Jaksa Bálint cikksorozatát kiegészítve, a ház tervezéséről és megvalósulásáról Tótszabó Tamás / Pyxis Nautica, vagyis az építész nézőpontjából is olvashattok az OCTOGON online-on – íme a negyedik rész.
Az előző cikkekben sok szó esett az épület CLT szerkezetéről, de miről is van szó pontosan? Mi az a CLT?
A CLT a Cross Laminated Timber, vagyis a rétegelt-ragasztott fa rövidítése. Ez egy előregyártott rétegelt-ragasztott fa panelből készülő tartószerkezet típus, mely számos előnnyel rendelkezik. A technológia még fiatal, a '90-es évek végén indult útjára, azonban Ausztriában, Németországban, Skandináviában az elmúlt húsz évben már bevett építési móddá vált. Manapság már több-tíz emeletes házakat is építenek belőle. Hazánkban még frissnek számít, meggyőződésünk, hogy ezekben az években zajlik a módszer forradalma itthon, amit mi is testközelből tapasztalhatunk meg a szóban forgó ház tervezése és építése során.
Mik a rendszer előnyei?
Gyors és pontos
A legnagyobb előnye, hogy a panelek előregyártott üzemi körülmények között készülnek, programozott CNC gépekkel néhány mm-es pontossággal. Tehát a falak, födémek és tető szerkezetét biztosító elemek tuti, hogy pontosan a terv szerinti méretben, formában, minőségben készülnek el. Amíg az elemeket legyártja az üzem, addig a kivitelező már tud alapozni, és az alapozás elkészülte után a paneleket a helyszínen már „csak” össze kell állítani, mint egy kártyavárat, ami pár nap alatt lezajlik. Gyakorlatilag egy időbeli ugrás történik, hétfőn még csak alapozás van, csütörtökön pedig már ott van egy akár kétszáz négyzetméteres ház komplett faszerkezettel. Ezt az előnyt nem lehet eléggé hangsúlyozni. Pár nap alatt a ház fele (műszaki és anyagi értelemben) elkészül, meg lehet nyugodni, már nem dől össze, már nem tűnik el a kivitelező menet közben.
Mivel az elemek előre megtervezett méretűek, pozíciójúak, így minden elemnek saját helye van, úgy kell összerakni a házat, mint egy IKEA bútort, tehát az összeállítás is magával vonja azt, hogy a helyre rakott konstrukció is méretpontos, derékszögű, vízszintesek és függőlegesek a síkok (már ha az a terv). Nincsenek több centis billenések, nem a kőműves aktuális fiziológiai állapotától és véralkoholszintjétől függ, hogy mennyire sikerül szabályosan a fal. Ebből a pontosságból fakad az is, hogy a jellemzően 6-8 hét alatt elkészülő nyílászárókat is meg lehet rendelni a CLT szerkezet megrendelésével egyidőben, tehát az ablakbeépítésre sem kell plusz heteket várni a szerkezet elkészülte után, ami egy kőműves által falazott szerkezet esetén nem javasolt, mert kérdéses, hogy ott sikerül-e a terveken lévő nyílásméret elkészítése.
Teherbíró és könnyű
A szerkezetek teherbírása ugyanúgy megfelelő, mint egy tégla-beton szerkezetnél, miközben a súlya negyed-ötöd akkora, így jelentősen könnyebb és energiahatékonyabb a panelek helyszínre szállítása és helyre építése. A fa szerkezetéből adódóan a szilikát alapú építési módhoz képes a földrengéssel szemben is ellenállóbb az ebből készült konstrukció, kisebb eséllyel keletkezik kár benne
Vékony falszerkezet
Egy átlagos téglafal rétegrendhez képest (30 cm tégla + 15 cm hőszigetelés = 45 cm), amely megfelel a hatályos energetikai követelményeknek, a CLT fal vastagsága 45%-kal vékonyabb (10 cm CLT + 15 cm hőszigetelés = 25 cm). Ez egy nettó 100 m2-es háznál kb. 8 m2 hasznos alapterület megtakarítást jelent, tehát ugyanarra a külső kontúrral rendelkező épületre 8%-kal több hasznos alapterület jut. Mindeközben teljesíti a vonatkozó energetikai, páratechnikai és tartószerkezeti követelményeket.
Látszó fa
A CLT panel háromféle felületkezeléssel kérhető általában. Ha az ember a házban fehér falakat szeretne látni, akkor elég az „ipari látszó” felületet kérni, ami a legköltséghatékonyabb, és egy réteg gipszkarton burkolattal eltakarásra kerül. Ha szeretnénk látni a fa felületet, de nem a nappaliban, hanem mondjuk a garázs mennyezetén, akkor van egy közepes „látszó” minőség, amelyben lehet 1-2 görcs, sérülés, de így is szép felületet jelent. Ha pedig a lakótér fontos pontján, szép fatextúrát szeretnénk látni és érezni, akkor a magas szintű látszó felületet kell kérünk. Ezeket a felületeket is el kell dönteni a tervezés során, és az üzemben így készülnek el a panelek. A látszó fa paneleknél természetesen nem kerülhetnek be vezetékek, kötődobozok (a látszó oldalon), amik a nem látszónál minden probléma nélkül bevéshetők. Akár a teljes épületünk emlékeztethet egy alpesi nyaralóra, ha mindenhol a látszó fa felületet választjuk. A látszó fa felületet is lehet alakítani, kezelni lakokkal, olajokkal, a sárgás fa színt visszapuhíthatjuk fehér lazúrral skandinávosabb irányba, de akár élénk színekkel is feldobhatjuk a felületet, miközben a fa erezete továbbra is látható és érezhető marad.
Építészeti lehetőségek
Építészként is extra lehetőséghez, játéktérhez jutunk ezzel a módszerrel. A nyeregtetőt megépíthetjük két egymásnak billentett ferde sík elemmel, nem kell talpszelement, taréjszelement, szarufákat, fogópárokat látnom a padlástérben vagy az emeleti térben, ha nem akarom. Csak egy nagyvonalú, tiszta mennyezeti tér az eredmény. A födémpanelek alá nem kellenek nagyméretű pillérek, amik belerondítanak az alaprajzba, hanem a 10 cm széles fa válaszfalakra egyszerűen feltámaszkodnak. A lépcsőfokok is készülhetnek CLT-ből. Ha valaki nyitott érdekesebb formájú épületekre, könnyen készíthetünk a függőleges síkból kibillentett falú épületet, vagy szinte bármilyen formát, amit sík lapokból meg tudunk modellezni.
Fenntarthatóság
Végül, de nem utolsósorban a CLT építési mód ökologikus szempontból is kedvező.
Megújuló | A CLT gyártásához szükséges faanyagot általában fenntartható erdőgazdálkodással nyerik ki. Az erdők megfelelő kezelése lehetővé teszi a faállomány újratermelését, így az anyag használata nem járul hozzá az erdők kimerüléséhez.
Alacsony energiaigény | A CLT előállítása kevesebb energiát igényel, mint a hagyományos építési anyagok, például a beton vagy az acél. Az előállítási folyamat során a kitermelt, lehántolt fát minimális feldolgozással alakítják 2-3 cm-es rétegekké, amelyeket összeragasztva létrejön a kereszt-rétegelt panel. Ez az egyszerű folyamat csökkenti a gyártás során felhasznált energia mennyiségét.
CO2 megkötés | A fák fotoszintézis során szén-dioxidot (CO2) kötnek meg, és oxigént bocsátanak ki. Amikor a fát CLT formájában használják az építés során, a kötött szén-dioxid továbbra is a szerkezet része marad. Ez segít csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást és hozzájárul a klímaváltozás elleni küzdelemhez.
Kevés hulladék | A CLT előállításához a fa anyagát precíziós gépekkel vágják és alakítják. Ez lehetővé teszi a hatékony anyagfelhasználást, minimalizálva a hulladék mennyiségét. Az esetlegesen keletkező fadarabokat és fűrészport, forgácsot gyakran újrahasznosítják vagy biomasszaenergia-termelésre használják fel. Az épületszerkezet élettartama a jelenlegi becslések szerint 60 év. Ennek lejárta után is a fapanelek szétszerelhetők, átépíthetők, felújíthatók, elbonthatók. Tehát egy olyan épületet hagyunk magunk mögött, amely nem jelent nagy terhelést a környezetünkre, és az esetleges bontása, átalakítása is kisebb energiával jár, mint egy tégla-beton épületé.
A Ház a tónál című sorozat eddig megjelent cikkeit erre a linkre kattintva olvashatjátok.
Pyxis Nautica | Web | Facebook | Instagram
Jaksa Bálint | Web | Facebook | Instagram
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
