November elején Budapestre látogat a nagy múltú Henn Architekten vezető tervezője, Gunter Henn német építész. 

November elején Budapestre látogat a nagy múltú Henn Architekten vezető tervezője, Gunter Henn német építész. A világ négy nagyvárosában jelenlévő, immár több mint háromszázötven főt foglalkoztató HENN Architekten széleskörű tervezői tevékenységével, kiemelkedő építészeti minőségével méltán vívta ki a szakmai elismerést. Saját elmondásuk szerint sikerük a kutatás, oktatás és tervezés hármasságán alapszik – írásunkban ezen három szál mentén kívánjuk bemutatni a majd fél évszázados múltra visszatekintő iroda tevékenységét.

A nevet először édesapja, Walter Henn, drezdai születésű építész tette ismertté Európa-szerte. Jelentős szerepet vállalt a világháborút követő helyreállítási munkálatokban, nevéhez fűződik Drezdai egyetem és műszaki főiskola épületállományának nagy része. Tiszta funkcionalitás, gyors és gazdaságos építési rendszerek jellemzik munkáit, sokat merít az amerikai és a nemzetközi modern áramlataiból. Fiával 1979-ben irodát alapít HENN + HENN néven, és első sorban ipari építészetre specializálódnak. Mint a Drezdai Egyetem oktatójának, ekkor erősödik meg kapcsolata a Budapesti Műszaki Egyetem Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezés tanszékével. Több ízben látogat el Budapestre, irodájában sok, azóta tekintélyt szerzett magyar építészt foglalkoztatott gyakornokként.

Lázár Antal visszaemlékezése

Az ipari építészet pápája, Walter Henn (1912-2006)

A XX. század elején Németország a modern építészet kialakulásának egyik bölcsője volt. Peter Behrens, Walter Gropius, Mies van der Rohe, Hans Scharoun és társaik építészete óriási hatással van még ma is környezetünkre és építészeti szemléletünk alakulására.
Közvetlenül az őket követő második nagy generáció kiemelkedő személyisége volt Walter Henn. Hosszú élete alatt neve fogalommá vált és az ipari építészet pápájaként emlegették.

az OSRAM igazgatósági épülete München (1965) © www.henn.com

Műszaki tanulmányait 1931-1935 között Drezdai Műszaki Főiskolán kezdte, majd 1934-1937 között a Drezdai Képzőművészeti Főiskolán tanult. Első munkái az ipari építészet felé irányították. 1946-1953 között a Drezdai Műszaki Főiskola professzora volt. Váltást jelentett életében az 1954-es év, amikor áttelepült Braunschweigbe, ahol több évtizeden keresztül az építészképzés vezetője lett. Neve egyesítette a kutatást, az oktatást és a gyakorlati épülettervezést. Vallotta: „Egy professzornak előadásokat kell tartania, de építenie is kell, elveit és megállapításait írásban is rögzítenie kell, részt kell vennie pályázatokon és el kell viselnie a folyamatosan érkező kritikákat”. Tagja lett a Mainzi Tudományos Akadémiának, a Bécsi Műszaki Egyetem tiszteletbeli doktora lett, a Drezdai Műszaki Egyetem és Krakkói Műszaki Egyetem díszdoktorrá avatta.                                                                                              
Felépült épületeit az ipari funkciók által elvárt racionális szerkesztés, a korszerű szerkezeti kialakítás és az időtálló szépség jellemzi. Erőművek, kutató-fejlesztő épületek, gyártócsarnokok közül kiemelkedik a Siemens gyártócsarnok Braunschweigben (1955), az ugyanitt felépült gépgyár (1957), az OSRAM igazgatósági épülete Münchenben (1965) és a VW kutatóközpontja Wolfsburgban (1987).    
                        
Az általa írt könyvek bemutatják a nemzetközileg is jegyzett legkiválóbb épületeket, szerkezeti atlaszában összegzi az acél felhasználási lehetőségeket földszintes és emeletes épületek esetében, de részletesen foglalkozott a padlók, válaszfalak, födémek és homlokzatok megoldásaival is. Könyvei megjelentek Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Japánban, Lengyelországban, Spanyolországban, a volt Szovjetunióban és Magyarországon.

Siemens gyártócsarnok Braunschweig (1955)  © www.henn.com
                                                                                              
Szoros kapcsolatot tartott a külföldi egyetemekkel, így a Budapesti Műszaki Egyetemmel is, ahol elődadásokat is tartott. Ugyanakkor együttműködött a fénykorát élő IPARTERV-vel. Nagy szerepe volt abban, hogy az IPARTERV legjobb épületei és az előregyártásban elért eredményei ismerté váltak nyugaton és nemzetközi díjakat nyertek. Az 1960-70-es években az ő személyes közreműködésének köszönhető, hogy több fiatal magyar építész ösztöndíjat nyert tanszékére. Magam is ezek közé tartoztam, több hónapon keresztül hallgathattam előadásait és részt vehettem három tervezőirodájának munkájában.

Mindig közvetlen, de szükség esetén határozott egyénisége fogalom volt. Emlékezetes számomra az 1992-es év, amikor családjával és munkatársaival Budapesten ünnepelte 80. születésnapját az IPARTERV dísztermében és fogadta a magyar építészszakma és a Műegyetem elismerő szavait.

Gunter Henn megörökölte apja hivatását, Münchenben és Berlinben szerzett építész és szerkezettervező végzettséget. Fő kutatási területe a munka épített környezete, természetes és mesterséges fényviszonyai voltak. 1994 óta a cambridge-i Massachusetts Institute of Technology-n tanít vendégelőadóként és a drezdai műszaki egyetemen az Ipari Épülettervezési tanszék vezetője. Gunter Henn mint építészként, úgy oktatóként is örökké innovatív, saját munkásságával mutat példát hallgatóinak.

“ A TU Dresden alig pár éve törölte el a BME-n még működő ún. “hagyományos” építészképzést. A drezdai rendszerben harmadévtől diplomáig dolgozhatnak a hallgatók ugyanazon a projekten, nincs évenkénti szeparáció. Az volt a cél, hogy tanuljunk a felsőbb évesektől, és ezzel párhuzamosan tanítsuk a nálunk fiatalabbakat. A nagy túljelentkezés ellenére a Henn Professzor vezette csapat volt a legszínesebb: a német hallgatók mellett lengyel, szlovén, kínai, francia fiatalokkal dolgozhattunk együtt a legkülönfélébb projekteken. A Professzor jelenléte tiszteletet parancsoló volt, mi pedig lestük minden szavát. Abban a félévben párhuzamosan futott egy felhőkarcoló Szöulban a világ legdrágább telkén, Drezda leendő médiaközpontjának koncepciótervezése, és egy ghánai szegényiskola kiviteli tervei. Tanszéke a “legmunkásabbak” közé tartozott, de jól és jóra tanítottak, és megbíztak a hallgatóikban. Emlékszem, a leadási időszakban konzulenseink ránk bízták a tanszék kulcsait, egy alkalommal a tanszéki titkárnő hangjára ébredtünk.” /Tóth Viktor, a TU Dresden Erasmus hallgatójának beszámolója/

Porsche Pavillion, Wolfsburg (2012)  © www.henn.com

Mindenképpen szót kell ejtenünk az iroda DRX (Design Research Exchange) programjáról, ami nyitott és állandó platformot biztosít építészeti témák megvitatására tudományos kutatók és építészek között. Előadások, konferenciák, tematizált kutatások keretein belül olyan kérdéseket vitatnak meg, melyet az iroda azonnal integrálni tud az aktuális projektjeiben. A megrendelők felé így garantálható az állandó innováció, a világ irodáinak versenyében így tartható a vezető szerep.  Weboldalukra látogatva a keményvonalas építészeti témák mellett így találkozhatunk felhőkarcoló-formatervekkel, élenjáró médiadesign kutatásokkal és nagy fesztávú folding térlefedésekről készült tanulmánytervekkel. 

Gläserne Manufaktur, Dresden (2001) © www.henn.com

Egyik legismertebb épületük a drezdai Volkswagen összeszerelő üzem, a Gläserne Manufaktur. A nagy múltú autógyártó hitvallásának egyik alapelve a publikusság és elérhetőség, a „néphez” való tartozás – ez képzi a koncepció gerincét, és indokolja a több ezer négyzetméter függönyfal alkalmazását.

Ez eddigi ipari építészettől teljesen eltérő felfogásban tervezi meg épületét: míg korábban ipari parkokat alakítottak ki elszigetelten a városoktól, ez a gyár közel helyezkedik el a városközponthoz és üveghomlokzatával bepillantást enged a belső térbe. A gyártási folyamat során végigkövethető technikus csapat a munkáját fehér ruhában végzi, ezzel szinte élőknek kijáró tisztelettel és precizitással fordul a gépekhez. Jelenleg a manufaktúra a luxus kategóriás VW Phaeton limuzin gyártásával foglalkozik, emellett közösségi programnak, mint művészeti kiállításoknak, zenei koncerteknek is helyet biztosít.

Az épület két fő részre tagolható: a raktár hengeres tornyában az autók tárolása egymás fölött történik, az egyes darabok elérhetőségét egy 360°-ban mozgatható autólift teszi lehetővé. Az üzem maga zárt üvegkubusként jelenik meg, melyen belül teljesen automatizált polcrendszer szállítja a munkadarabokat. Szinte minden gépesített, a mérnökök klaviatúrákon vezérlik a robotkarokat, az emberi hiba esélye minimális. (Videó a gyárról: http://www.wimp.com/carfactory/)

A Henn Architekten építésziroda munkáját szakmérnökök, urbanisták és designerek segítik, így téve lehetővé a teljes körű és magas színvonalú építészeti szolgáltatást. A cég jelen van a világ élvonalában, székhelyeik a kezdeti müncheni irodát kinőve már Berlinben, Sanghaiban és Pekingben is megtalálhatók. 

Két generáció munkássága az ipari építészetben
Gunter Henn építész angol nyelvű előadása
Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
K épület 275 terem 
2015 november 4. 17:00

Szervezők:
BME Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék 
Építész Klub
BME Doktori Iskola

forrás: Építész Klub (Torda Viktória, Tóth Viktor)

 

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

CHYBIK + KRISTOF | Architectural Matters

CHYBIK + KRISTOF | Architectural Matters

Cseh vendéggel indít a MOME építészeti előadássorozatának tavaszi programja

Anyagtörténetek | Architectural Matters

Anyagtörténetek | Architectural Matters

Belgiumból érkezik a MOME előadássorozatának következő vendége

Hirdetés