rendhagyó módszerek és anyagok,  mint amilyen az emlékező föld és a hangzó levelek alkalmazásával dokumentálja és osztja meg a romák töredékes második világháborús történelmét. Így a projekt korlátokat bont le, bevett narratívákat kérdőjelez meg és hozzájárul ahhoz, hogy szélesebb körben meghallják ezeket a történeteket. A DePART alkotócsoport ezt afféle „(de)archiválási” folyamatként értelmezi, ami egyfelől tényleges archiválást jelent, másfelől pedig a hagyományos (gyakran elfogult és korlátozó) archiválási gyakorlatok megkérdőjelezését és felülírását.

A galéria földszintjén a látogatók elmerülhetnek a Ha mindenki meghallaná című hanginstallációban, amelynek keretében körülbelül negyven fémoszlopból hangzanak fel a személyes megemlékező levelek. A felső szinten található (de-)Archiváló labor egy többféleképpen használható platform, amely színpadként, műhelyként, és dolgozószobaként is szolgál. Dinamikus tér ez, amely párbeszédre, kutatásra és új narratívák közös megalkotására ösztönöz. A (de-)Archiváló labor révén a DePART arra hívja eddigi partnereiket és az új együttműködőket, hogy mutassák be a roma közösséggel folytatott, illetve azon belül zajló szociokulturális és aktivista munkát és diskurzusokat. A tér lehetőséget nyújt arra, hogy rávilágítsunk a közös igényekre, aktívan részt vállaljunk a múltról való megemlékezésben, és lefektessük egy (a felejtésnek, és így az elnyomásnak) ellenállóbb jövő alapjait.

A folyamatosan bővülő levélgyűjtemény célja, hogy megerősítse a roma történeti narratívákat, segítse a romák ellenállását a mindenkori elnyomó hatalommal szemben. A DePART alkotócsoport a kiállítás alkalmával is bővülő  archívumot a párbeszéd és a kutatás kiindulópontjaként kínálja fel a galériatér számára:

hogyan lehet figyelemmel és  gondoskodással helyreállítani, újra- és visszaírni a Porajmos áldozatainak elveszett és rejtve maradt történeteit? Mi az üzenete a roma ellenállás tanújaként szolgáló személyes cselekedetek mindenki számára hozzáférhető adatbázisának? A Ha mindenki meghallaná – A holnap ellenállásának roma archívumai a széttagoltsággal és a felejtéssel szembeszálló ellen-narratívákat vezet be a diskurzusba. A múlt elbeszélésével, az emlékezés együttműködésen alapuló új módjainak bevezetésével a projekt célja a holnap ellenállási gyakorlatainak előkészítése.

A DePART alkotócsoport 2023 során az installációt az Óbudához köthető elnyomó történetekre emlékezve alakította át, az egykori Óbudai Téglagyárakkal a középpontban. Az egykori gyárak területén, a téglaszárító barakkokban több száz roma embert tartottak fogva a második világháború alatt, innen indultak a munka- és megsemmisítő táborok felé. Az elmúlt év során az installáció kétszer volt látható Budapesten: a STEREO10 Fesztiválon, illetve a FLASZTER - 1. Budapesti Köztéri Kortárs Művészeti Biennálén, a Budapest 150 programsorozat részeként, a Fővárosi Önkormányzat támogatásával és a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) – Budapest Galéria szervezésében.
 

Forrás: sajtóanyag

 

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Privatizált gyönyörök kertje a Velencei Építészeti Bienálé brit pavilonjában

Privatizált gyönyörök kertje a Velencei Építészeti Bienálé brit pavilonjában

A kiállítás újragondolja, hogyan lehetne befogadóbbá, még közösségibbé tenni a közterületet.

Virtuális kirándulás a Visegrádi Királyi Palotában

Virtuális kirándulás a Visegrádi Királyi Palotában

A legkorszerűbb 3D lézerszkenner segítségével járhatod be a palota minden zegét-zugát.

Építészetről és kánonról - Mit gondolnak a kurátorok a 17. Velencei Építészeti Biennálé magyar anyagáról?

Építészetről és kánonról - Mit gondolnak a kurátorok a 17. Velencei Építészeti Biennálé magyar anyagáról?

Hamarosan megjelenő print kiadványunk interjújából szemezgettünk.

Hirdetés