A friss Kossuth-díjas Skardelli György egyik legutóbbi munkájáról, a Puskás Arénáról az OCTOGON 157-es számában mutattuk be.
Skardelli György augusztus 20-a alkalmából kapott Kossuth-díjat az életműve elismeréseként. Ennek apropóján idézzük fel Botzheim Bálint írását az OCTOGON 157-es lapszámából Skardelli legutóbbi meghatározó munkájáról, az egykori Népstadion, a Puskás Aréna felújításáról.
A Népstadion a magyar labdarúgó sport legendás helyszíne volt. Itt vertük 7-1-re az angolokat, itt beszélt II. János Pál Pápa, itt hallgatta sok ezer ember a Queent. Szinte mindenki ápol valami emléket, ami az ikonikus pilonokat idézi meg egy-egy gondolatban. De nem csak emiatt volt kiemelkedő szerepe, hanem mert a magyar labdarúgó-válogatott otthona is volt. Jelentőségét mutatja, hogy a nemzet stadionjának is nevezték.
2002-ben keresztelték el Puskás Ferenc Stadionnak, a leghíresebb magyar focista után, a 75. születésnapján. Emiatt is fájó volt, amikor a 2000-es évek elején egyértelművé vált, hogy az igencsak éltes korú stadion már szolgálhatja sokáig a sport és a kultúra ügyét. A Népstadiont 1953-ban adták át, a terveket a Középülettervező Vállalat készítette, ifj. Dávid Károly építész és Gillyén Jenő statikus vezetésével. Az átadás megtörtént, bár a stadion befejezetlen maradt: a tervek szerint a felső karéj teljesen körbeölelte volna a pályát, de felsőbb utasításra az ünnepélyes megnyitót augusztus 20-án megtartották. Utána a befejezés valahogy nem volt fontos, folyamatosan ígérték, de nem került rá sor.
A stadion azonban csonkán is betöltötte szerepét, olyannyira, hogy sokan a magyar sport szentélyének tartják. A hosszú évtizedek azonban nyomot hagytak a grandiózus szerkezetekben.
1993-tól a felső tribünöket le kellett zárni, mert veszélyessé váltak. Majd a stadion romló állapota miatt egyre sürgetőbbé vált, hogy kezdjenek vele valamit. Több alternatíva merült fel a lebontástól a megtartáson át az átépítésig. 2000 és 2010 között több tervpályázat és rengeteg tárgyalás is lezajlott, de még mindig kérdéses volt, hogy hogyan nyúljanak a Puskáshoz.
  |
2012-ben végül egy újabb, immár városépítészeti pályázatot írtak ki a teljes istvánmezei terület rendezésére. Az összes pályázó közül egyedüliként Skardelli György javasolta az eredeti stadion megtartását, átépítését. A javaslatot gazdasági és érzelmi-szimbolikus oldalról is indokolta. Egy új épület esetén a régi hasznosítását nem lehetett volna minden szempontot kielégítően megoldani, torzóként állna ott, méltatlan lett volna Puskás Ferenc emlékéhez, és ahhoz a sok tízezer emberhez, akik érzelmileg kötődnek az eredeti stadionhoz. Skardelli elképzelése tehát az volt, hogy a meglévő stadiont kiegészítve, felújítva szülessen meg az új nemzeti labdarúgó stadion. A terv meggyőzte a döntéshozókat, és az eredeti tervező vállalat jogutódjaként a Közti Zrt. kapott megbízást 2013-ban, a vezető tervező Skardelli György lett.
Három év tervezés, majd három év építés után elkészült a mintegy 208 000 m2 alapterületű Puskás Aréna. Az átadó 2019. november 15-én a Magyarország–Uruguay barátságos labdarúgó-mérkőzés volt, a kezdőrúgást pedig milliméter pontosan ugyanonnan végezhették el, mint egykor, a legendás meccseken. A történet onnan folytatódhat tovább, ahol öt éve abbamaradt. (Az utolsó mérkőzést 2014-ben a kazahok ellen játszottuk a stadionban.)
A Puskás Aréna a maga 52 méteres magasságával karakteres városképformáló elemként jelenik meg a budapesti városszövetben. A Halászbástyáról Pest felé tekintve a 316 méter hosszú Puskás Aréna döbbenetes méretű sziluettként tűnik elő, mintha egy ufó szállt volna a városra. Városépítészeti szempontból előnyös az eredeti diszpozíció megtartása: a Népstadion helyén építkezve megmaradhatott a korábban kialakult városépítészeti tengely, melyet a Budapest Aréna, a Dromoszként ismert szoborpark és a Puskás Aréna alkot. A Dózsa György vagy a Stefánia úton sétálva tárul fel közvetlen közelről az épület. Az első vizuális élmény, hogy a korábbi csonka forma teljessé vált.
Megnyugvás érzetét adja, hogy az ikonikus pilonok a megszokott rendben, helyükön sorakoznak. Sőt a pilonsor folytatódik a Stefánia út felé eső karéj mentén is, így körbeölelve a pályát.
Az immár teljessé vált tribün 15 méterrel magasabb is lett. Megtámasztására a pilonokat kiegészítő, mellettük felsorakozó, munkanevén „kard”-nak elnevezett vasbeton pengefalak gyűrűje szolgál. A külső oldalon rozsdamentes rács követi le hártyaként az íves közöket és mint egy szalag, egybefonja a körben sorakozó pengéket. Egy egészen profán épülettani funkció, a tetőzethez tartozó hatalmas, művészi kézzel megformált esővízgyűjtő csatorna vált a látvány egyik kulcsszereplőjévé. Az így kialakult párkányzat a kifelé dőlő kardok tetején ül, szinte lebeg a pilonsor felett.
  |
A pengefalak koszorúját a tető lágy ívvel koronázza. Az épület formai szempontból gondos kézzel, érzékenységgel, kevés elemből összeállított kompozíció, melyben elsődleges a szerkezetiség, az építészet ős-tartalma, a tektonika. Az épületbe a két szurkolótábor elkülönítve érkezik meg. Az egyik megközelítési módot a pilonok közötti lépcsők adják, a vendégszurkolók az épület két rövidebb karéjához kapcsolt felüljáró hidakon keresztül léphetnek be az arénába.
A tribünre érve a látvány igazán felemelő. Hatvanötezer ember gyűlhet itt össze, hogy együtt élje át két csapat küzdelmét.
A grandiózusan hullámzó lelátó vörös-bordó székei kontrasztot alkotnak a gyep zöldjével. Speciális, ún. hibrid füvet alkalmaztak a 105x68 méteres pályán. Föltekintve a lelátó felső végének hullámzása nem esztétikai szempont mentén lett megrajzolva, a lelátószerkesztés szabályai adják ki ezt a geometriát. A kezdőkörre egy fejre fordított kúpot kell helyezni megadott szögben és ez metszi ki a lelátókaréjak tetejét. A hullámvölgyek a stadion négy sarkán jönnek így létre, ez a hely adta magát a LED-kijelzők elhelyezésére. A lelátók három szintre osztottan épültek. A középső lelátó tengelyében helyezkednek el a VIP-, illetve a Business Club-páholyok, melyeket a lelátó alatt 1800 m2-es rendezvényhelyszín egészít ki. A felső és középső lelátó közötti teljes karéj mentén ún. Skybox-páholyok futnak körbe, pasztell színvilágot alkalmazó elegáns belsőépítészettel. A mögöttük húzódó folyosón a magyar labdarúgás fontos pillanatai elevenednek meg a falakon fotómontázsok formájában. A falak szürke árnyalatú festése szolgál a képi tartalom háttereként, a világosabb fa padlóburkolat pedig ellensúlyozza a sötétebb színeket. A harmadik szinten található a médiatribün is, melyről központi kilátás biztosított az egész játéktérre. A média koncentrált munkáját több helyiség segíti, többek között sajtókonferencia-terem és egy 180 fős médiacenter.
  |
A belsőépítészetet a sporthoz illő, puritán, erős látványelemek alkalmazása jellemzi, ez leginkább az öltözők belső világában csúcsosodik ki. A pálya és a lelátók felett szinte lebegni látszik a tetőszerkezet. A légies hatást erősíti, hogy a tetőszerkezet és a lelátó teteje között át is lehet látni, a konzolok pedig befelé, a pálya közepe felé folyamatosan vékonyodnak. A belső peremhez közeli részeken polikarbonát anyagú trapézlemezt látunk, mely kettős célt szolgál. Egyrészt több természetes fényt enged az aréna terébe, másrészt a fény-árnyék terminust elmossa, így ha napsütésben játszanak meccset, nem keletkezik erős fény-kontraszt a pályán.
A tető 90 méter hosszú konzolos rácsostartóinak beemelése volt az építkezés egyik legnehezebb kihívása. Előre összeszerelt darabokat emeltek be, és a levegőben illesztették hozzá a már meglévő elemekhez. A tető acélszerkezetének súlya közel 10 000 tonna. A Belgiumból érkező speciális darut több mint egy évvel az építkezés megkezdése előtt kellett lefoglalni.
A hatalmas embertömeg, amelyet a stadion teltház esetén befogad, a mérkőzés után egyszerre mozdul meg és indul a kijáratok felé. A lelátók mögött körüljáró-szintek segítik a gyors kiürítést. Itt jutnak ismét szerephez a pilonok, a bennük található lépcsők szolgálják a vertikális közlekedést. A pilonok kőrács-homlokzata által a lépcsőházak nyitottak, a lefelé haladó emberek számára pszichikailag fontos, hogy folyamatos vizuális kapcsolatuk legyen az utcaszinttel. Az egykor szocialista realista stílusú fogadóépület is megújult, emeletráépítést kapott. Sportmúzeum fog működni az újonnan kialakított részben.
A Puskás Aréna elkészülte országos, sőt régiós jelentőséggel bír. A legközelebbi 65 000 feletti befogadóképességű stadion a müncheni Allianz Aréna (Herzog & de Meuron és ArupSport, 2005). Hasonló kaliberű, de kisebb méretűek Varsó (JSK Architects Frankfurt és Gerkan, Marg and Partners, 2012), Bukarest (Astaldi and Max Bogl JV, 2011) vagy Belgrád (Rajko Mitić Stadion) nemzeti stadionjai. A 2020-as Európa-bajnokságon már társhelyszínként tudunk részt venni (az Eb időpontja a koronavírus miatt csúszik – a szerk.). Emellett a Puskás Aréna a nagyobb közönséget vonzó koncertek és kulturális események térképére is felkerült, tavasszal már fel is lépett volna az Aerosmith, míg szeptemberre az eucharisztikus kongresszus nyitó szentmiséjét tervezték.
A gazdaságos üzemeltetés feltételei adottak, hogy minél könnyebb legyen a hatalmas stadiont fenntartani. Azonban a legfontosabb, hogy a Puskás Arénával a magyar labdarúgás szentélyeként számontartott Népstadionhoz méltó, azt sok szempontból túlszárnyaló épület született. A válogatott régi-új otthona a múlt értékeire építve jött létre, jövőbiztos megoldásai egy új focigenerációnak nyitnak távlatokat.
Puskás Aréna
Tervezés éve: 2013
Megvalósítás: 2017-2019
Összterület: 208 000 m2
Vezető tervező: SKARDELLI GYÖRGY – KÖZTI ZRT.
Építész tervezők: TASCH PÉTER; KELEMEN BÁLINT; BORBÉLY ANDRÁS; CSÍZY LÁSZLÓ; DEICHLER TÍMEA; KELEMEN BÁLINT; PETRI DÁVID; VARGA ÉVA SÁRA; WEIMPER VIKTÓRIA; OSZOLI GELLÉRT; VARGA NOÉMI; FARKAS DÁNIEL; BOZSÓ BARNA (KÖZTI ZRT.) ÉS JAKAB DÁNIEL
Tervellenőrzés, projektmenedzsment, költségmenedzsment, műszaki ellenőrzés: ÓBUDA GROUP–PUSKÁS KONZORCIUM
Belsőépítészet: BARNA GYULA ÉS DÖBRÖNTEI NÓRA – INTERIOOR ONE KFT.
Grafika: LAKOS TAMÁS – XORXOR
Tájépítészet: DR. BALOGH PÉTER ISTVÁN ÉS MAJOR JÓZSEF – S73 KFT.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
