Az ikonikus Bosco Verticale épületét a WorldGBC vette górcső alá.
Az ikonikus Bosco Verticale (Függőleges Erdő) épületét 2014-ben Stefano Boeri építész irodája tervezte Milánóban, kétségtelenül az utolsó évtized egyik legfelismerhetőbb épülete. Gyakran használják a zöldépítészet mozgalom vizuális elemeként is, mivel 44 emeletet 2 toronyban rendhagyó módon függőlegesen építették be erdővel. A WorldGBC „Az életciklusra vetített összevont karbon előtérbe hozása” c. jelentése kapcsán közelebbről vizsgálja ezt az áttörő projektet: megfejti a fenntarthatósági előnyeit, hogyan birkózik meg mind az üzemeltetési, mind az összevont karbonkibocsátással, melyek a kompromisszumok, a közvetett előnyök és a tanulságok a jövőbeni projektek számára.
Fotó: Riccardo Bianchini / Inexhibit
A két lakótorony 1180 négyzetméternyi fának és bokornak ad otthont, melyek puha zöld héjat alkotnak, tipikus városi beton-, tégla- vagy üveghomlokzat helyett. Minden egyes lakóra 2 fa, 8 cserje és 40 bokor jut, így inkább tekinthető „erdőtoronynak, amit emberek laknak”.
A zöld felület ütközőként működik a város és a lakások között, kiszűrve a szennyezéseket, a zajt, megköti a szén-dioxidot, oxigént termel, így javítja a levegő minőségét. A zöld homlokzat csökkentett energiafelhasználást eredményez, köszönhetően a szigetelésnek és árnyékolásnak. A homlokzat hűtő hatása ráadásul hozzájárul a környék hőmérsékletének csökkentéséhez is, valamint a homlokzat nyújtotta árnyékolás természetes hőszabályozást, fénykontrollt és jobb levegőminőséget jelent. Mindezek a jellemzők jól megkülönböztetik a Bosco Verticale-t a tradicionális épületektől, a Porta Nuova városrész rehabilitálásának kiemelt fókuszpontját jelentik és mind a bentlakók, mind a környéken élők számára kézzelfogható előnyöket biztosítanak.
Vajon a magasabb minőség hogyan befolyásolja az összevont karbonkibocsátást?
A zöld homlokzat masszív növénytartóinak alátámasztására, az építészek fémvázas beton teraszokat terveztek, amelyek a növényzet súlyát is elbírják. Ez azt jelenti, hogy többlet építőanyagot használtak, ami növeli az összevont karbonkibocsátást. A szükséges beton mennyiségét csökkentették, mivel ültetőtalaj, szerves anyagok és vulkanikus kőzet keverékét használták a teraszokra nehezedő súly csökkentésére.
Az épület LEED Gold minősítéséhez átfogó karbonkibocsátás-elemzést végeztek, hogy felbecsüljék az ültetett növényzet előnyeit. A holisztikus megközelítésnek köszönhetően a növényzet az épület kulcsfontosságú eleme lett, nem csupán esztétikai, hanem technikai szempontból is, hogy megvalósíthassák a környezeti és jólléti előnyöket. Az öntözőrendszerhez szükséges vízhasználat fontos mérlegelési szempont volt a tervezés során. A többletenergiát, ami a víz emeletekre való felpumpálásához szükséges, egy napelemes pumparendszer biztosítja; az öntözővíz pedig a talajvízből származik, nincs összeköttetésben az ivóvízzel.
A projekt hatalmas sikere további hasonló koncepciókhoz vezetett szerte a világban; pl. Hollandiában, Svájcban, Kínában és Franciaországban. Ahogy az összevont karbonkibocsátásra irányult a figyelem, alternatív építőanyagok, új technológiai megoldások születtek, hogy csökkentsék a fém tartószerkezetek terhelését, ugyanakkor megtartsák a működési előnyöket, az összevont karbonkibocsátás csökkentése mellett. Például a La Forêt Blanche-t Párizsban kizárólag fa tartószerkezettel tervezték, hogy elbírjon 400 fát. Ezzel a tervezési döntéssel csökkenthető az épület összevont karbonkibocsátása, a fenntartható alapanyagnak köszönhetően.
Forrás: HuGBC
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
