Igaz, az üveghomlokzatok kivitelezése során elengedhetetlen betartani a műszaki paramétereket, és fontos, hogy anyagilag indokolható döntések szülessenek, de ezen döntések mellett az esztétika és az energiahatékonyság kérdésekeit is érdemes lehet figyelembe venni. És milyen az üveghomlokzati trendek helyzete ma Magyarországon? Mennyien terveznek energiahatékony megoldásokkal? A témában a Guardian Glass szakértőjével beszélgettünk.
Irodaházak, közintézmények, sőt akár lakóházak üvegezéséhez is egyre szélesedik a kínálat és folyamatosan növekszik az üvegipari innovációk száma. De vajon megtalálható az egyensúly a technikailag időtálló megoldások és a beruházói-megrendelői érdekek és igények között? Mire van szükség ahhoz, hogy jobb paraméterekkel rendelkező mégis megfizethető árú üvegelemek kerüljenek a piacra? Egyáltalán milyen tulajdonságokkal rendelkezzen egy jó üveghomlokzat?
„Például hanggátló funkcióval és jobb napvédelemmel, amik mellett már csak kiegészítő a külső árnyékoló. Ezekkel az energetikai bővítményekkel együtt pedig már nem az épületen belüli gépészeti pl.klímarendszert sem terheljük akkora mértékben, így a kedvezőbb üzemeltetési költségek már rövidtávon anyagi előnyöket is kínálhatnak. Mi a Guardian-nél mindenképpen ilyen hatékony üvegek gyártására törekszünk.”
– mondta Németh Árpád András, okleveles építőmérnök, a Guardian mérnök tanácsadója.
Egy új üvegtípus megalkotásánál a biztonsági, épületenergetikai, nap- és fényvédelmi, hanggátlási, valamint esztétikai kérdések alapos átgondolásával indul a tervezés. Ezen szempontok meghatározása után lehet csak megfelelő minőségű és műszaki paraméterekkel rendelkező üveget gyártani. A kivitelezés előkészítése során ugyanakkor óhatatlanul felmerülhetnek, főleg az esztétikai és üzemeltetési költségek tekintetében olyan módosítási igények, amelyek sok esetben az üveg teljes szerkezeti módosítását eredményezheti. Ezek a módosítások gyakran indokoltak lehetnek, ám most tekintsük át, ha nyerünk a vámon, mit veszítünk a réven.
Lassan terjed az innováció a hazai piacon
A Guardian nemzetközi csapatának adatai alapján az elmúlt időszakban a régi-új trend a nyugati országokban a számos előnnyel járó kéthéjú homlokzatok alkalmazása lett. A két héj közötti levegő áramlásának szabályozásával az ideális energiafelhasználás és az épületen belüli klimatikus viszonyok, így az épület felmelegedése és lehűlése is szabályozható.
A kéthéjú homlokzat Magyarországon azonban jóval lassabban terjed, ennek gátja talán az egyik oldalról a beépítési költségekben keresendő. Ugyanis elmondható, hogy ez a műszaki megoldás nagyobb ráfordítást igényel, azonban hosszútávon az üzemeltetőnek vagy az épület tulajdonosának, használójának valódi kényelmi és anyagi előnyöket biztosít. Így ez a megoldás egy saját magának építő beruházónak jobban kalkulálható, mint annak, aki a piacon kívánja értékesíteni később az ingatlant.
A másik népszerűsödést hátráltató tényezőt talán a kevés hazai tapasztalat adja, így már alapvetően viszonylag kevés építész tervez kétrétegű homlokzattal, vagy éppen anyagi okok miatt, a végső döntési fázisban döntenek az ilyen és ehhez hasonló, az üzemeltetés során hálás innovatív megoldások ellen.
2 vagy 3 rétegű üveg? Mikor mivel tervezzünk?
A normál üveghomlokzatok napjaikban alapvetően 2 vagy 3 üveglappal készülnek, attól függően, hogy a szabályozásoknak milyen módon szeretne megfelelni az épület tervezője. Mivel az üvegszerkezet többi része: a profilok és a csatlakozások általában nem tudnak nagymértékben javítani a homlokzat hőszigetelő képességén, így az épületenergetikai előírásokat gyakran csak 3 rétegű üveggel tudják teljesíteni. Ennek pedig előnyei és hátrányai is vannak.
A 3 rétegű szerkezet az anyagmennyiségből adódóan nagyobb súlyú is, ennek köszönhetően jobb hőszigetelést és nagyobb mértékű hanggátlást biztosít, viszont pont ez a „túlsúly” lehet negatív hatással a fogadószerkezetre, illetve ezzel a megoldással csökkenhet a fényáteresztés mértéke fényáteresztés. A kérdést tovább árnyalja, hogy a jelenlegi inkább a hosszú, keskeny üvegfelületek felelnek meg a trendeknek, ez a formát azonban sok esetben jóval költségesebb lehet, ha 3 rétegű hőszigetelő üvegekkel tervezik meg az épületet.
Így összességében elmondható, hogy az egyes homlokzati elemek műszaki és anyagi vonzatait megvizsgálva sokszor érdemes lehet megfontolni egy 2 rétegű szerkezet alkalmazását a teljes épület egészére vonatkozó követelmények betartása mellett.
Homlokzat-energetika
Bármilyen üveghomlokzati megoldást is választunk, minden esetben célszerű a teljes épület energiaháztartását átgondolni és figyelembe venni, hogy milyen és mekkora szerepet tölt be ebben a rendszerben az üveg.
A hőszigetelő üveg lapjainak szükséges vastagsága részben statikai számítások, részben megjelenési szempontok eredménye. Így az üvegszerkezetek esetleges vékonyítási igényét vizsgálva mindkét aspektust figyelembe kell venni. A homlokzat megjelenését befolyásolja például, hogy különböző időjárási körülmények között mennyire „párnásodik” az üveg, vagyis hogy a külső üveglap mennyire válik domborúvá vagy homorúvá. Ez a jelenség a vékonyabb üveglapoknál általában nagyobb mértékű és így gyakrabban is válik láthatóvá.
Különös odafigyelést igényel ez a jelenség akkor, ha az épület egyes felületeire nagyobb reflexióval rendelkező üvegek kerülnek, ám a Guardian szakértői minden eshetőségre kínálnak megoldást.
Tudjon meg többet a Guardian Glass energiahatékony üveghomlokzatokról!
Inspirálódjon a Guardian projektjei között: www.guardianglass.com/eu/projects
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
