Bjarke Ingels víziójáról, pszichogeográfiáról és Koppenhága látképéről is mesél a Hegy a városban című filmben, ami a 13. Budapesti Építészeti Filmnapok keretében nézhető meg március 4-én.
Március 4-én kezdődik a 13. BÉF, azaz a Budapesti Építészeti Filmnapok, aminek mottója – részben a pandémiára reflektálva – RECONNECT, vagyis újrakapcsolódás lesz, a filmek pedig olyan fontos témákat feszegetnek, mint az egyén és a közösség újra egymásra találása, a természettel való tudatosabb, érzékenyebb viszony, a környezetszennyezés nélküli utazás és fenntartható fejlődés víziója. Közben pedig fotelünkből utazhatunk San Franciscótól Koppenhágáig, Havannától Londonig, Marseille-től Dubajig.
A fesztivál Rikke Selin Fokdal és Kaspar Astrup Schröder Hegy a városban (Making a Mountain) című filmjével indul, amiben a Bjarke Ingels, a BIG (Bjarke Ingels Group) ügyvezetője bemutatja a Koppenhágában létrehozott CopenHillt, másik nevén Amager Bakkét, ami egy erőművet magában rejtő mesterséges hegyoldal. A dán főváros egyik külső kerületében megvalósult projekt Észak-Európa legnagyobb CHP, kombinált hő- és energia-komplexuma, ami egyben rekreációs központ is.
A hatalmas épület egyik oldalán egy sípályát alakítottak ki, emellett kerékpárral és gyalogosan is fel lehet jutni a tetejére, ahol nem csak a tájban lehet gyönyörködni, de az ezzel kontrasztban álló, hatalmas ipari létesítmény belsejébe is belátni.
És ott van még a hatalmas, 100 méteres mászófal is, amit az épület legmagasabb részén, váltakozó burkolaton alakítottak ki.
A BIG 2011-ben nyerte el az építészeti pályázatot, amit az Amagerforbraending, öt koppenhágai kerület közösen írt ki, az akkor már 45 éve működő, elavult hulladékégető helyére, ami 150 ezer háztartást látott el fűtéssel és energiával. A nagyobb hatékonyság és a környezetbarátabb működés érdekében az új létesítményt a legmodernebb technológiával akarták felszerelni egy waste-to-energy (hulladékból energiát előállító) üzem megalkotásával.
És ekkor lépett be a képbe Bjarke Ingels, aki egy olyan félig épület, félig hegy kombinációt álmodott meg, ami úgy változtatja meg Koppenhága látképét, hogy egyben a közösség számára is ad valamit. A Hegy a városban című film készítői a projekt közel tíz évét követik végig, a díjnyertes pályázat kihirdetésétől, az Amager Bakke torta felvágásán és a sípálya borításának rosszul elsült kipróbálásán át, az építkezés 2017-es befejezéséig, majd még tovább 2019-ig, amikor a helyiek birtokukba vették a hegyet.
Bár a CopenHillről sokat lehetett olvasni, a filmből megismerhetjük Ingels koncepcióját és a megannyi felvetődött kérdést: kezdve azzal, hogy hogyan lehetett egy hulladék-energia üzemet összekapcsolni egy sípályával, hogy meddig hajlandó elmenni az ingatlanfejlesztő, vagy hogy mennyit tud egy építész – aki történetesen a világ jelenleg egyik legünnepeltebb építésze – ténylegesen átnyomni, egészen odáig, hogy mennyit kísérleteztek míg megtaláltak a sípálya megfelelő szőnyegét. Sőt, kiderül belőle az is, miért nem valósult meg (egyelőre) Ingels azon koncepciója, hogy a kéményből, mintegy füstjelként karikákat fújva ünnepeljék meg és adják a város tudtára, hogy a régi hulladékégetővel összevetve, ismét egy tonnával kevesebb széndioxidot eresztettek ki a levegőbe.
Making a Mountain trailer from Good Company Pictures on Vimeo.
A Budapesti Építészeti Filmnapokról itt írtunk bővebben, a részletes programját itt éred el, a film online vetítésére pedig itt válthatsz jegyet.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
