Novák-Csomós Orsolya diplomamunkája
Miskolc és régiója társadalmi összetétele valamivel kedvezőtlenebb képet mutat, mint az ország más területein. Sokan küzdenek lakhatási problémákkal, ami jelentheti azt, hogy nehezen fizetik ki a lakhatás költségeit, bizonytalan a lakhatásuk, rossz minőségű ingatlanban élnek vagy legrosszabb esetben hajléktalanok. Novák-Csomós Orsolya miskolci lakosként ezzel a problémával foglalkozott diplomamunkájában. Olyan környeztet álmodott meg, amely a rászoruló emberek igényeit szolgálja.
Miskolc egykor a térség hatalmas ipari beruházásainak középpontja volt, a foglalkoztatási problémák a rendszerváltás után jelentek meg szignifikánsan. 1995-re 25000 ember veszítette el a munkáját, a munkanélküli tömegeket pedig nem várta új munkahely. Az egykori foglalkoztatottak a társadalom perifériájára szorultak.
Első lépésben Novák-Csomós Orsolya meglátogatott egy, a Vöröskereszt által üzemeltetett intézményt, és ekkor szembesült azzal, hogy a környéken több hasonló funkciójú szervezet is üzemel (melegedő, szálló, népkonyha stb.). A területen található épületek egy 19. század végén épült laktanyához tartoznak. A környék bejárása során feltűntek a régi téglaépítésű istállók, amelyek erősen leromlott állapotban voltak.
A terület rehabilitációja azért fontos, hogy az itt élő és ide kerülő emberek élete más perspektívába kerüljön, és a lakók más társadalmi rétegekkel is kapcsolatba kerüljenek.
A tervezés során egy, a belvároshoz közeli városnegyedet képzelt el az alkotó ezen a területen, ami a város a városban elv alapján működik. A területen a szociális intézmények, a bérlakások, a szolgáltató -és üzlethelyiségek együttesen, egymást erősítve érvényesülnek.
 Fotó: Novák-Csomós Orsolya Fotó: Novák-Csomós Orsolya |
A diplomázó a szociális funkciókat ellátó intézményeket megtartotta, új funkciókkal egészítette ki azokat. Elhelyezett üzlethelyiségeket, amelyek olcsó, a belvároshoz közeli alternatívát nyújthatnak kezdő kisvállalkozásoknak és startup cégeknek. A Baross utca mellett álló üres épület egy motelnek ad helyet, amely a városba érkező turisták számára nyújt olcsó szálláshelyet. Azzal, hogy az épületek új funkciókat kaptak, az épületek közötti tér is átalakult. A helyszín hosszanti tengelyére nyílnak az épületek bütüjén elhelyezett üzletek, a volt katonai alakulótér pedig egy tágasabb rendezvénytérré alakult. A bérlakások közötti helyet közösségi kertnek jelölte ki.
Az épületek közül háromba tervezett bérlakásokat. A szerkezetet egy, a ház a házban megoldással képzelte el. A lakó-kubusok könnyűszerkezetes technológiával épülnének, aminek egy acélváz az alapja.
A homlokzatok téglaborítását megtartotta, a lakóegységeket pedig nem egy megadott raszterhez, hanem a nyílások helyzetéhet igazította, ami változatos méretű és kialakítású lakásokat eredményezett.
A privát és közösségi tereket az északi oldalra szorította, a nyitott oldalfolyosó lehetővé teszi az érdekes nyílásrendszer belső megjelenését. A lakások a külső folyosóra nyílnak, melynek következtében a nappali terek a déli oldalról kapnak fényt. A változatos elrendezés lehetővé teszi, hogy többféle családtípus igényeit kielégítse. A lakóegységeket nappali-teakonyha, hálószoba és fürdőszoba alkotja.
Az egykori laktanya épületeinek újragondolása város a városban szituációt eredményez. Novák-Csomós Orsolya célja a terület rehabilitációjával az volt, hogy a veszélyeztetett emberek még a kezdeti stádiumban megfelelő otthonhoz jussanak és egyben közösségben is maradhassanak. Legyen számukra egy kompromisszumos, de megbízható életteret biztosító otthon, ahonnan aztán tovább tudnak lépni, miután feltételeik javulnak.
Konzulens: Kovács Péter DLA
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
