A meredeken növekvő hűtésienergia-igény megduplázhatja az ágazat szén-dioxid-kibocsátását.
A koronavírus-járvány miatt elterjed home office is fokozza a légkondicionálók iránti keresletet, de a legnagyobb gond maga a felmelegedés. Itthon is sorra dőlnek a nyári áramfogyasztási rekordok, az EU-ban az elmúlt négy évtizedben az épületek fűtési igénye ötödével csökkent, a hűtési igény viszont duplájára nőtt, globálisan pedig csak most jön a felfutás a klímaberendezések piacán – mindezekről, és mindezek következményeiről írt a Greendex.
Júniusban sorra dőltek meg a nyári áramfogyasztási rekordok Magyarországon, elsősorban gyorsan terjedő klímaberendezések miatt. Tavaly, a koronavírus-járvány és a nyomában járó home office miatt több mint 70 százalékkal nőtt a lakossági klímaberendezések száma a KSH szerint, év végén 733 296 ilyen készülék üzemelt az országban. Ez 300 ezernél is több új készüléket jelentett egyetlen év alatt; a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint
a hazai háztartások végső energiafelhasználásában a hűtési célú villamosenergia-felhasználás a 2015-ös értékhez (271 TJ) képest 2019-re több mint a duplájára, 570 TJ-ra nőtt, nagyrészt a légkondicionáló berendezések terjedésének hatására.
Idén júniusban volt, hogy zsinórban három napon át megdőlt a nyári áramfogyasztási rekord, és mivel hosszú távon sem várhatóak enyhébb nyarak, a MAVIR Zrt. számításai szerint 2026-ra akár megduplázódhat hazai légkondicionálók száma.
A klímák terjedésével folyamatosan nő az áramhasználat is, de a folyamatra „rásegít” a hűtésre használt hőszivattyúk és az elektromos autók terjedése is.
Mindez nem csak magyarországi folyamat. Az Eurostat adati szerint az elmúlt bő négy évtizedben az Európai Unióban egy átlagos épület fűtési igénye körülbelül ötödével csökkent, a hűtési igény több mint kétszeresére nőtt. Az átlaghőmérséklet emelkedik, a hőhullámok gyakoribbak, a készülékek elérhetőbbek – semmi meglepő nincs a folyamatban. Világszinten pedig még rosszabb a helyzet:
az épületek hűtésének energiaigénye globálisan több mint megháromszorozódott 1990 óta. Az ingatlanokat tekintve ez a leggyorsabban bővülő végfelhasználói terület.
Hozzávetőleg kétmilliárd klímaberendezés működik ma a világon, és bár a Föld népességének több mint egyharmada olyan helyen él, ahol a napi átlaghőmérséklet meghaladja a 25 °C-ot, mindössze 10 százalékuknak van légkondija. A feltörekvő országokban egyre csak emelkedni fog a hűtési energiaigény a következő években, így emelkedik majd az ezzel járó emisszió is, ami jelenleg a teljes, energiával kapcsolatos emisszió négy százalékáért felel.
  |
Ha csak tartjuk a mostani trendet, a világ klímáinak fogyasztása megháromszorozódik az évszázad közepére, az ehhez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás pedig közel megduplázódik. Ám a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a fenntarthatósági célok eléréséhez csak legfeljebb bő másfélszeres áramigény-növekedés volna megengedhető. Jóval hatékonyabb klímaberendezésekre, és még több megújuló energiára van szükség.
Pozitív fejlemény, hogy a következő években világszerte fokozatosan leállítják a szén-dioxidnál akár több százszor erőteljesebb üvegházhatású gázok – melyeket gyakran alkalmaznak a klímaberendezésekben – gyártását és használatát, amivel 2050-ig akár 80 milliárd tonna szén-dioxid-kibocsátással egyenértékű kibocsátás előzhető meg.
A teljes cikket itt olvashatod.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
