Hely a közösen eltöltött időnek

A Garten Studio és a LAB5 pályázatnyertes terve az Ecseri úti metrómegálló környékének felszíni kialakítására.

• Szöveg: Octogon
• Olvasási idő: …

Az Ecseri úti metrómegálló és környezetének felszíni térrendezésére kiírt pályázat a vonal felújításának fontos lépése. A városi kapcsolat színvonalas megformálása nélkül a megújult föld alatti világ sem tudja funkcióját betölteni. A kiíró 9. kerületi önkormányzat ezért a lakosság körében végzett  szakmai kutatás tanulságai alapján állította össze a pályázat programját. A Garten Studio és a LAB5 nyertes tervét a pályázatukhoz készült leírás nyomán mutatjuk be.
 

Egy kerület, vagy városrész lakóinak életében meghatározó össze-, és megtartó erő a közösségi élmény. Ez a közösségi élmény gyakran a leghétköznapibb interakciók során is megélhető, legyen szó egy áruházi vásárlásról, vagy a munkahelyre történő utazásról, hazaérkezésről. Ilyen alkalmak során gyakran összefuthatunk a barátainkkal, szomszédunkkal, vagy épp a környéken élő régen látott ismerőseinkkel. Az alkalmat a tömegközlekedési csomópontok, hub-ok a melléjük települt kereskedelmi, szolgáltató egységekkel együttesen megteremtik, azonban a HELYet, a találkozás fizikai terét is alkalmassá kell tenni arra, hogy az együtt töltött idő hosszabb és tartalmasabb lehessen.

Az Ecseri úti metrófelszín, mely egyébként megérdemelne egy önálló elnevezést is, jelenleg nem ilyen. Bár az itt elérhető szolgáltatásokat sokan veszik igénybe, a terület maga nem vonzó. Ez egyrészt zavaróan tagolt kialakításának köszönhető, a rajta áthaladó buszoknak, a terjengős parkolónak, valamint az avult környezetarchitektúrának, és szegényes növényzetnek.

Ahhoz, hogy az a jövőben egy közterületi aktivitásokban gazdag, hosszabb távú időtöltésre, találkozásra is alkalmas védett tér legyen, először az egyben használható terület nagyságát kell növelni, hogy az egy hektáros tér érzetében is naggyá, kellemessé válhasson. Ennek első lépése az átmenő buszforgalom kiszervezése, illetve a nagy parkoló megszüntetése. Az így felszabaduló területek teremtik meg a lehetőségét egy az Ecseri és Ülői utak forgalmától viszonylagosan védett, újragondolt, klímabarát tér kialakításának.

A célként megfogalmazott kapu jelleget egy minden érkezési irányból elérhető „szolgáltatási központ” létrehozásával hangsúlyoztuk, melyet a körben elrendezett pavilonok határoznak meg, az általuk kijelölt belső tér központjában pedig a pályázati anyagban kiadott csobogó áll. Ennek a lehatárolt mikrotérnek sajátos hangulata van. Miközben kellően szellős annak érdekében, hogy átjárható legyen, egy kicsit ki is vonja a használót a nyüzsgésből, megállítja, leülésre, maradásra csábítja. A József Attila-lakótelep méretes zöldfelületei is kiúsznak a térre, a közlekedés alól felszabadított területek zölddé változnak. A meglévő, árnyékadó fák mellé újakat ültetünk, kihasználva azt az előnyt is, hogy az elbontott parkoló területén már talajkapcsolatos növényfelületek létesíthetőek.

A terület lehetőségeinek számbavétele, a biztos irány kiválasztása után bontakozott ki előttünk az a pozitív jövőkép, tervezői vízió, amely már kellő alapot szolgáltatott az alábbi, konkrétabb eszközök kiválasztásához:

KÖZLEKEDÉS

Parkolás

A tér belső részén található parkoló megszüntetésével értékes zöldfelületet nyertünk, valamint megnyílt a lehetősége annak, hogy a szolgáltató egységeket egy csoportban helyezzük el, védett belső teret létrehozva ezáltal a vendégek, pihenni vágyók, vásárlók és általában a gyalogosok számára.
A pályázati válaszokban megadott 30 szükséges parkolóhely a Dési Huber utcában biztosítható.

Buszforgalom

A pályázati kiírás szerint a 181 és a 281 buszjáratok megállója kikerül a tervezési területet közepéről. Az Üllői útra tervezett buszöböl kedvező kapcsolatot biztosít mind a metróra, mind a villamosra átszállóknak, illetve összhangban van a tervezett Népliget vasúti megállóhely gyalogosforgalmi rendszerével.

Ecseri utat érintő változások

Az Ecseri út esetében reális a BKK megismerhető fejlesztéseihez igazodó beavatkozás, a csomóponti sávszám eggyel történő csökkentése. A harmadik balra kanyaradó sáv megszüntetése kompromisszumok nélküli lehetőséget teremt önálló kétirányú kerékpárút és egy út menti fasor kialakítására. A BUBI állomás a csomópontban marad, de a park felőli, védettebb oldalon kerül elhelyezésre.

Üllői utat érintő változások

A válaszok részeként kiadott közlekedési koncepcióval összhangban a tranzit kerékpárforgalom az Üllői úton tervezett irányhelyes kerékpársávon kerül átvezetésre, melynek keleti irányú folytatása a kisforgalmú szervízút. Így a tér belső területén kerékpárosok elsősorban célforgalomként jelennek meg. A terület szolgáltatásai keleti irányból is közvetlenül megközelíthetők lehetnek a szervizút kétirányú kerékpározhatóvá tételével. 

Dési Huber utca

Az Üllői út - Dési Huber utca csomópontja jelenleg túl nagyvonalú, gépjárműközpontú. A gyalogosok természetes járóvonalát mutató kitaposott ösvényektől messze eső gyalogátkelőhely nem biztosít megfelelő kapcsolatokat, a kerékpárközlekedés a csomópontban semmi nem segíti. A tervezett kialakítás elsődleges célja a közlekedésbiztonság növelése. A szűkebb ívek, keskenyebb úttest a gépjárművek sebességének csökkenését hozza magával. A csomópontban félig megemelt útpályát terveztünk, amely mind közlekedő számára egyértelműen jelzi, hogy ez egy konfliktuszóna, miközben a buszközlekedés számára is megfelelő kialakítás. Az Üllői úti kerékpársávot szintén közlekedésbiztonsági megfontolások alapján a csomópontot követően kötjük ki a szervizútra.

A térbelső szerkezete

A tér új struktúráját elsődlegesen a gyalogos közlekedési irányok kiszolgálása határozza meg, lehetőségeink kereteit pedig a fent felsorolt beavatkozások jelölik ki. Egy „szokásos” városi térhez képest egy tömegközlekedési csomópont tervezése a közösségi közlekedés eszközváltási igényei miatt bonyolultabb. Ezért -és a metró műtárgy kötöttségei miatt is- a tér képének a kiemelt, körbejárható növénykazetták továbbra is meghatározó elemei. Ezek az új, terepszinti zöldfelületekkel kiegészülve hol szigetként jelennek, meg, hol keretezik a burkolatot igénylő funkciókat.

A terv új lehetőségeket is teremt a környező városrészekbe irányuló gyalogosforgalom biztosítására, miközben messzemenően figyelembe veszi a főbb jelenlegi áramlási útvonalakat. Mivel a teljes burkolati rendszer is megújul, a mozgáskorlátozottak, a vakok és a gyengénlátók számára is jól bejárható felületeket hozunk létre. Mivel a szolgáltatások elérése kerékpárral és mikromobilitási eszközökkel is jellemző, ezért a területen belül több helyen is javasoltunk ezek elhelyezésére szolgáló területeket. A kerékpártámaszok a különböző céllal a térre érkezők számára az úti céljukhoz lehető legközelebb biztosítják a kerékpárok megfelelő elhelyezését.

TÁJÉPÍTÉSZETI FORMÁLÁS

A tájépítészeti formálásra két alapvető szempont hatott. Egyrészt a gyalogos áramlások organikus útvonalai, másrészt az a kényszer, hogy komolyabb fásszárú növényzet ültetése a metró magas födémszintje miatt csak jelentős kiemeléssel megvalósított zöldfelületekben lehetséges. Erősen hatott egymásra a pavilonok építészeti alakítása és a tér formálódó arculata is. A tervezés folyamán korán arra a döntésre jutottunk, hogy a pavilonok esetében megadott tervezési programot összefogottan, egyetlen egységben szeretnénk megvalósítani, még úgy is, ha -a szabályozással is összhangban- nem összeépített struktúrában gondolkodtunk. Működését tekintve jó példaként lebegett a szemünk előtt a Móricz Zsigmond körtéri gomba, amely szintén megfelelő intimitást képes biztosítani az épület szolgáltatásait igénybe vevő látogatóknak.

Az alkalmazásra javasolt burkolatok kiválasztása során fontos szempont volt, hogy egyszerű, de minőségi megjelenésű burkolóanyagok kerüljenek beépítésre. Ezeknek az anyagoknak közvetíteniük kell azt a tervezés során mindvégig figyelembe vett szempontot, hogy egyszerre illeszkedjenek a nagyvárosi környezethez, mégis egyfajta kapcsolatot, átmenetet képviseljenek a csendesebb, zöldebb lakóterületek irányába. Így jelenik meg egymás mellett a nagylapos beton burkolat, mely a közlekedési funkciót hangsúlyozza, és a szabálytalan, vágott kockakő burkolat, mellyel a hely tartózkodó jellegét akartuk kidomborítani. (nem utolsó sorban vízáteresztő fugáin keresztül levezeti a csapadék egy részét is). A két burkolat határvonala a pavilonok hullámzó vonalait idézi.

A tér arculatának kialakításában a növényalkalmazás mellett az épített elemek, alkalmazott parkberendezési tárgyak kapnak meghatározó szerepet. Itt elsősorban a kiemelt ágyások lehatárolása érdemel figyelmet. A jelenleg is magas (~80cm) falak esetében a befelé döntött kialakítást választottuk, mely a szűkebb átvezetéseknél izgalmasabb, kanyonszerű térélményt ad, a függőleges falak unalmasságával szemben. A dőlésszög nem konstans, egyes szituációkban (pl. a liftek mellett) meredekebb, míg másutt „elfekszik”. A falakat egyes szakaszokon konzolosan szerelt ülőfelületekkel láttuk el, mely eleganciája mellett a burkolat könnyebb takaríthatóságát is segíti.

A mobiliák esetében kereskedelmi forgalomban lévő termékeket, gyártmányokat alkalmaztunk, ilyenek a rögzített ülőbútorok, a hulladékgyűjtők, kerékpártámaszok, információs táblák. A térvilágítás esetében, a szabálytalan térstruktúrát is figyelembe véve, egy irányítható fényű lámpatest család alkalmazását javasoljuk, ahol az oszlopon elhelyezett több, kisebb világítótest biztosítja a megfelelő fényviszonyokat.

ÜZLETHELYISÉGEK

A pavilonok megfogalmazása a tájépítész koncepcióval összhangban fogalmazódott meg: légies, könnyed elemek, attraktívak, az "oázis" atmoszférába illeszkednek. Az áthaladást és átlátást nem gátolják, körülöttük intim külső fedett / nyitott és nyitott terek alakulnak ki, vegyes funkcióval. Geometriájuk egy kis közös teresedést ölel körül, melynek dísze a „Fókák” szoborcsoport.

A pavilonokon túl javaslatunk tartalmazza egy könnyed árnyékoló rendszer alkalmazását, mely geometriai értelemben folytatja a zártabb geometriában megkezdett gondolatot. Ezek a struktúra tömör és lamellás felületekből adódik össze. A tömör felületeken a csapadékot külön gyűjtjük, levezetjük, majd felszín alatt tározzuk, illetve szikkasztjuk. Az összkép egy olyan beépítés, mely közösségteremtő, és egyben az Ecseri úti metrómegálló és a tér felől érkezvén a József Attila lakótelep kapuja is. 

A tervezési területen található, bár a pályázati kiírás nem ad rá tervezési programot, a SPAR és Kínai Áruház épülete is. Komoly problémának látjuk ugyanakkor, hogy a buszmegálló áthelyezésével megszűnik egy tér felőli hosszú homlokzat szerepe, ami könnyen vezethet az egyébként esővédett szakasz szlömösödéséhez. Annak megakadályozására, hogy ez ne váljon „éjjeli menedékhellyé” több megoldás is kínálkozhat, azonban véleményünk szerint a legjobb, ha az eresz alatti területet programmal látjuk el: bejárati előtető szakasz, mikromobilitási pont, ablakos kiszolgálással fogyasztópontok – „to go”  (ahogy az adott márka esetében egyébként is tendencia a felújításoknál).

Javaslatot adunk tehát ennek felújítására: a homlokzatot megtisztítjuk a rárakódott elemektől, az üvegezést egyszerűsítjük, a teraszon zöldet telepítünk. Úgy gondoljuk, hogy a SPAR partner lehet ebben a nagyobb átalakítást nem igénylő fejlesztésben, mely üzleti modellébe is illeszkedik. További hozadéka lenne az ablakos kiskereskedelmi kiszolgálásnak, hogy ez a hely útba esik a metró felé sietve, ezért az ilyen, „gyors reggeli típusú” vásárlási igények kielégítésére ideális. Feloldható ezzel az a dilemma is, hogy a teljes területen szétszórva, vagy csoportosítva jelenjenek-e meg az új felépítmények. Véleményünk szerint az utóbbi a helyes megoldás, amivel viszont a SPAR és a bérlők között igazi win-win szituáció, egyfajta munkamegosztás alakulhat ki az elhelyezkedés és az eltérő profil miatt. 

ZÖLDFELÜLET - NÖVELÉSI LEHETŐSÉGEK BEMUTATÁSA 

A zöldfelületek elhelyezése, tervezett méretük szorosan összefügg a tér gyalogos közlekedési rendszerével. A meglévő és a tervezett állapot összevetése jól mutatja, hogyan reagál az új zöld struktúra a közlekedési változásokra. Az Üllői úttal párhuzamosan elhelyezkedő mai nagyobb felület a buszmegálló áthelyezése, valamint a Népliget megálló irányába vezető gyalogátkelő helyezte miatt erősen blokkolna, ezért megosztásra került. Ugyanakkor a korábban részletezett közlekedési beavatkozások megteremtik a főutakat kísérő fásítás lehetőségét, ami keretbe foglalja a teret.

A belső út és parkoló megszüntetése (átalakítása) jelentős területi többletet jelent a növényzet számára a déli és nyugati oldalon, ami jótékonyan fogja közre a paviloncsoportot. A jelenlegi buszmegálló környezetében szintén jelentős zöldfelületek létesülhetnek, hiszen a SPAR melletti sétány a jelenlegi útpálya helyére kerül, így a lejárók mellett területek szabadulnak fel. Szintén zöldíthető a kereskedelmi épület keleti oldal, ahol jelenleg szintén egy bódé és nagyobb burkolat található.

A zöldfelületek nem csak mennyiségükben növelhetőek, hanem az ökológiai szemléletű tervezésnek köszönhetően változatosságuk is fokozható. A területen lévő fákat jórészt megtartottuk, csak a kifejezetten balesetveszélyes egyedek cseréjére tettünk javaslatot. A kiemelt ágyások finomtereprendezésével mélyvonalak / mélyterületek (egyfajta esőkertek) alakíthatóak ki, ahol a csapadékvíz összegyülekezik, a térszíni zöldfelületek szintén csapadékvíz befogadók (lepelszerűen rájuk vezetjük a vizet), a tervezett és meglévő tetőfelületekről gyűjtött víz pedig koncentráltan, szikkasztómezőkbe vezethető. 

Tervünkben kiemelten fontossággal kezeltük, hogy a térmegújítás műszaki megoldásai és a megvalósítás költségei reális keretek között maradjanak, ezért nem terveztünk extra költséggel járó, vagy csak nehezen fenntartható részleteket. Hiszünk benne, hogy az Ecseri úti térhez hasonló, jelentős közlekedéssel terhelt közterületek jövőjét a hosszú távon jól fenntartható, gazdaságosan üzemeltethető megoldások jelenti. A minőségi fenntartás visszacsatolódik a látogatók viselkedésében, térhasználati szokásaikat fokozatosan a felelősségteljes viselkedés jellemzi majd.