Igényesen nyúltak hozzá ehhez a Gyöngyösi úti lakótelepen álló óvodához, a végeredmény pedig magáért beszél. Erről szóló cikkünk a 196-os, 2024/8-as lapszámunkból közöljük.
A Gyöngyösi úti lakótelep 1977 és 1986 között épült fel a hírhedt nyomornegyed, a Tripolisz helyén, amelynek földszintes barakképületei és egyemeletes függőfolyosós bérházai között Cziffra György zongoraművész is felnőtt, miután az I. világháború alatt családját – mint ellenséges ország állampolgárait – Párizsból kiutasították és vagyonától megfosztották. A javarészt tízemeletes panelházakból álló telep fő tengelyét a Gyöngyösi sétány adja. A nemrég megújult, öko-játszóteret is magában foglaló zöldterület a múlt év végén Tájépítészeti Nívódíjat nyert.
A sétányra felfűzve helyezkednek el a lakótelep kiszolgálóintézményei, a kereskedelmi és oktatási épületek, köztük a hetvenes évek végén felépült Gyöngyszem tagóvoda, amely a 2022–2024-ben lezajlott átalakítás után most minden feltűnéstől mentes, az ablakok elhelyezése által kicsit játékos, a homlokzat színe révén hívogatóan barátságos hangulatban tűnik fel egy kivételesen szép virágos sáv mögött, a Gyöngyösi sétány festői fasorrá nőtt platánalléja mélyén.
Az eredetileg földszintes, középfolyosós alaprajzi rendszerű panel óvoda felújításának koncepcionális alapelve az volt, hogy a helyiségek sűrű struktúráját fellazítsák, megteremtve a szabad játék tereit a gyerekek számára. Ennek elérésére egy plusz szintet helyeztek az épületre, így – mivel a csoportszobák száma változatlan maradt – a jóval nagyobb alapterület sokkal nagyvonalúbb térszervezést tett lehetővé. A meglévő négy fő tömböt megtartották, felfelé egy vasbetonvázas, kitöltőfalas szinttel megnövelve, a köztük lévő nyaktagok helyett viszont kétszintes, könnyűszerkezetes összekötő tereket alakítottak ki. Az eredeti épületnek több bejárata is volt, ami a tájékozódást megnehezítette – ezt most egyetlen, hangsúlyos főbejárat váltotta fel.
A tíz csoportszoba a fő tömbökben helyezkedik el. Az emeleten ezen kívül egy logopédia és egy gyógypedagógia terem, valamint fejlesztőszoba, szülői fogadó, könyvtár és nevelői szoba is található. A földszinten a csoportszobák mellett tankonyha, okosszoba, két tornaterem, egy művészeti és egy sószoba ad kivételesen jó lehetőséget a gyerekek képességeinek fejlesztésére.
A négy fő tömb közti összekötő részek olyan többfunkciós egységek, amelyek közlekedő- és játékterek egyben, de szülői értekezletek vagy ünnepségek megrendezésére is alkalmasak. Függönyfalas szerkezetű, nagy üvegezett felületekkel nyílnak meg a külvilág felé. A földszinten az öltözőket foglalják magukban, az emeleten pedig galériaszerű játszótereket. Könnyedségüket fokozzák a csúszásmentes pvc-vel burkolt, acélszerkezetű lépcsők és a maximális biztonságot adó, mégis légies korlát-megoldások. Nagyon egyszerű, szellemes, ezzel együtt dekoratív a faforgácslap sávokból álló álmennyezet, amely akusztikailag is kedvező hatással van a térre.
A csoportszobák világa ezzel szemben masszívabb, biztonságot sugárzó, amit a tömör faltesteknek tűnő, de valójában a falfűtést és a gépészet egyéb részeit rejtő, valamint beépített szekrényeket magukba foglaló szerkezetek is erősítenek. A fő tömbök és az összekötő épületrészek ritmikusan ismétlődő anyaghasználata a sajátos nevelési igényű, például autista gyerekek számára is biztonságérzetet ad, akiknek jelenléte teljesen természetes a kerület inkluzív oktatási-nevelési attitűdjének következtében.
A koncepció egy másik fontos alapelve az átláthatóság. Ennek egyik elemeként tűzték ki, hogy legyen kapcsolat a csoportszobák között, ezért a földszinten két-két csoportnak közös mosdója van, az emeleti és a földszinti csoportszobákból pedig üvegezett felületeken lehet átkukucskálni a köztes terekbe vagy a szomszédos csoportszobákba. Így biztosított a vizuális kapcsolat a különböző korosztályok, a kisebb-nagyobb gyerekek mozgásterei között, másrészt ezzel a feltárulással az épület nyitott hatást kelt, és különböző perspektívákból is felfedezhetővé válik.
Ugyanakkor ezek az átlátási lehetőségek az adott szituációnak és az óvódapedagógus szándékának megfelelően függönnyel le is zárhatók. Nyitottak az öltözőszekrények is, ahol az egyébként nagyon visszafogott kialakítású környezetet a ruhák színei élénkítik. Ugyancsak alapvető szerepet játszik a természetes fény beengedése és segítségével a hangsúlyok kiemelése. Ezt a célt szolgálják az emeleti öltözők kisebb felülvilágítói és a bejárati előtér nagyobb felső megnyitása.
A bejárati íves felületű tűzzománc murália összefoglalóan mutatja be az ovi szignalizációját, amely alapformákból és alapszínekből építi fel a csoportok, valamint az ovisok jeleit, és az ajtókon az egyes helyiségek jelölését. Egyben megtörtént az intézmény logójának újragondolása is, ami új identitást adott az óvodának. A színekkel és a formákkal való játék ugyanúgy az okos ovi része a pedagógiai koncepció szerint, mint a téri percepciót fejlesztő Bee-bot játékrobot, a DIOO digitális óvodai oktatóprogram vagy a SEOS oktatási keretszoftver. A pedagógiában használt smart eszközök mellett a ház gépészete is „okos”, a Loxone-rendszer szabályozza a fűtést, hűtést, árnyékolást, világítást. A csoportszobákban hangfalak és projektorok adnak lehetőséget zene- és videólejátszásra.
Az ovi belsőépítészeti kialakítása letisztult, és ez ebben az esetben nemcsak esztétikai kategória, hanem pedagógiailag is tudatos választás a gyerekeket bombázó rengeteg – főleg digitális – vizuális inger kiegyensúlyozására. A minimalista, puritán forma- és anyaghasználat ugyanakkor nem eredményez ridegséget, ami elsősorban a külső homlokzatról a belső térbe beforduló, meleg árnyalatú, földszínhez hasonló természetes színeknek és a játékosan megformált részleteknek köszönhető. Az óvodák szokásos dekorációit a legszükségesebbekre kívánják redukálni, és azt is nagyon átgondoltan akarják alkalmazni a még folyamatban lévő berendezkedés során. Ugyanakkor a tervezők számára pozitív tapasztalat, hogy a „belakás” során bekerülő rétegeket a ház úgy tudja befogadni, hogy közben képes megőrizni eredeti arcát.
Az épület mindenféle nagy felhajtás nélkül, csendesen ad rengeteg pluszt. Ilyen például a falak alsó sávjának a többi résztől észrevehetetlenül elkülönülő mosható festése, a gépészet teljes láthatatlansága, vagy az, hogy van elegendő mozgástér, a gyerekek nem futnak egymásba, nincsenek ütközések. A játszóudvar mindegyik csoportszobából könnyen, torlódás nélkül elérhető, a fűtés és a hűtés korszerű megoldásokkal készült, a gyerekek egészségét szem előtt tartva. A játékok sokszor a ház integrált részei. Ilyenek például az összekötő terek lépcsőinek indításai, amelyek építőkockaszerű
formájukkal bújócskázásra adnak lehetőséget, az ezekhez hasonló ülőke-játékok, az egyik emeleti játszógaléria falba süllyesztett logikai játéka.
A csoportszobák előtt az emeleten kisebb, a földszinten nagyobb méretben kialakított, árnyékolt teraszok is minden bizonnyal rengeteget fognak hozzáadni a gyerekek itt töltött napjainak minőségéhez – az augusztusi beköltözésből adódóan az igazi birtokba vételük még csak ezután fog megtörténni. Mindez a tervezők, a kivitelezők és az óvodapedagógusok rendkívül jó együttműködésével valósult meg, amit a bejárati előtérben lévő, az építésziroda és a kivitelező cég felajánlásából ide került fa szimbolizál.
Tervezés éve: 2020 – 2022
Építés éve: 2023 – 2024
Bruttó szintterület: 2860 m2
Építész, generáltervező: Archikon Építésziroda Kft.
Vezető tervezők: Nagy Csaba, Pólus Károly
Építész munkatársak: Bordás Flóra, Petró Noémi, Urbán Jakab, Varga Bianka, Várhidi Bence, Zsidai Nikoletta, Batta Miklós
Murália koncepció: Szalay Péter képzőművész, Kivitelezte: Kristóf Gábor
További képek a cikk végén található galériában!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
