Mi tegyünk, ha minden rendben az irodával, csak az építéskor semmilyen intelligenciát nem telepítettek az épületbe?
Mi tegyünk, ha már elment a hajó? Megvan a kiszemelt iroda bérlemény, jó lokáció, jó kondíciók, de anno az építéskor semmilyen intelligenciát nem telepítettek az épületbe, amivel szabályozhatnánk a világítást. A megoldás: Bluetooth.
A dübörgő employer-branding és az irodaboom már évekkel ezelőtt bekódolta a rendszerbe, hogy közép-hosszútávon csakis a minőségi irodák nyújtanak mind a bérlői, mind a bérbeadói oldal számára kölcsönös előnyöket. Leegyszerűsítve a képletet, a bérbeadó magas fedezettel értékesít, a bérlő magas minőséget kap. Előbbi egyértelmű, forintosítható előny, beszéljünk inkább az utóbbiról.
Mitől lesz minőségi az iroda a bérlő és munkavállaló számára? Leginkább a szabad szemmel látható dolgoktól: bútor, burkolat, dekor és a világítás.
15 évvel ezelőtt alapvetés volt a világítástechnikában, hogy fénycsöves armatúrákat, kompakt fénycsöves mélysugárzókat alkalmazunk az irodaterekben. Majd 2010 körül jöttek az első generációs LED-ekkel szerelt lámpatestek, de akkoriban még nem tartott még ott a technológia, hogy a LED-eket általános világítási célra lehessen alkalmazni. És most? Minőségi gyártók palettáján nagyítóval kell keresni nem LED-es terméket. A technológia végre végleg útólére a hírnevét, és ma már nem az a kérdés, hogy LED-esek-e a lámpák, hanem az, hogy van-e bennük, illetve a mögöttük álló rendszerben intelligencia. Ez az a faktor, ami a bérlő és a munkavállaló számára is szemmel látható, sokkal inkább, mint az, hogy milyen fényforrást alkalmazunk.
A világítás szabályozás felhasználói élményt ad. Időkapcsoló, jelenlét érzékelő vagy fényérzékelő segítségével a rendszer folyamatosan és automatikusan hangolja a mesterséges fény mennyiségét, lehetőség van arra is, hogy a színhőmérsékletet szabályozzuk: reggeli és késő délutáni órákban inkább a melegebb, míg a déli órákban inkább hidegebb fehér fényt érezzük komfortosnak, szervezetünk bioritmusa ugyanis a Nap fényének színhőmérsékletet változásához igazodik.
Az automatikus jeleneteken túl lehetőségünk van telefonról, táblagépről a manuális vezérlésre is, saját világítási képeket programozhatunk be, hívhatunk elő, tehát korlátlan tárház van a kezünkben, olyan tárház, ami a mai Y-, Z-generáció számára alapvetés. Ha már mindent el tudunk intézni okostelefonról, akkor az a minimum, hogy az asztalunkat megvilágító lámaptestet is tudjuk szabályozni. Amelyik iroda/munkaadó erre nem képes, versenyhátrányba kerül.
A szabályozás nem mágia és nem porhintés. Alapvetően két rendszer, a BUSZ kábeles és a wireless (Bluetooth / WiFi) áll rendelkezése, és mindig az adott projekt dönti el, hogy melyiket ajánlott alkalmazni.
A BUSZ esetében már az építéskor a hagyományos tápvezetékek mellett egy plusz BUSZ kábelt kell végigfűzni az épületen, ezen keresztül fut majd a digitális kommunikáció.
Ha ez megvan, és nem is használjuk ki, akkor is biztosak lehetünk benne, hogy épületünk a jövőben bármikor készen áll arra, hogy „digitalizáljuk”, azaz a már bent lévő BUSZ kábeleken parancsokat küldjünk a csatlakoztatott rendszerelemeknek, így a világításnak is.
Probléma sokszor inkább akkor van, mikor egy már elkészült, BUSZ hálózattal nem rendelkező irodaház egyik új bérlője szeretne szabályozott rendszert. Utólag a kialakítás, azaz az egyész épület, vagy csak az adott szint be/átkábelezése csak nagyon nagy áldozatok árán lehetséges.
A Bluetooth-on keresztül (2,4 GHz), MESH network-ben kommunikáló rendszer utólagos kiépítés esetén a legkézenfekvőbb választás, mivel nem kell bekábelezni az egész területet, ez telepíthető legegyszerűbben, és zavarja legkevésbé az irodatérben esetlegesen már folyó munkavégzést. Ha pedig egy internet gateway-t beiktatunk, lehetővé tesszük a rendszer távoli elérését is.
A digitális áltállás első lépéseként, ha a már meglévő lámpatestek nem alkalmasak protokollok fogadására, akkor meghajtóikat ki kell cserélni, majd minden meghajtó elé beiktatni egy 1-1 Bluetooth modult, végül pedig felprogramozni a rendszert. A modulok max. 30 méteres távolságból érzékelik egymást és MESH network-ben működnek, vagyis minden modul „adó” és „vevő” is egyben. Így rendszer eszközeinek száma gyakorlatilag korlátlan. A MESH alapú Bluetooth Low Energy (4.0) fényerő szabályozással első alkalommal a 2016-os frankfurti Light+Building kiállításon találkozhatott a szélesebb közönség a finn gyártó, a CASAMBI jóvoltából. Azóta számos világítástechnikai gyártó alkalmazza a megoldást termékeiben, azaz épít a lámpatestekbe Bluetooth modulokat és kínál a szabályozáshoz szükséges szenzorokat (jelenlét érzékelőt, fényérzékelőt, multiszenzort).
Fontos, hogy semmilyen a Bluetooth-t zavaró tényező ne legyen a térben - tipikusan ilyen a vasbeton szerkezet. Ebből kiindulva pont el is jutunk a rendszer gyengeségéhez, jelenleg ugyanis csak nagyon nehezen alkalmazható több szintes komplexumok teljes rendszerének szabályozására (arra megmarad a BUSZ kábeles megoldás). Felhasználási területe jellemzően egyszintes területekre, a szóban forgó irodai bérleményekre, üzemcsarnokokra és nagyobb komplexumok egyes részerülteinek lokális világítás szabályozására korlátozódik.
A Bluetooth rendszer mögött álló okostelefonon, táblagépen futó digitális kezelőfelület könnyen kezelhető és maximálisan felhasználóbarát, ettől függetlenül persze megmaradhatnak a kapcsolók, taszterek is az irodánk falán.
További információért keresd a BE LIGHT! szakembereit!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
