Engedélyek, izgalmak, kalkulálás, újratervezés, bontás és indulhat az építkezés! Az építészeti fotós házat épít – tízrészes sorozat az alapozástól a kész házig a Pyxis Nautica és a WOOD IS MORE közreműködésével. Kövessétek velünk egy álom megvalósulását!
Végtelen izgalmak! Talán így tudnám jellemezni az életünket jelen helyzetben. Egyszerre hozza a frászt az emberre, hogy mik történhetnek, majd és egyszerre emeli elképesztő magasságokba, ha elképzeli a végét. Szóval menni kell, nincs megállás, és bízni kell az általunk választott szakemberekben. És ha a szemükbe nézek, azonnal megnyugszom, mert tudom, egy a célunk, hogy ez az álom megvalósuljon.
Én Jaksa Bálint építészeti fotógráfus vagyok, és ez a mi házunk építésének története.
Talán egy újabb sorsszerű történés részese voltam, amikor nem sokkal azután, hogy eldöntöttük, új otthont építünk magunknak, megismerkedtem a WOOD IS MORE nevű cég szakembereivel. Vagyis pontosabban először az építészével, Nagy Józseffel, aki egy megbízással keresett meg, hogy fotózzam le az egyik CLT-ből készülő házukat. Maga a technológia több építésznek itthon sem új már, sokak terveztek ily módon, de annyira mégsem elterjedt még a téma, hogy minden sarkon értsék, miről beszélek. Röviden a CLT (Cross Laminated Timber) egy rendkívül érdekes és élőben igen látványos építési megoldás, mivel a megtervezett és legyártott tömör fa házfalak panelekre bontva érkeznek meg az építkezésre, és mint egy kirakóst, úgy rakja össze a kivitelező. Az ökológiai lábnyomát tekintve pedig hihetetlenül szimpatikus is. Annál a bizonyos ház építésénél találkoztam a WOOD IS MORE másik tagjával, Vígh Tamás kivitelezővel. Az a fotózás olyan hatással volt rám, amit nehéz szavakba önteni. Egy bizsergető érzés járt át, titkon éreztem, hogy lehet, megtaláltuk a hiányzó láncszemet és úgy fest, hogy CLT házunk lesz.
Aznap egy egyszintes 140 négyzetméteres ház építését fotóztam, aminek reggel, egy kamionra pakolva megérkeztek a különböző méretű falai és bár tetőszerkezet nélkül, estére már állt a ház. Egyszerűen lenyűgöző volt, és mivel azt biztosan tudtuk, hogy nem szeretnénk évekig építkezni, így adta magát a döntés. Több egyeztetés után végül eljutottunk a döntés előtti lépéshez, és így mentünk el Józsihoz és Tamáshoz Hortobágyra megnézni a WOOD IS MORE mintaházát, átbeszélni a kérdéseinket és kezdtünk el velük barátkozni velük is, mert ha a matek működik, akkor már csak a kémia volt a kérdés. És végül, ahogy a Macskajajban a keresztapa is mondta: „I think this is a begining of a beautiful friendship”; valahogy így írnám le a hazafelé utunk hangulatát. Tudtuk, hogy jó helyen jártunk, jó emberekkel találkoztunk és biztos kezekben leszünk.
Mikor a telek már megvolt és elkezdtünk a helyi szabályokkal ismerkedni, lépett be a képbe korábbi megbízóm a Pyxis Nautica egyik alapító építésze Tótszabó Tamás, és elkezdtük az ház tervezését. Tamásékkal évek óta dolgozom, feleségemmel mindketten imádjuk a munkáikat, így könnyű volt a döntés – egyértelmű volt számunkra, hogy ha egyszer építkezünk, akkor kivel szeretnénk együtt dolgozni, kivel érezzük a legközelebb magunkat az elképzeléseikhez.
Ezt javasolnánk mindenkinek, aki építkezésben gondolkodik – „nézz meg annyi építészt amennyit csak bírsz, azok megvalósult és megálmodott terveit egyaránt, beszélj a top három választásoddal, és meg fogod találni azt, akivel az első perctől működik minden”. Ezt éreztük végig mi is a tervezés során.
Fotósként tisztában vagyok azzal, milyen felszabadító, ha engednek szabadon dolgozni. Így miután elmondtuk az elképzeléseinket, gondolatainkat, hagytuk mi is Tamást megálmodni a házat. Persze voltak dolgok, amik kötöttek minket, mint a telek adottságai, a beépíthetőségi százalék, a telektömbben való elhelyezés és az önkormányzat elvárásai, aminek persze mindnek meg kell felelni az engedélyezési terv leadásához. Miután kitaláltuk a ház alaprajzát, belevarázsoltunk minden, praktikusan elrendezett szobát és a ház skicc szerű formája is megvolt már, amire adtunk egy csinos külső borítást, már csak annyi dolgunk volt, hogy várjuk a jóváhagyást (a korábban írt elvárások után végül a 10. koncepcióval tudtuk elindítani a kivitelezést).
A legelső vázlatterv bár megosztó volt itthon, bizonyos részeit mindketten kedveltük, végül azonban mégis az önkormányzat miatt kellett továbbgondolni a tervet, mert a tetőnk nem felelt meg számukra. Fogalmazzuk úgy, hogy a helyi szabályok és a mi elképzeléseink távol álltak egymástól és a helyi tanács engedékenysége pedig a nullához közelített. Sebaj, Tamás szerencsére sokat látott építész és kimeríthetetlen elképzelései által eljutottunk egy általunk is imádott tervhez, aminek már a bejelentési terve építési hozzájárulást kapott. Ekkor azonban észrevettünk egy „apróságot”, ami a mi hozzá nem értésünkből fakadt.
Elkövettük azt a hibát, hogy egyrészt nem tisztáztuk a pontos összeget, amit rá tudunk fordítani a házra – úgy gondoltuk, hogy az ökölszámmal kalkulálva jók kell legyünk, úgy sem látjuk még mennyi lesz a pontos végösszeg és nem akartuk akadályozni a tervezést, illetve behatárolni ezáltal. Másrészt elfelejtettük azt, hogy a nettó lakrész négyzetméter száma nem a ház bruttó területe, és az arra vetített végösszege, ami ahhoz képest, amit mi számoltunk, mint kiderült bőven arrébb volt a keretnél. Nem volt mit tenni, új papír, új terv, új engedélyeztetés, plusz idő.
Szerencsére az alaprajz nagyjából átalakítható volt, és 2-3 hét alatt egy teljesen új bejelentési tervet tudtunk leadni és kapni rá új hozzájárulást, ami miatt ugyan csúsztunk a kezdéssel, de biztosan mondhatom, hogy mindegyiknél jobban imádjuk azt, ami ma már épül éppen!
Az ezt követő tervezési folyamat igazi csapatmunka volt az építészünk, Tamás vezetésével, aki a WOOD IS MORE építészének, Józsefnek a CLT csomópontokban nyújtott segítséget, a statikussal kidolgozták az összes kiviteli tervet, hogy végül Tamás, a kivitelezőnk mindent az elképzeléseink szerint tudjon megépíteni és a lehető leggördülékenyebben tudjon haladni. Mert talán az idő volt az egyik legfontosabb tényezőnk. Ahogy korábban is írtam, a lakásunkból fix időpontban kell kiköltöznünk, így az újratervezés akkor még elég erős stresszfaktor volt, de ma visszagondolva, akármennyire is szorított minket az idő, és terveztük újra a házat menetközben kétszer, szinte a legelejéről, nagyon megérte a befektetett idő és munka. Talán mi sem bizonyítja jobban, hogy
a ház még meg sem épült, de már a Terrán építészeti versenyén 2. helyezést ért el építészünk, Tamás látványtervei alapján.
Mindeközben több szálon futott a történet, és intéztük a telek előkészítését is. Elbontattuk a korábbi házat, amiről a műveletek közben kiderült, hogy konkrétan olyan rossz állapotú volt, hogy már csak a tetőszerkezet tartotta össze a falakat. Nagy szerencse, hogy senkit nem csapott agyon egy fal sem, ami akkor dőlt el, ahogy a tető gerendáit lépésről lépésre szedték szét. Ez is egy újabb megerősítés volt számunkra, hogy jó döntés volt egy teljesen új házat építeni nulláról. Mivel a közművek adottak voltak szerencsére, és nekünk csak áramra és vízre volt szükségünk, az elektromos légkábelt átalakíttattuk földkábelre, így az új mérőóránk már epedve várta az új házat.
Sok egyéb mellett meg kellett terveztetnünk közben a közútba kötődő új gyalogos- és kocsibejáratunk útját is. Egy útmérnök segítségével pontosan kitalálva, egy újabb engedélyt szereztünk be, de így már minden úgy valósulhat meg, ahogy a mi életünknek megfelel, kompromisszumok nélkül.
Részletes árajánlatok és szerződések után lassan eljött az a nap, amire olyan régóta vártunk. Megannyi apró részlet kitalálása után a kivitelezőnek átadtam a telek kulcsait, és elindulhatott a házunk építése. Nem emlékszem pontosan, de talán a karácsonyt se vártam ennyire egyszer sem, mint ezt a pillanatot. Egyik napról a másikra a kiásott lavírsíkból kitűzés lett, a kitűzésből sávalap, majd miután bekerültek a gépész és az elektromos beálláshoz szükséges csövezések, feltöltötték az alapot, majd felkerültek a fogadó gerendák, már csak a jó Istenben bíztunk, hogy az osztrák gyár tartsa a beígért dátumot, és időben megérkezzenek a CLT falak, amiből összeállhat majd a házunk.
  |
Mikor ezt írom, már a tetőt fedik, de ez legyen meglepetés. A történet pedig innen folytatódik.
Jaksa Bálint | Web | Facebook | Instagram
Pyxis Nautica | Web | Facebook | Instagram
WOOD IS MORE | Web | Facebook | Instagram
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
