A kétfordulós meghívásos építészeti tervpályázatra 24 terv érkezett.
Kihirdették Törökbálint Új Városháza kétfordulós meghívásos építészeti tervpályázat eredményét. Idézet a jegyzőkönyvből: "A Bírálóbizottság megállapította, hogy a Törökbálint Új Városháza építészeti tervpályázat a beérkezett 24 pályamű alapján sikeres és eredményes volt."
A győztes terv műleírása:
Helyszín és annak elemzése
A tervezési helyszín Törökbálint közigazgatási centrumában található. A környező tömbbeépítések esetén fellelhetőek az egykori falusias jelleg fő elemei. Az épületek elsősorban oromfalukkal fordulnak az utca fele. Az idővel elaprózódó telekosztások miatt a hosszházas kertudvarok szélessége jelentősen lecsökkent. Az épületállomány változó képet festve a városiasodás, urbánus attitűd jeleit mutatja. A helyszínt erősen meghatározza a tömbbelsőben található Kálvária-domb, mely a kialakítandó városi parkkal kapcsolódva új, egyedi közterületi felületévé válhat a településnek. A Városháza helyszínéül szolgáló telek mind az újonnan létesülő városi parkhoz, mind a történeti hagyományok jeleit magán hordozó tömbkerethez csatlakozik. Ezt a helyzeti előnyt igyekeztünk a tervezésünk során szem előtt tartani és maximálisan kihasználni.
Irányelv
A Városháza, mint intézmény a helyiségprogramon túl egy olyan szellemi közösséget is jelent, mely egy élő, működő város hétköznapjainak fontos színtere lehet. A város élhetőségéhez számtalan tényezőn túl a közterületeinek megfelelő kialakítása és az adminisztratív rendszereinek gördülékeny működése is hozzátartozik. Ezért olyan épület tervezésére törekedtünk, mely a helyzetéből adódóan jó közterületi kapcsolatokat létesít, miközben belső funkcionális elrendezése könnyű és átlátható üzemeltetést tesz lehetővé. Mit is jelent a Városháza? Mennyiben analóg a „család házával”? A város nem egy nagy család, itt nem ismer mindenki mindenkit. Nem mindenki tudja, hogy a konyhában hol a dugóhúzó, a vasalódeszka pedig a kamrában, az ajtó mögött van. A város házát olyanra kell tervezni, ahol kiismerheti magát az, aki életében először jár benne, de annak sem unalmas, aki nap mint nap benne dolgozik. Úgy reprezentál, hogy közben mértéktartó és egyben kifejezi a közösség egészséges öntudatát, de nem „kivagyi”. Ezen kívánalmak szintézise alakította tervünket.
Beépítési lehetőségek vizsgálata
01 az épület mindkét szomszédja felé falat képez, a kialakult belső udvar folytatása lehet a tervezett parknak, azonban rossz arányú, a közlekedők pedig igen hosszasak
02 az átrium által belső, saját világ jön létre, viszont a Városháza működése elzárkózik a csatlakozó terektől, valamint elzárja a Munkácsy utcát a tervezett belső parktól
03 a teljes utcafrontot elfoglaló tömeg zártabb udvart határol le, melynek megnyitása a Művelődési ház felé orientálódik, ennek kialakítása azonban nem kommunikál ebbe az irányba
04 az utcafronton kifeszülő tömeg elzárja az utcát a parktól, a szabdalt tömegalakítás csökkenti a léptékbeli kontrasztot a környezettel, azonban nehezíti a jó belső működést
05 a kialakult belső térrész szerves része tud lenni a tervezett parknak, azonban a Művelődési ház felé záródó tömeg gátolja az épületek esetleges kommunikációját
06 a telken végighúzódó egyszerű – irodaház-szerű – tömeg elrendezésében folytatja a meglévő beépítési sort, azonban léptékében, magasságában egyáltalán nem illeszkedik bele
07 az L alakú tömeg teret képez a Munkácsy utca felé, azzal jól kommunikál, azonban a parktól elzárkózik, valamint a bejárat és belső közlekedők szempontjából rossz adottságai vannak
08 a tömeg önmaga által létrehozott udvarával nyit az utca felé, azonban a szomszédoktól elzárkózik és a park felé is komoly vizuális és fizikai akadályt képez az utcáról érkezőknek
09 a telek végébe helyezett tömeg előtt városi tér alakulhat ki, azonban a park szélére tolt épület idegen testként hat, az utca beépítési struktúrájába egyáltalán nem illeszkedik
10 a Z alakú tömeg két teret képez, melyek az utca és a Kálvária-domb irányába nyitnak, a tömeg nagy kiterjedése azonban az utcától idegen, belső működése megkérdőjelezhető
11 a két tömeg összekapcsolás jól illeszkedik az utcaképbe, belátást és átközlekedést enged a park irányába, viszont az utca felőli „zsák” kellemetlen zugot képez
12 a tömegek hierarchizálása finomítja a beépítésbe való illeszkedést, a keskeny tömeg mindkét oldalán kapcsolat nyílik a park irányába; az utca felőli tér jól körülhatárolható, ünnepélyesebb, burkolt teret képez, míg a Kálvária-dombról leérkezve egy könnyedebb hangulatú, parkosabb területre érkezünk
A Munkácsy utcára csatlakozó telek épített környezete heterogén képet mutat. A régebbi földszintes lakóépületek utcavonalra merőleges gerincű tetői, valamint a közelmúltban épített közösségi épület emeletes, utcával párhuzamos tetőgerincű tömege a két ellenpontja a környező beépítésnek. E két szélsőérték között számtalan egyéb telepítési mód megtalálható. A tervezett szabályozás a nagy, jelenleg fel-felszakadó keretet közfunkcióval tölti meg belülről, új teret adva a jövő fejlesztéseinek. Az újonnan tervezett városházát tehát úgy kell kialakítani, hogy az utca és a majdani közpark irányába is teret alkotva jelenjen meg, így elkerülhető a „hátat fordítás” esete. Alapfelvetésünk, hogy a jelenlegi kialakításhoz idomulva, az utcához kapcsolódva egy városias teret (díszteret), míg a tömbbelső felé egy oldottabb, zöldebb pihenőkertet hozzunk létre. A két térrész mind közvetlenül, mind az épületen át összekötésre került, így a helyszín tulajdonképpen épületrészek és szabad terek dinamikus váltakozásából áll.
Beépítési lehetőségek utcaképi megjelenései
A belső terek („a ház”)
Adott tehát a két külső tér és a Városháza alapképlete. Az épület tervezésekor additív tömegképzéssel dolgoztunk, mivel ez a jelleg úgy hoz létre a funkció által megkövetelt volument, hogy a meglévő beépítések léptékéhez illeszkedjen. A funkcionális igények és a helyszín adottságainak mérlegelése során jutottunk a koncepció alapjához, mely szerint az épületegyüttes egy oldalfolyosós, egy középfolyosós tömegből, valamint a park szintjére helyezett testületi ülésterem vertikális kubusából áll. Az előbbi két hosszház tetőidoma összeszerkesztett, együttesen mutat koherens egészet. Az ülésterem téri formálása jelszerű, tágabb gondolati asszociációkat enged. A terem helyzetének különlegessége, hogy a dísztéren átközlekedve esetenként feltárható a belső világa, új olvasatot adva a demokratikus intézményi rendszer működési mechanizmusának. Az üléstermet szándékosan nem helyeztük az utcaszint fölé, így rálátást engedve a döntéshozatali folyamatokra. Természetesen a betekintés belső oldali függönyözéssel igény szerint meggátolható. A hosszanti tömegek között alakul ki az épület bejárati zónája, mely a két külső térhez kapcsolódva helyezkedik el. Az épületen belül a közlekedőterületek szintjei szoros vizuális kapcsolatban vannak egymással, könnyen áttekinthetővé téve a belsőt. Az utca szintjén, a dísztér irányából érkezve, vagy a park szintjéről rámpán érkezve az előtér- fogadótér belső kialakítása lehetővé teszi a teljes épület szintbeli átlátását. Ez egyrészt az épület felügyelete szempontjából előnyös, másrészt bárki számára könnyen áttekinthető és megérthető.
Funkcionális lehetőségek
Az ügyfélszolgálati területet a dísztérhez csatoltan helyeztük el. Így az épület előtt elhaladva látható az intézmény itteni leterheltsége, valamint a belső tér a hétköznapok és a mindennapok részévé is válik. A politikához köthető polgármesteri, alpolgármesteri és jegyzői funkciók az oldalfolyosós épületszárnyban kaptak helyet. Az itteni közlekedő a dísztérhez kapcsolódik, így folytatva az utcaszinten megkezdett nyitott kapcsolati viszonyrendszert. Az épület középfolyosós szárnya a közigazgatási funkciócsoportokat tartalmazza. Itt az optimális helykihasználás, valamint működési szempontból gyorsabb elérés érdekében alkalmaztuk a középfolyosós szisztémát. A rendszer zárt folyosói ódiumát elkerülve azt fellazítottuk, majd áttörésekkel osztottuk, vagyis az ide integrált lépcsők áttöréseivel, valamint a többi födémáttöréssel, felülvilágítókkal egy térben kapcsolt struktúrát alakítottunk ki. Az itt folyó mindennapi munka során a különböző szintek egyetlen téri egységet alkotnak. Az ülésterem jellegéből adódóan az előző két rendszertől eltérő. Ezért döntöttünk annak külön tömegbe történő elhelyezése mellett. Milyen lehetőségeink is lehetnek ez esetben? Adekvát a válasz, hogy az üléstermet a dísztérrel egy szintbe helyezzük. Ennek az a hátránya, hogy a helyiség inaktív állapota esetén nagy helyet foglal, akadályt képez. Az üléstermet kapcsolhatnánk a belső park felé. Ebben az esetben a funkció egyértelműen csatlakozik a jövőbeni parkhoz, viszont elfordul a város jelenlegi aktív közterületi felületétől. Ezen szempontok vizsgálata után, a tanácsterem kevésbé kézenfekvő elhelyezése mellett döntöttünk. A telek adottságából fakadó egy szintbeli eltérést kihasználva a termet a „jövő”, a park szintjére helyeztük, ezzel izgalmas téri játékot indítva meg. Az ülésterem a belső struktúra, a szélesebb tömeg folytatásába került, az előcsarnokból közvetlen vizuális kapcsolattal rendelkezik. A terem felületének dísztérrel határos része a köztér aktív zónája, leülő és várakozófelület is egyben.
Homlokzati kialakítás
Az épület hőszigetelő rendszerű vékonyvakolattal van ellátva (törtfehér színben). A lábazati és környező tereppel érintkező magasságban, a felület védelmében nemes beton burkolatot helyeztünk. Ez egyrészt megakadályozza a felület mechanikai sértését, valamint tartósan biztosítja a lábazati zóna esztétikus megjelenését. A közlekedő területek előterében-padlótól mennyezetig- hőhídmentes acél nyílászárókat helyeztünk. Az irodaterületek esetén a szalagablakokat parapettel láttuk el a könnyebb bútorozhatóság, valamint a későbbi átalakíthatóság végett. Az üvegszerkezetek előtt helyenként fix, helyenként mozgatható szitázott, színes üveglamellás kiegészítő szerkezetet helyeztünk. Az egyes lamellák dőlésszöge a belső funkció és a csatlakozó közterület kapcsolata határozza meg. A lamellák helyenként felületté állnak össze, más részeken élben látszódva szinte észrevehetetlenek. Az épület tetőszerkezetére cserépfedést terveztünk, melyek külső oldali vízelvezetéssel rendelkeznek.
Tájépítészet
A dísztér a jelenleg is meglévő járda burkolatához csatlakozik. A téren a gépjármű közlekedés áthaladása burkolati szinten nincs megkülönböztetve a tér gyalogos burkolatától. Ennek célja a tér egybefüggő összességének prezentálása. A téren, az ülésterem „tetőszerkezetének” részeként ülőbútorokat helyeztünk el. A tér orientáltságából adódóan alkalmas városi rendezvények bonyolítására. A jövőbeni városi park irányába épített mellvédekkel kialakított füvesített teraszokat hoztunk létre. A támfalak vonalvezetése egyrészt oldottá teszi a Kálvária-domb meredek domboldalát, másrészt a park felől érkezőt rávezeti az itteni bejáratra. Az épület környezetében 106 db. parkolót helyeztünk el. A városi parkba benyúló parkoló területek lazább elrendezésű (ligetes) képet mutatnak. Ide árnyékot adó fákat telepítettünk. Fontos, hogy a szükségszerűen elhelyezendő parkoló a domb és a „patak szinti” területeket ne válassza el egymástól -nem elaprózva azt- megőrizve a helyszín jelenlegi tágasságát. Kerékpártárolókat a dísztérhez kapcsolódva helyeztünk el.
felelős tervező:
Keller Ferenc
Láris Barnabás
Szabó Dávid
Szabó Tibor
munkatárs:
Bors Eszter
Csanádi-Szikszay Györgyi
Rónai Titusz
Szák-Kocsis Ákos
Vági Bence
terv és leírás: Modulárt Tervező és Kivitelező Kft.
forrás: MEK
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
