Invokáció (a múzsák segítségül hívása)

Balatonfüred, Modern Műtár

• Szöveg: Uhl Gabriella
• Fotó: Bujnovszky Tamás
• Olvasási idő: …

Új kulturális tere van Balatonfürednek, megnyitott a Szöllősi-Nagy – Nemes Gyűjteményt bemutató Modern Műtár. A konstruktív geometrikus művek páratlan gyűjteménye két felújított villában talált otthonra, melyeket a Lukács és Vikár Építész Stúdió tervei alapján alakítottak körtárs kiállítótérré. A műveknek állandó otthont adó MOMŰ kulturális PPP keretében, a gyűjtők és a város együttműködése eredményeképpen jött létre, a kultúra számára nem éppen ideális gazdasági helyzeten. A kivételes projektet az OCTOGON magazin 184-es (2023/4-es) lapszámában mutattuk be. 
 

A 18. századi felvilágosult, a tudományban és a tudás átadásában hívő Európa megteremtett egy sajátos épülettípust: a műtárgyak lakhelyeként funkcionáló múzeumot. Építészeti előképe, az antik templom, lenyűgöző és csodálatra méltó szakrális teret teremtett a műalkotások és gyűjtemények köré. A főként állami vagy uralkodói múzeumépítkezések mellett már ekkor megjelent a megnyíló arisztokrata magángyűjtemények kapcsán a paloták egyes szárnyainak vagy teljes egészének átalakítása, hozzáférhetővé tétele. Az egymás mellett létező, egymást kiegészítő beavatkozások a „múzeumi, múzeumépítési boomot” követően is tovább éltek az egyre szaporodó magán-, helyi és állami gyűjtemények közzétételére. Az újrahasznosítás vagy inkább birtokba vétel számos – a kulturális közösséget szolgáló építészi gondolatba öntött – formája jelent meg a megváltozott funkciót jelezve. 

Ez történt Balatonfüreden is, amikor az önkormányzat és egy jelentős, a 19. századi polgári-értelmiségi gyűjteményezési hagyományra épülő válogatott képzőművészeti kollekció számára teremtettek lakhelyet Vikár András és Lukács István építészek eredeti, a hagyományokat (is) tisztelő elgondolásai alapján. A Vaszary Ernő fürdőigazgató részére 1913-ban épült villaépületben korábban a Városi Múzeum működő, a mellette álló, szintén a 19-20. század fordulóján, a „balatoni nyaraló, villa” formanyelvét kereső, de teljesen eltérő stílusban épült ház (korábban Borok Házaként is ismert) átalakítása történt meg egy közös, új múzeumi tér kialakítására.

A funkció építészeti szervesüléséhez a múzsákat hívták segítségül (invokáció) az építészek. A muszeion (múzsák csarnoka) mellett a művészetet kedvelő és patronáló istennők kedves lakhelye a kert volt. Ezt a helyzetet használták ki az építészek, keretezték és összekötötték az épületeket, a természettel (liget) teremtve meg a szentet és a profánt a művészettel összekötő kontextust. Az egybefűzés, kontextusteremtés erős és kulcsfontosságú építészeti állításokban (szerkezetekben) fogalmazódik meg a finoman hangolt, a tradíciókat és az új múzeumi kényelmi és fogyasztói működést is maximálisan értő és figyelembe vevő, teremtő rekonstrukcióban. 
 

Az ideák szellemi előképeként a berlini múzeumsziget Chipperfield nevéhez köthető átalakítása, frissítése említhető, amely alkalmazkodik a „múzeumi fordulathoz”, dinamikus közösségi terekkel bővítve a kvázi zárt, elkülönülő, elegáns „műtárgyraktárakat”. Bár léptékében teljesen eltérő épületekről van szó, két lényeges elemük a múzeumi térként funkcionáló házak összekötése és a reprezentatív lépcső alaposan és rafináltan átgondolt megalkotása közös kreatív, a hagyományt újraformáló, nagyszerű építészi gondolatból eredeztethető.

A két épület közötti attraktív átkötés megteremtése súlyos urbanisztikai jelzés, a villák közül kiemeli és felhívja a figyelmet a házakban megtörténő értékes és különleges múzeumi reprezentációs szerepre.

A légiesen könnyed és elegáns, színtiszta üveg-összeköttetés finoman hajló felületeivel, átlátható, világos szerkezetével és hangulatával megértette és megmutatja azt a múzeumi terekben végbement változást, amely a 21. században már a besötétített vagy ablaktalan white cube-kiállítótereket részesíti előnyben a hagyományos felülvilágítós, 19. századi megoldásokkal szemben. Teszi ezt műtárgyvédelmi és legfőképpen a mediális változásokat követő okokból, a fotó és mozgókép alapú „fényérzékeny” kortárs művészet bemutatása szempontjából.

Az építészek alaposan tanulmányozták, megértették és okos alázattal teremtették meg az értékes modern és kortárs gyűjtemény befogadására alkalmas épületegyüttest: bezárva a kiállítótereket, és megnyitva, fénnyel telítve a közösségi tereket. A látogatói útvonal figyelembevétele, a modern múzeumi igények kielégítése a látványos összeköttetésen kívül is mindvégig és a legvégsőkig látható az épületen. A belső válaszfalak áthelyezése, a kiszolgáló-helyiségek átalakítása, az egységes padlófelületek kialakítása koherens funkcionális szervezettségről tesznek tanúságot.

Az egykori borház épületének belső szerkezete nagyobb átalakításon esett át, hogy kényelmes, kellemes fogadótérként szolgáljon. Itt kaptak helyet az irodák, a ma már egy múzeumban elengedhetetlen előadó- és oktató terek és a pince szinten raktárak. A kifinomultan racionális elrendezésbe illeszkedik bele az építészek által megálmodott új belső emeletek közötti összeköttetés.

Az újragondolt és kialakított lépcső szimbolikusan kifejezi Vikár András és Lukács István elkötelezettségét, tiszteletét a művészet(ek) iránt. Remek és érzékeny jelet hagytak a szoborszerű feljárat megteremtésével. Spirál alakját amorf acéllemez korlátja teszi izgalmassá, amely összeköti a Modern Műtárba került Szöllősi-Nagy – Nemes Gyűjtemény geometrikus, konstruktív jellegével. 

A művészet iránti elkötelezett szenvedély, és a kreatív tudás találkozása mutatkozik meg a jelentős kulturális hagyománnyal bíró Balatonfüreden. A Modern Műtár ligetében, épületegyüttesében méltó lakhelyet kaptak a múzsák, s birtokba vehetik mindazok, Csokonaival szólva „kik bút bajt nem szenvednek / A boldogság karjain / Vígadoznak a kies Fürednek / Kútfején és partjain.”

Lukács és Vikár Építész Stúdió | Web | Facebook | Instagram

Az OCTOGON magazin 184-es (2023/4-es) új lapszámában sok egyéb mellett a BIS Építész Iroda tervezte Verno House-ról, a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház műemléki megújításáról, a 18. Velencei Építészeti Biennáléról és a FOKA-öbölben épülő Danubio lakóparkról (T2.a Építésziroda) is olvashattok.


Magazinunkra itt lehet online előfizetni.








 

További képek a galériában!