A városban hét különböző zöldterület-fejlesztést terveznek 233 millió euróból.
Bár gyakran „Hollandia legrondább városaként” emlegetik a második világháborúban porig bombázott Rotterdamot, a városban az utóbbi évtizedben számos izgalmas épület valósult meg, tavaly pedig bejelentették, hogy 233 millió eurót fordítanak hét különböző zöldterület-fejlesztésre.
Rotterdam nem illik a holland városokról alkotott általános képbe, központjában nincsenek látványos, csatornákkal tagolt, alacsony épületes utcácskák, helyette rengeteg magasépület tornyosul egymás mellett. Ennek legfőbb oka, hogy a második világháború alatt Rotterdamot a többi holland városnál több bombatámadás érte, és míg Utrecht és Amszterdam történelmi városrészei megmaradtak, Rotterdamé romokban hevert. Az 1945. májusi felszabadulás után azonnal hozzákezdtek újjáépítéséhez, egészen pontosan, egy új város megépítéséhez.
Először W.G. Witteveen, később Cornelius van Traa vezetésével tervezték újra a várost, jellemzően széles utcákkal, valamint a problematikusabb körzethatárok átrajzolásával. A város központjának kijelölésével itt szinte kizárólag kereskedelmi és üzleti épületek jöttek létre, míg a lakóövezeteket a külvárosokba költöztették.
A város lakói csak a 60-as és 70-es években kezdtek visszaszivárogni a város szívébe, de újjáéledése valójában csak az elmúlt évtizedben kezdődött.
A város bombázása lényegében tiszta lapot jelentett az építészek számára, lényegében az építészek játszóterévé vált. Olyan épületek születtek az utóbbi évtizedben a városban, mint a Rem Koolhaas által 2013-ban tervezett De Reus van Rem (Rem óriása), ami 2014-ben megkapta a legjobb európai magasépület díját, és megépülése után hamar a város jelképévé vált. De ugyancsak említhetnénk a 2012-ben megépült új központi pályaudvar izgalmas, modernista épületét vagy az ugyanebben az évben épült Markthalt (piactér), ami már azelőtt felhívta magára a figyelmet, hogy megépült.
Új ikonikus épületei mellett a város tavaly bejelentette nagyszabású projektjét, melynek során 233 millió eurót fektet be hét különböző parkosítási, zöldesítési projektbe. A beruházás célja, hogy ellensúlyozza a koronavírus negatív hatásait, és javítsa a város vonzerejét. A parkosítás a város hét kiemelt területén valósul majd meg (Alexanderplein, Rijnhavenpark, de Hofbogen, Maashavenpark, Hofplein & Blaak, Schouwburgplein és Getijdepark Feyenoord), és a hangsúly kifejezetten a zöldterületek fejlesztésére irányul.
Az újonnan létrejövő parkok, terek tervei pedig fantasztikusan néznek ki rengeteg új zöld felülettel, lugasokkal, szökőkutakkal, de a holland városban már most is számos olyan különleges ötlettel találkozhatunk, mint a zöldtetős, vízen lebegő irodaház vagy a város új jelképének számító 16 méter hosszú, vásárolni induló róka szobor.
Az meg külön öröm a helyiek számára, hogy a szintén a projekt részeként, a Nieuwe Maas folyó partján megépülő új Feyenoord-stadion, – amelyet szintén a Koolhaas-féle OMA stúdió jegyez –, a kritikusok szerint mutatósabb az amszterdami Johann Cruijff Arenánál.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
