Játékos bölcsődei műemlék gimnasztika

A Zsuffa és Kalmár Építész Műterem gyerekeknek tervezett

• Szöveg: Torma Tamás
• Fotó: Varga Marietta
• Olvasási idő: …

Csömör a pesti agglomeráció egyik észak-keleti települése. Budapest határától alig egy kilométerre vagyunk, van közvetlen buszjárat és persze a HÉV is összeköti a fővárossal. Mégis egyedi település ebben a közelségben: nincs átmenő forgalom, a folyamatosan növekvő Csömör Magyarország legnépesebb zsáktelepülése. A cikk eredetileg a műemlékfelújításokat bemutató 189-es, 2024/1-es számunkban jelent meg.

Itt, az óhegyi településrészen, a falumagtól északra lévő dombon, a Kastély és a Géza fejedelem utca között áll a helyi védelmet élvező Laky-kúria. Szabályos és tetszetős neoklasszicista, klasszicizáló épület, amit általában alulról fotózva láthatunk: U alaprajzú, szimmetrikus épület két kisebb oldalszárnnyal, középen diszkrét timpanonnal és oszlopos bejárattal. Valaha természetesen ez volt a főbejárat, de az évtizedek mindent átszerkesztettek körülötte, a környék lakóházakkal népesült be, a hozzá tartozó, parkméretű telket felparcellázták. Így került a kúria volt előkertjébe a település óvodája is – most pedig elkészült a Hársfa bölcsőde.

Ehhez megfordult az új főbejárat is. A bölcsibe a felső, Géza fejedelem utca felől lehet bejárni, mivel itt lehetett parkolót és akadálymentes gyalogos bejáratot is kiépíteni – az eredeti, reprezentatív megjelenés a másik oldalon természetesen nem változott. A parkoló felől a helyi védelem alatt álló épület hátsó homlokzatához diszkrét, de fontos, lapostetős, könnyűszerkezetes bővítmény épült, ahonnan az előtérbe léphetünk. És nem mellesleg itt állnak az új szárnyaktól közrefogva azok a hatalmas névadó hársfák is, amiknek védelme láthatóan szintén kiemelt szempont volt a tervezés során. A régi és új épületrészek összekötésére tervezett üvegezett folyosó pedig áttetszőségével tűnik ki. 

Ha beljebb léptünk, megérkezve a tekintélyes központi fogadóhelyiségbe, idézzük meg a kúria múltját is. A csömöri Óhegy valaha kiterjedt szőlővidék volt, a 19. század közepétől a környéken a pesti felső középosztály építkezett, hogy a városon kívül tölthessék el a nyári hónapokat. A ma Laky-kúriának nevezett földszintes épület is présháznak, nyaralónak épült. Első tulajdonosát – és vélhetően építtetőjét – nem ismerjük, a kúria nevét viszont a Laky család adta. Laky Elemér nyugalmazott rendőrfőtanácsosként már a Csömör, Óhegy 27. cím alatti lakosként szerepelt. 

A kúria leghíresebb lakója Laky Elemér anyósa, Krammer Teréz európai hírű drámai szoprán énekesnő volt. A helyi források szerint Krammer Teréz első férjével, egy Franz Schmidt nevű tenoristával 1893 nyarán vette meg a csömöri ingatlant. Mozgalmas színházi életét egészítette ki a csömöri nyaralás, pihenés, 40 éves pályafutása alatt német operaházak és Budapest között ingázott. Első férje halála után újra férjhez ment (Vágó Lipót karmesterhez), a budapesti Operában legnagyobb sikerét a Bánk bán Melindájaként érte el. Az első világháborút követően éveken át énektanárként működött – és egyre több időt töltött Csömörön. 1934-ben itt is halt meg, a ház 1945 elején, Budapest fel- vagy megszabadítása után a Malinovszkij marsall vezette 2. Ukrán Front főhadiszállása is lett.

 A kúriát az államosítások idején vették el a tulajdonosoktól, voltak itt később még tanácsi bérlakások is, de leginkább a leromlás jellemezte: még a hetvenes években is szinte magányosan állt a pusztuló szőlőültetvények között. A karbantartás állandó hiánya nyomán jutott el oda, hogy a tetőszerkezetét, de egyes falszakaszait is el kellett bontani. Ezek a jelentős átalakítási munkák is a tervezőkre, építőkre vártak, mielőtt hozzáláthattak volna a kúriába oltott bölcsőde megépítésének. 

A belül eredetileg aszimmetrikus kúriát az új funkciónak megfelelve, de az eredeti homlokzati megjelenéséhez érezhetően illeszkedő, szimmetrikusabb belső elrendezéssel építették újjá. Az U alak száraiba, a két oldalszárnyba került a két bölcsődei csoportszoba és a kiszolgálóhelyiségeik, az összekötő fő tömegbe pedig a vezetői és gondozói szobák, szociális helyiségek. De van fejlesztő és baba-mama szoba, közben néhány vakablak kibontásával minden világosabb lett. Tágasság, világos falak, sok napfény. A két csoportszobába – ezek olyan méretűek és berendezésűek, hogy minden gyermek a rájuk vigyázó felnőttekkel együtt kényelmesen elférjen – 14-14 kisgyermek kerül majd. A tervezett átalakítás során ráadásul a kúria építészeti értékei hangsúlyosan megőrződtek, még pontosabban hangsúlyosabb lett az a visszafogott elegancia, ahogy például (a régi) főhomlokzat tornácára, előterére, timpanonos portikuszára és szimmetriájára a lejtős telek aljáról ránézhetünk. A kúria alatt, teljes hosszában – a középrész szélességében – pince is húzódik. A boltíves nagy pincehelyiségekből közösségi terület lesz kiállítással és egy díszteremszerű nagyteremmel – ez a különbejáratú terem hamarosan nyitva áll majd minden Csömörön élő számára. 

A tavaszi kizöldülés a cikk rása idején még nem jött el, ezért az eddig alulhasznosított kert látványos átalakulása még csak nyomokban látható. A korábbi sufnik és melléképítmények elbontásával nagyobb zöldfelület lesz, a kertrészek külön-külön funkciót kapnak, és egy belső sétánnyal kapcsolódik majd az alsó utcához és az ottani óvodához is. Az új és jóval nagyobb játszótér a kúriaépület egyik oldalára került, a kert tájképi kert lesz geometrikusan nyírt cserjékkel – ezzel is ráerősítve a finoman klasszicizáló kúria karaktervilágára. 

A csömöri Laky-kúria az egyik utolsó darabja a hasonló, a Pest környéki szőlőhegyeken a 19. század második felétől megjelenő pincéknek és présházaknak. Egyedi karakterével és szerkezeti kiépítésével már eddig is Csömör kiemelt jelentőségű épületeként tartották számon, de most, felújítva, rendezett környezettel akár a település monitorképe is lehet. És igen sokat köszönhet a tervezőknek – Zsuffa Zsolt vezető tervezőnek és a Zsuffa és Kalmár Építész Műterem munkatársainak –, főleg visszafogott alaposságuknak, amivel az épületet újra helyzetbe hozták, kiemelve hangsúlyait, rejtett szépségét. A vezető tervező egyébként 15 évig élt Csömörön, a kúriától nem messze. Tehát a szokásosnál is jobban ismerte a helyet, ami a csömöri identitás fontos része – a településrész és a közeli buszvégállomás elnevezése is: Laky sarok.

Az OCTOGON 189-es lapszáma mától a polcokon: hagyományainkhoz híven év elején az épületfelújításokra és a műemlékvédelem témakörére fókuszálunk. Az elmúlt időszak kvalitásos felújításairól, többek között a Lánchíd megújulásáról (CÉH Zrt./FŐMTERV), a Jáki Szent György-templom felújításáról is olvashattok.

Magazinunkra itt lehet online előfizetni.