A 3D-s építészeti tervezőszoftver nem kijavítja, hanem megelőzi a hibákat.

Az építőipar robbanásszerű digitalizációja zajlik: a virtuális térben zajló folyamatoptimalizálás, a Building Information Management (BIM) átalakítja az ágazatot. Az építmény háromdimenziós modelljén alapuló információmenedzsment összeköti a teljes építőipari vertikumot; hatékonyabb tervezést, egyértelmű kommunikációt, pontosabb ütemezést, lényegesen kevesebb hibalehetőséget, valamint a kivitelezés során kisebb kockázatot jelent. Az első felhasználók között ott van az egyik legnagyobb magyar építésziroda, a Középülettervező Zrt. (KÖZTI) is, amelynél a Puskás Aréna tervezése is BIM rendszerben folyt.

Ma már senki sem térképekkel és útikönyvekkel felpakolva autózik le a tengerpartra, ha nyaralni akar, hiszen a telefonja megtervezi az útvonalat, listázza a látnivalókat, a benzinkutakat, megmutatja a szállás környékét – akár élőben! – és ha kell, alternatívát kínál vagy megkeresi az éppen nyitva tartó gyógyszertárakat. A kétdimenziós offline világból tehát rengeteg plusz információt és elképesztő hatékonyságot biztosító háromdimenziós rendszer lett. Hasonló folyamat indult el a vezető építészeti műhelyeknél, így a KÖZTI-nél is. Eddig egyetlen fejlesztés sem változtatta meg annyira az építőipart, mint a BIM, ami – a nagyberuházásoknak köszönhetően – exponenciális ütemben terjed az építészeti, a mérnöki, a kivitelező és az üzemeltető cégeknél. Ez a rendszer az építőipar modernizációjának leggyorsabb és leghatékonyabb eszköze, a tapasztalatok alapján akár 15-20 százalékos költségcsökkenést is eredményezhet.

Háromdimenziós modellezéstől a paradigmaváltásig

A BIM egy teljesen új mérnöki szemlélet, a virtuális térben zajló közös munka egységesíti, és egy rendszerben kezeli az épülettel kapcsolatos műszaki információkat, amelyek évek múlva is felhasználhatóak. 

„A Puskás Aréna, a Kopaszi-gát lakóépületei, a Belvárosi Sportközpont, illetve az épülő multifunkcionális kézilabdacsarnok esetében is BIM-ben dolgoztunk a KÖZTI-nél – fejtette ki Petri Dávid, BIM menedzser, a KÖZTI építésze. – A jól előkészített tervek jelentősen rövidítik a koordinációs folyamatot, és ebből a társszakmák is profitálnak, mert biztonsággal előre tervezhetővé válnak például az anyagrendelések vagy az üzemeltetés során a karbantartási ciklusok.”

Az egyik legfontosabb előny a tévedésekből és mulasztásokból adódó hibák kiszűrése, azaz a pótmunkák, a kivitelezési költség és kivitelezési idő csökkentése. 

„A Puskás Aréna tervezési folyamataiban a BIM nagyban támogatta a sokszereplős, összetett kommunikációt, valamennyi szereplő számára nyomon követhetővé tette a projekt állását. A háromdimenziós modellnek köszönhetően már a tervezés időszakában a KÖZTI tervezői életre keltették számunkra a Puskás Arénát, a számítógépes épületmodell és származtatott adatai a kivitelezés során is gyorsították a döntések meghozatalát. A BIM alkalmazása segíti a nagy és összetett beruházások átláthatóságát, jobb minőséget, hatékonyabb munkavégzést érhetünk el, amivel végeredményben pénzt és időt spórolhatunk” – foglalta össze Sebő Zoltán, a Budapest Fejlesztési Központ Puskás Arénáért felelős projektirodájának vezetője a megrendelői oldalon jelentkező előnyöket.

Gyorsabban, pontosabban, kockázatmentesen

Ebben az új dimenzióban az építőipari ágazat befektetett többletmunkával kerüli el – tehát nem kijavítja, hanem megelőzi – azokat a hibákat, amiket később sokkal drágábban lehet kiküszöbölni.

„Javuló hatékonyság, növekvő nyereség” – Reicher Péter, a világ első 3D-s építészeti tervezőszoftverét megalkotó Graphisoft SE regionális igazgatója szerint ez a BIM rendszer lényege. Azonnal jelentkező előny a megbízó, a kivitelező és a tervező közötti kooperáció tökéletesítése is. Egy iparág, szektor átfogó változását eredményező fejlesztés általában nehezen indul, majd természetessé válik. A KÖZTI-vel a Puskás Aréna kapcsán dolgoztunk együtt, hogy az építész szakemberek visszajelzései alapján a felhasználói igényekre tekintettel fejlesszük folyamatosan a BIM gyakorlatba történő átültetését.”

Manapság az építőipari szakterületek képviselői jellemzően egymástól független, egymással nem kompatibilis szoftvereket használnak, ami növeli a beruházások idő és finanszírozási igényét. Az ezt áthidaló új metódus ezért lépéselőnyt jelent a piaci versenyben, és számszerűsíthető presztízsnyereséget is jelent. A közeljövőben pedig a versenyképesség alapfeltétele lehet, mert a jövőt BIM rendszerben tervezik. 

A Középülettervező Zrt. (KÖZTI) hazánk legrégebbi és legnagyobb hagyományokkal rendelkező építészirodája. A KÖZTI-nél több mint ötven építész dolgozik. A cég legjelentősebb referenciái között tudhatja többek között a Várnegyed rekonstrukcióját, a Puskás Arénát, valamint a Liszt Ferenc Repülőtér Skycourt-ot és T2B mólót is.

Forrás: Közlemény




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Meghalt Marosi Miklós

Meghalt Marosi Miklós

A Ybl Miklós-díjas építész 79 éves volt.

Újabb két magyar építészirodát jelöltek Mies van der Rohe Awardra

Újabb két magyar építészirodát jelöltek Mies van der Rohe Awardra

Közzétette a teljes listát a Mies Alapítvány, melyhez az építész stúdió és a Dobrosi Architects is csatlakozott.

Nagy kapacitású parkolóházak épülnek a Városliget mellett

Nagy kapacitású parkolóházak épülnek a Városliget mellett

A Mexikói úti metróvégállomásnál két épületben összesen 1500 autó számára épülnek P+R férőhelyek.

Hirdetés