Szonettkoszorú a hármas metró déli állomásainak felújításáról, negyedik rész.
A hármas metró déli szakaszának megállói közül az Ecseri út a régi állomásból átmentett tapintható anyagszerűséggel, a tölcsérszerűen táguló átjáróival és a gigászi erőt sugárzó térplasztikáival tűnik ki, és ezen az állomáson használták ki a „legépítészesebb” módon a szálcement burkolatban rejlő felületképzési lehetőségeket. Zöldi Anna hatrészes design-időutazásának negyedik megállója, Ecseri út. (Itt találod a sorozat első, második és harmadik részét.)
4. rész: Gyűrött arcú reggelek – az Ecseri úti állomás
Az előző részt a Pöttyös utcánál hagytuk abba, a megállónál, ami a déli szakasz állomásainak prototípusa lett derűs színeivel, jól megvilágított közterével, és hozzáadott értékké vált a lakótelep kapujában. Testvére, az Ecseri úti állomás, még mindig a lakótelepi közegben, egészen más gesztussal teszi magát emlékezetessé.
Az Ecseri is „kis állomás”, bár a Déli Körvasút tervezett fejlesztésével később megnő majd a szerepe, ingázó átszállóponttá válik. Egyelőre azonban nem bonyolít nagy forgalmat. Eredeti belsőépítészete és térstruktúrája is eltér a vonalon tipikusnak nevezhetőtől. A falait borító sárgás homokszínű, síkban megmozgatott kőburkolat nemes anyaga, és a hozzá társított fa és bronz kiegészítők inkább a piros vonal időtállónak szánt – bár mára mégiscsak lecserélt – klasszikus architektúrájával rokonította, de kis túlzással még a Budavári Palota belsőépítészete is eszünkbe juthat. A kék vonal frivol és színes „műanyag hippidesignt” itt hiába kerestük. A peron alaprajzában is eltér a szokásostól, a bejárat mindkét oldalon a hosszú tér közepén nyílik, bár más és más kivezetésben folytatódik. Ez a téri helyzet egyúttal felértékeli az aluljáró vizuális világát, itt különösen hiányzik, hogy még nem rendezték azt.
  |
Az eltérő adottságok eltérő építészeti magatartást generáltak. A kőburkolat nem volt megtartható, sőt a padlóburkolatot is cserélni kellett. A Bright Field Studios Ltd építészei, Antal Máté, Hajnal Soma és Tóth Zoltán az eredeti állomás tapintható anyagszerűségét tekintették átmenteni való értéknek, és hasonlóan egynemű, anyagával ható architektúra megteremtésére törekedtek. A peronok közepén nyíló, az utasokat a dinamikus mozgás világába kieresztő két száj megformálására helyezték a vizuális hangsúlyt.
A peronok irányába tölcsérszerűen táguló átjárókat masszív, az oldalfalaknál sötétebb színű beton térplasztika keretezi, amely meggyűrt formájával gigászi erőket sejtet, és tovább gyűri, torzítja a falak világosabb szürke szálcement burkolatát.
A hosszú peronok végfalai felé a kikényszerített tektonikus hullámzás egyre szelídül, végül elül, így az eleve centrális helyzetű bejáratok szerepe óhatatlanul még inkább felértékelődik. A bejáratokat keretező sötétszürke sziklahasadék anyaga parazitaként rákúszik az oldalfalra, funkcionális folytatása a peronok ülőpadja - az Ecseri úton nem a vonalhoz tervezett beton ülőbútorcsaláddal találkozunk. A térszobornak beillő burkolathoz modell is készült, nem pusztán az ideális forma kedvvért, hisz a súlyos és méretes betonelemeket olyan részekre kellett tagolni, hogy szállíthatók és beépíthetők legyenek.
  |
A falak mögött ezen az állomáson is megújult műszaki tartalom szolgálja az igényeket. A lamellás álmennyezet igazi svájci bicska: hordja a világítást, utastájékoztató rendszert, rejti az akusztikus burkolatot, tűzjelzőt, mindezt láthatatlan kapcsolatokkal.
A peronnal párhuzamos fénycsíkok rendszere itt is felváltotta az eredeti merőleges világítótesteket. Az akusztikai terhelés csillapítása az egész vonalon kiemelt feladat volt, részben a kerekek magasságában a vágányok mellett, részben az álmennyezet fölött elhelyezett hangelnyelő anyag oldja meg ezt a feladatot, illetve részt vesznek benne a vágányok közt elhelyezett paravánfalak is. Az aluljáróban a peronok szín- és anyaghasználata folytatódik – majd, egyszer – kiegészülve a vonal karakterére utaló színes vidámsággal. Az akadálymentesítést megoldó, a peronok végében elhelyezett liftek megépülésével a felszíni kapcsolatok is javulni fognak.
Bár a tervezők szavát idézve az Ecseri úti állomáson „nem sok minden történik” mégis ez az az állomás, ahol a „legépítészesebb” módon használták ki a szálcement burkolatban rejlő felületképzési lehetőségeket. A két „kis állomást” közrefogó nagy forgalmú állomások, a Határ út és a Népliget közül az utóbbi folytatja az Ecseri színvilágát és geometrikusan strukturált hullámzását, mégis merőben más eredményre jut.
  |
Hármas metró, Ecseri út állomás
Megbízó: BKV Zrt. - MFPI
Kivitelező: STRABAG Zrt.
Generáltervező: FŐMTERV Zrt. (Kovács László)
Építész generáltervező: PARAGRAM Stúdió Kft., PALATIUM M4 Projekt Kft. (Csapó Balázs, Erő Zoltán)
Építész tervező: Bright Field Studios Ltd
Építész tervezők: Antal Máté, Hajnal Soma, Tóth Zoltán
Építész munkatársak: Szántay Zsófia, Fábry Katalin, Mottl Rita, Palkó Szilvia, Nikl Judit
Makett: Odry Szilvia
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
