Alázattal, magas színvonalon – az épített látványon túli jelentések
Insight sorozatunkban az OCTOGONnak (is) dolgozó építészeti fotósok vallanak a szakmához fűződő viszonyukról. Ezúttal Dömölky Dániel válaszolt kérdéseinkre.
Mi terelt az építészeti / belsőépítészeti fotózás irányába?
Építészként végeztem a MOME-n. Mivel már az egyetem előtt is fényképeztem, és a képkészítés területe sokkal jobban vonzott – diploma után váltottam. Bár sokan színház- és tánc-, vagy portréfotóimról ismernek, évről évre meghatározóbb része munkásságomnak az épített környezet dokumentálása.
Amikor ma mobillal a kezében és az Instagram révén mindenki fotóssá válhat, mi a profi fotózás szerepe? Hol és miben különül ma el az amatőr és a professzionális fényképezés? Milyen speciális feltételek és készségek szükségesek az építészeti fotográfiához?
Jó dolog, hogy egyre többen fotóznak, de professzionális fotósként dolgozni egyáltalában nem olyan könnyű, mint a képeinkkel kitűnni. A profizmus egy szolgáltatás és céleszközök használatának elegye, egy mérhető, tervezhető, ismételhető munkafolyamat, és nem a képeink esztétikai vagy objektív minőségbeli mércéje. Lehet, hogy bárki tud szuper képeket készíteni, és azokkal sztár lenni az Instán, profi szolgáltatást nyújtani azonban kevesen képesek. Ez egy tanulandó és évek alatt csiszolandó skillset, és a látszat ellenére sokkal ritkábban lehet igazi profi fotóssal találkozni, mint jó képeket készítő fotóssal.
Az építészet egy végtelenül összetett, felelősségteljes terület, és az elkészült munkákban rengeteg energia és figyelem van. Egy fotósnak képesnek kell lennie ezzel egy szintre emelkednie, és a megbízást alázattal, magas színvonalon elvégeznie.
Az irodák, tervezők sokszor egy-két napot kapnak évekig nevelt „gyermekeik” fotózására, és ilyenkor nem mindegy, kire bízzák a feladatot. Sokan jól gondolják, építész hátterem előny a munkámban, de sokkal nagyobb előny a fotózás szeretete, a látásmódom edzése, frissen tartása. Ebben amúgy a mobilfotó sokat segít; szabadsága új felfedezéseket hoz, ott van velem mindig, mint egy jegyzetfüzet, a profi gép pedig lehetőséget ad belső gondolataim, vagy a megrendelő vágyainak legtökéletesebb megvalósítására.
Az építészeti fotó alkalmazott műfaj. Mennyire élhet a fotós a művészi szabadságával egy-egy projekt kapcsán? Mennyire, illetve hogyan szükséges együtt dolgoznia az építészekkel?
Az építészeti fotó annyira alkalmazott, amennyire maga az építészet. Manapság egy lakópark vizuális értéke ritkán vetekszik egy művészeti installáció vagy egy sztárépítész legújabb épületével. A fényképek is lehetnek egyszerűek és egyszerűen lenyűgözőek. Számomra az építészeti értékek visszaadása alap, de a dokumentálás „valóságán” túl szabadon értelmezem és komponálom a képeket. Egy-egy sorozat pedig jól tükrözheti az épített látványon túli jelentéseket, amiket végiggondolt fotókkal erősíteni, modulálni lehet, így segítve a képek szemlélőit az adott építészeti alkotás megértésében. Az építészekkel való szoros együttműködésben is ezért hiszek, hiszen ez nem egy ad hoc folyamat, évek tervezése és személyes érzelmek épülnek bele a falakba, fontos az alkotókkal beszélni ezekről.
És egy bónusz-kérdés: hogyan látod az építészeti, vagy akár a tágabb értelemben vett fotográfia jövőjét?
Szerintem – mint a festészet a fotó hatására – a fényképészet lassan fel fog őrlődni a mozgókép malmaiban. Régebb óta felértékelődött a képsorozatok, a képeket kísérő szövegek, társalkotói területekkel való hibrid prezentálás, a fotó mint médium talán kezdi elérni határait, és így automatikusan kezd átalakulni. Sőt, már most érezhető, hogy az „állókép” jelentése drasztikusan változni fog a mostani fiatal generációk vizuális értelmezési beidegződése miatt. Eltűnni biztos nem fog, varázsa megmarad, de nem lesz már mainstream. A mozgókép és a minket körülvevő világ térbeli (3D, VR, AR) ábrázolása érezhetően jobban megfogja, leköti az emberek figyelmét, mint egy-egy kép.
Dömölky Dániel | Web | Facebook | Instagram
Dömölky Dániel válogatott fotói a képgalériánkban!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
