Az irodai klímahasználat állandó vita tárgya, amelynek egyik oka, hogy nők és férfiak másképp érzékelik a hőmérsékletet. De van-e mindenki számára jó megoldás?
Barátságok megrontója, állandó feszültségforrás, a munkateljesítmény kerékkötője az irodai légkondicionálók többsége. A viták egyik oka a nők és férfiak eltérő hőérzékelése: míg a nők gyakran nyáron is visznek egy pulóvert a munkába, sok férfi akár 20 fok alatti klímán is jól érzi magát. A termosztát állandó, kényszeres állítgatása senkinek nem jó, a kérdés, lehet-e mindenki számára jó megoldás?
„Hová fúj?, mennyire fúj?, ide miért nem fúj?, eddig jó, hogy fújt, de most már ne fújjon!”
A klímahasználat önmagában is elég bosszantó, ráadásul kutatások bizonyítják, hogy a munkahelyi hatékonyságunk is múlhat a beltéri hőmérsékleten. A női agy jobban teljesít magasabb hőmérséklet mellett, míg a férfiak hűvösebb környezetben dolgoznak jobban. Nem könnyű igazságot tenni, már csak azért sem, eltérő típusú munkákhoz más-más hőmérséklet ideális.
Egy több mint 500 fős németországi kutatás során egy 16 és 32 ⁰C közötti skálán mérték fel, hogy különféle hőmérsékleti jellemzők mellett hogyan teljesítenek matematikai, verbális és kognitív feladatokat a résztvevők. Az eredmények szerint a hőmérséklet növekedésével a nők a matematikai és szóbeli feladatokat gyorsabban végzik el, míg a férfiakra ennek pont az ellenkezője igaz. Mivel a nők hatékonyságának javulása nagyobb mértékű, mint a férfiak teljesítményének romlása, a kutatók szerint azokban az irodákban, ahol nők és férfiak hasonló arányban dolgoznak, a termosztát magasabbra tekerése összességében javíthat a cég mutatóin.
A nem túlhűtött iroda előnyeit bizonyítja az egyesült államokbeli Cornell University kutatása is, amely szerint a számítógépekkel dolgozó irodai alkalmazottak 25 fokos hőmérséklet mellett a munkaidejüket teljesen kitöltötték, és a gépelés során tízszázalékos hibaaránnyal dolgoztak. Ennél jóval hűvösebb, húszfokos környezetben viszont a munkaidő alig több mint felében használták a klaviatúrát, a hibaarány pedig 25 százalékra emelkedett.
Ha ugyanis valaki fázik, a szervezetének több energiát kell a test melegen tartására fordítani, így kevesebb marad a koncentrációra, gondolkodásra, kreativitásra. A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a teljesítmény ilyen jellegű csökkenése óránként és alkalmazottanként tízszázalékos többletköltséget jelent a munkáltatók számára.
Nem mindegy, milyen munkát végzünk
A feladat jellegétől is függ, hogy mi az ideális hőmérséklet. A relatíve magasabb hőmérséklet kedvezőbb lehet a kreatív gondolkodást igénylő munkát végzők számára, miközben a hűvösebb, húszfokos környezet éberebben tarthatja az ismétlődő vagy monoton tevékenységet végrehajtó dolgozókat. A magasabb hőmérséklet természetesen nem jelent szaunahőfokot: 27 °C felett például romlanak a matematikai képességek.
A túl meleg is hátráltathat
Mielőtt túl magasra tekernénk a termosztátot, vessünk egy pillantást más eredményekre is! A helsinki műszaki egyetem kutatói által 2006-ban végzett vizsgálat arra mutat rá, hogy a legmagasabb termelékenység nagyjából 22 Celsius-fokos hőmérsékletnél érhető el, 23-24 foktól felfelé pedig már romlik a dolgozók munkateljesítménye. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkatársaknak például harmincfokos környezetben kell dolgozniuk, a kutatás eredményei alapján 8,9 százalékkal rosszabb teljesítményt nyújtanak, mint ha 22 fokban tevékenykednének – így tehát a túlzott meleg sem megoldás a hatékonyság növelésére.
Klímahasználati aranyszabályok
Bár a fentiek alapján azt gondolnánk, hogy könnyű beállítani az ideális irodai hőmérsékletet, nem árt szem előtt tartani néhány egészségi szempontot.
„A benti hőmérsékletet mindig a kintihez viszonyítva ajánlott állítani: nyolc-tíz foknál ne legyen nagyobb a különbség azon a területen, ahova beérkezünk, így van ideje a szervezetünknek akklimatizálódni”
– tanácsolja Nagy Sándor József, az LG Magyarország klímaüzletágának vezetője. Kerüljük a direkt légáramot is, azaz ne tartózkodjunk huzamosan ott, ahová a klíma a hideg levegőt fújja, hiszen még a normál huzatban tartózkodva is könnyen megfázhatunk. Ami az irodában az üzemeltető feladata, arra otthon nekünk kell figyelnünk: a szűrőket tisztítanunk, cserélnünk kell, de rendszeres időközönként szükséges a beltéri és a kültéri egységet is ellenőrizni, karbantartani.
A légkondicionáló berendezés nem csak a komfortérzetünkre van jó hatással, de a hatékonyságot is növelheti, így mindenképp érdemes odafigyelnünk a helyes klímahasználatra.
Talán segít a tudatosság is: ha nők és férfiak tisztában vannak azzal, miért van éppen úgy beállítva a klíma egy adott munkahelyen, akkor könnyebben elfogadják a helyzetet.
Sajtóközlemény
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
