Szalai László Zoltán diplomaterve.
"A terem ékessége a beltéri vízfelület, amely a reflektív hatása révén a felülvilágítón át érkező napsugarakat visszaveri, ezáltal különleges fényjátékot hoz létre a mennyezeten." Szalai László Zoltán diplomamunkájában egy krematóriumot tervezett, ám a koncepció túlmutat az épületen és környezetén: a PTE-MIK hallgatója egy egész „nekropolisz” vázlatos vízióját is kirajzolta.
Témaválasztás
Ma már növekvő tendenciát mutat, hogy az elhalálozottakat hamvasztásos eljárással temetik el, s nem a koporsót választják a hozzátartozók. Ennek elsősorban a magas sírhely- és temetkezési árak az okai. Békés megyében évente 5000-5500-an halnak meg, a hozzátartozók nagyjából 70%-ban a hamvasztást választják. A megye lakosságának ehhez jellemzően a debreceni, a ceglédi vagy a szegedi krematóriumok szolgáltatásait kell igénybe venniük, mivel Békésben nem található hamvasztó üzem. Szalai László Zoltán diplomatervével erre a problémára keresett megoldást.
Helyszínválasztás
A tervezés során a hallgató Békéscsaba - kertvárosi szövetében - már meglévő Lipták András utcai katolikus és Tabáni evangélikus temetőket, valamint a 101-esek hősi temetőkertjét vizsgálta. Hosszú távú megoldást ezen temetők összeolvadása adhat, ezért már most érdemes városéptítészeti aspektusokat is megvizsálni.
Nekropolisz
Az összevont temető új bejárati kapuzatot és közteret kap, az így kialakított téren végre a szükséges temetői szolgáltatások is biztosítva lehetnek (gondnokság, virág- és koszorúárus bódék stb.). A temető új „fő tengelye” a Lipták András utca, amely bizonyos szakaszán temetői belső úttá válik. Erre merőlegesen a Kápolna utca vonalát meghosszabbítva egy újabb belső tengelyt jelölt ki az építész. A tervezett krematórium az ezen két út által kialakított kereszteződésben kap helyet, autóforgalmának lebonyolítására szolgáló bejárat pedig a Kápolna utca meghosszabbítása lenne. A krematórium épületének „hátsó” teréhez szervesen kapcsolódik egy emlékliget, továbbá egy mesterségesen kialakított tó, ahol a hamvak vízbeszórásának lehetősége is biztosított. Itt
egy lélekharang felállítása is szerepel a koncepcióban, amely a tó vizéből tör elő – szimbolizálva ezzel az élet körforgását. A lélekharang anyagát tekintve vörösfenyőből készül – akárcsak Velence vízben úszó házainak cölöpei. A temető területe továbbá egy urnakerttel is gazdagodik, ahol az „elültetett” biournákból mag hajthat ki és fejlődhet fává, így állítva méltó és élő emléket az elhunytak számára.
Építészeti koncepció
Az épület formája két egymásba metsző hasábból áll: a magasabb tömeg a szertartási, az elnyúló, laposabb a kiszolgáló funkciókat rejti magában. A ravatalozó épülettömege kifordul az épület tengelyéből, ezáltal észak felé történő tájolást biztosít a teremnek. A természetes világításról „perforáltan” rakott téglaburkolat mögött megbúvó üvegfalak, belső átrium, illetve felülvilágítók gondoskodnak. Az épület tömegébe integráltan egy fedett-nyitott kolumbárium és mécsesfal, egy szabadtéri urnafal, továbbá egy falikút is kerül.
A vízfelület mint az élet körforgását szimbolizáló elem, a kolumbáriumhoz kapcsolódóan is megjelenik. Ezen kültéri medence pontosan a pinceszinti gépészeti helyiség fölött helyezkedik el. Az épület funkciójából adódóan a gépészeti berendezéseknek folyamatosan, egész évben működniük kell, és ezek „hulladékhőjét” hasznosítva a medence is üzemeltethető - az időjárástól és a kinti hőmérséklettől függetlenül.
Az épület működése
A krematórium lapostetős épülete földszintből és részben alápincézett szintből áll. A földszinten kapnak helyet a ravatalozási és urna átvételi funkciók, míg a pincében az üzemi rész. Az üzemi és hozzátartozói útvonalak szétválnak. A hozzátartozói bejárat látszóbeton francialépcsőt kapott, ez az ún. “elcsendesedés lépcsője”. A mozgássérültekre való tekintettel itt egy gyalogos rámpa is rendelkezésre áll. A halottas autó - ettől vizuálisan elválasztottan - egy talajszint alá benyúló rámpán éri el a pinceszintet. A holttesteknek a halottas autóból történő kivétele egy fedett-nyitott tér alatt történik. Az épület súlypontjában a ravatalozó található.
A terem ékessége a beltéri vízfelület, amely a reflektív hatása révén a felülvilágítón át érkező – irányított - napsugarakat visszaveri, ezáltal különleges fényjátékot hoz létre a mennyezeten.
A végső búcsút követően, a hagyományos koporsós temetések hangulatát felidézve, a koporsót egy hidraulikus rendszer engedi le a pinceszintre, ahol majd megkezdődik a hamvasztás. A ravatalozó terem mellett egy megtekintő helyiség is található, melynek üvegén keresztül igény esetén megtekinthető a koporsó kemencébe helyezése. Amennyiben pedig a hozzátartozó szeretné megvárni a hamvasztási folyamat végét és személyesen átvenni az urnát, erre az átvevő helyiség ad lehetőséget. Ezen terem sarkában imahely, illetve sirató fülke is helyet kapott.
Megjelenés
Az épület homlokzatburkolatának anyagválasztásában szerepet játszott, hogy minél időtállóbb legyen, illetve szépen öregedjen a felülete. Mivel Békéscsabán jó minőségű agyagbánya található, így érthető, hogy a fiatal hallgató téglával borította be a homlokzatokat. Ez egy szürke, római tégla arányú klinker tégla - a semleges színe és az archaizáló megjelenése okán. Szalai László Zoltán igyekezett megmutatni az épületen a különböző tégla architektúrákban rejlő szépségeket, amely leginkább a „mécsesfalban” csúcsosodik ki. Az épület különálló, robosztus kéménye a régi idők krematóriumainak megjelenését idézi. Kialakítása nem pusztán „designelemként” szolgál, hanem ez a szélesebb keresztmetszetű vasbeton kürtőszerkezet rejti magában a kéményeket, a szellőzőcsöveket és a kültéri egységeket is egyaránt. Ezen kialakításnak köszönhetően elérhető az, hogy a gépészeti elemek ne törjék meg az épület homogén megjelenését.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
