Szonettkoszorú a hármas metró déli állomásainak felújításáról, ötödik rész.
Budapest egy vakfoltja, átalakuló-fejlődő épületek egy vegetáló liget szélén, alul pedig egy metróállomás, aminek genetikailag zöldnek kellene lennie, mégsem az, ellenben a vandálbiztossággal nincs hiba. Zöldi Anna hatrészes design-időutazásának ötödik megállója, Népliget. (Itt találod a sorozat első, második, harmadik és negyedik részét.)
5. rész: Madarat tolláról – A Népliget állomás
A két „kis állomást” közrefogó nagy forgalmú állomások, a Határ út és a Népliget közül az utóbbi folytatja az Ecseri színvilágát és geometrikusan strukturált hullámzását, mégis merőben más eredményre jut.
A Népliget Budapest vakfoltja, hatalmas, ki nem használt potenciál. Míg csendben haldoklik, a sarkán kialakított megálló fontos és folyamatosan fejlődő városi csomópont. Korábban itt szálltak le a Planetáriumba igyekvők, és egy ideig a Láthatatlan kiállítás látogatói, de a kulturális funkció kiszorult, hogy átadja helyét prózaibb városi igényeknek. Itt bonyolódik a Volánbusz pályaudvar forgalma, a jó közlekedésre óriás irodaházak települtek (köztük Magyarország legnagyobb irodaháza, a Telekom Székház – a szerk.), de legnagyobb forgalmat kétségkívül akkor bonyolítja, amikor a Fradi stadionja, a Groupama Aréna közönségét engedi át. Bármennyire is illúzióromboló lehet sokak számára, a Népliget állomás architektúrájának kialakítása során szempont volt a berendezés vandálbiztos kialakítása, az eszmei mondanivalóval elégedetlen rajongók pedig abban az egyszerű kifogásban foglaltak össze kritikájukat: miért nem zöld?
Nos, az egyszerű, bár az elkötelezett fradisták számára nyilván kissé szemtelennek tűnő válasz az, hogy a Fradi-sas tolla szürke.
Az állomás falburkolatát azonban nem a narratív szimbolika, hanem a hely és környezet adottságainak gondos elemzése szülte. A Népliget állomáson jó állapotú volt a padló gránit burkolata, amely itt vöröses árnyalatú. A felújítást meghatározó büdzsé és szemlélet azt követelte, hogy ami megtartható állapotban van, az megőrződjék, így a padló felújítva, az aluljáróból átmentett elemekkel kiegészítve a helyén maradt. A vörös színnel komplementer zöld használata azonban nagyon durva hatást eredményezett volna, nem szólva arról, hogy a nemzeti trikolor direkt alkalmazását joggal kerülni akarták a Bright Field Studios tervezői, Antal Máté, Hajnal Soma és Tóth Zoltán. A semleges szürke már csak azért is jó választás, mert a Népliget csomópont környéke sokunk szubjektív térképén egyfajta „szürke zóna”, nem a kifejezés átvitt, hanem nagyon is megtapasztalható értelmében: a buszpályaudvar, az irodaházak, és maga a stadion is a szürkének, ha nem is ötven, de mindenesetre számos árnyalatát égeti be az átutazó memóriájába. Ehhez a palettához a peronok falburkolata egy kellemesen visszafogott, szolid, barátságos árnyalattal járul hozzá, mintegy rehabilitálva a szürke szín megtépázott dicsőségét.
  |
Azért a zöld barátainak sem kell csüggedniük, akár a Fradi, akár a liget zöldje lebeg a szemük előtt. Az aluljáró tervei itt is elkészültek, és ott a zöld szín kiemelt szerephez jut majd. Addig is finoman bekúszik a már felújított előtérbe, ahonnan a peronokra vezető lépcsők, illetve liftek indulnak. Ennek üvegből készült falburkolatán a zöld és a lilásszürke költői elegye a liget fáinak elmosódó kontúrját idézi, csakúgy, mint a szálcement burkolat perforált mintázata.
A többi állomás szálcement falburkolatával szemben itt az említett tartóssági követelmények miatt festett fémlemezt alkalmaztak. A messziről finom tónusokkal eltérő háromszögekből álló, síknak tűnő plasztika közelről lelepleződik: minden háromszög az átfogója mentén enyhén kidől a fal síkjából, és befogóival csatlakozik a szomszédjaihoz, így szellemesen hullámzó felület jön létre. Ezt a nagyon egyszerű elven működő, és épp ezért hatásos téri játékot a fal mentén végigfutó fénycsík kelti életre.
A szintén állandó motívumnak tekinthető lamellás álmennyezet iránya a falburkolat struktúráját követve átlós, és váltakozó irányú háromszög alakú mezőkre tagolódik. A Népliget állomás köztes helyzetű a belvárosi mélyállomások és a déli szakasz kéregvasút jellegű állomásai között, belmagassága nagyobb az utána következőknél. Eredeti állapotában ezt álmennyezettel a többihez hasonlóra csökkentették. Most visszakapta szellősebb arányait, ezt erősíti, hogy mint a többi állomáson is, a vágányok fölött teljesen megszűnt a lezárás. A falburkolat formai játéka így nagy felületen, tágasabb térben érvényesül, mégsem válik nyomasztóan monotonná, annál is inkább, mert az első lépésben gipszmodellen kipróbált rendszer teljesen szabadon működik, nincs egyetlen ismétlődő motívuma sem. A falburkolat karaktere reflektál az állomás születésének idején jellemző vizuális világra is, az akkori középületeken tipikusnak mondható geometrikus, relief-szerű fali plasztikákra.
  |
A Népliget állomáson kipróbált geometrikus mintázat szerkesztési elve a természet működését képezi le, a dolgok mélyén rejtőző természeti minta inspirálta. A tervezők kifejezett célja volt a kulturális kötődéstől független ornamentika alkalmazása, ez a törekvés a sorozatunkban utolsóként bemutatandó Határ úti állomás esetében valósult meg a leginkább látványosan és következetesen.
Népliget állomás:
Megbízó: BKV Zrt. - MFPI
Kivitelező: STRABAG Zrt.
Generáltervező: FŐMTERV Zrt., Kovács László
Építész generáltervező: PARAGRAM Stúdió Kft., PALATIUM M4 Projekt Kft. (Csapó Balázs, Erő Zoltán)
Építész tervező: Bright Field Studios Ltd
Építész tervezők: Antal Máté, Hajnal Soma, Tóth Zoltán
Építész munkatársak: Szántay Zsófia, Fábry Katalin, Mottl Rita, Palkó Szilvia, Nikl Judit
Grafika: Fábry Katalin, Tóth Zoltán
Makett: Odry Szilvia
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
