Technológiák és anyagok a fenntartható házakhoz.
Hogyan építkezzünk, ha eszmei és anyagi értelemben is valóban fenntartható házat szeretnénk építeni? Erről szól Őrfi József építészszakmai blogjának legfrissebb bejegyzése.
Bevezetésképp tisztázza, mit értünk fenntartható házon: olyan házat, amelynek „anyagai és szerkezetei előállításuk, beépítésük és használatuk során minimálisan terhelik a környezetet, a belőlük létrehozott épület ésszerű ráfordítással működtethető, végül elbontást követően a ház anyagai túlnyomórészt újrahasznosíthatók, vagy a környezetbe visszaforgathatóak lesznek”.
A körforgásos gazdaságról és építkezésről mi is sok helyen írtunk már, egy hazai építesz gyakorlati szempontjai azonban még relenvánsabbak, különösen, mert Őrfit nem „egy-egy, kuriózumként megvalósítható példa” érdekli, hanem egy széles körben alkalmazható, hosszú távra szóló megoldás a családi házak építéséhez.
Jó előképek a régi parasztházak
Fenntarthatóság szempontjából megéri az építészet eredeti forrásaira figyelni: vályog, kő, fa falak, nád, fa, zsúp, pala esetleg cserép tető. Természetes, újrahasznosítható anyagok, szimbolizálják a természettel való összhangot – írja a blog, mi pedig tegyük hozzá, hogy vályogból ma már passzívházakat is építenek, tehát a technológia fejlődése nincs kibékíthetetlen ellentétben az ősi anyaghasználattal, csak rajtunk múlik, hogyan alkalmazzuk.
Kulcs a hőszigetelés
Még régen igen vastag, legalább félméteres falakat alkalmaztak (amelyek lassan hűltek ki, és melegedtek át), ma már hőszigetelünk, azaz több réteg, bezárt levegővel vesszük körül a házat. Nagy tömeg helyett súlytalan levegőt építünk be a falakba.
„Ha a fenntarthatóságra keresünk tehát jó megoldást, elsősorban a hőszigetelés alkalmazásának módját és anyagát kell helyesen meghatároznunk”
– írja az Égigérőépítész blog. Hőszigetelés kerülhet kívülről a teherhordó falakra, vagy a teherhordáshoz szükséges tartóváz közé, esetleg maga a teherhordó fal képes szigetelni. Tetőtereknél jellemzően a tartóváz közé kerül a szigetelés.
Megújuló anyagok
A tömeges megoldás érdekében érdemes vizsgálni, mit lehet elhagyni a fenti szerkezetekből. „Mivel a nyersanyag utánpótlásuk véges, szállításuk és beépítésük nehézkes, ráadásul a fűtésszámlára jóval kisebb hatással vannak, mint a könnyű hőszigetelés, leginkább a tömör, nagy súlyú szerkezetek elhagyásával lehetne nagyot könnyíteni az építések folyamatán.
Azok az épületek, amelyek teherhordó szerkezete könnyű, vázas rendszerű, és a falakat maga a hőszigetelés tölti ki, kis energiával kifűthetőek. A könnyebb súlyuk miatt ráadásul az építésük is könnyebb lesz, így valószínűnek tartom, hogy errefelé kell majd keresgélni a jövő jellemző technológiáját.”
Példaként említi a fából készült tartóvázat, ami közé kerülhet növényi alapú hőszigetelés (farost, cellulózrost, fagyapot, szalma, kender), nemcsak a falaknál, de a tetőben is – ez a válasz alapfeltevésre, hogy Miből építkezzünk, ha fenntartható házat szeretnénk? Ez a koncepció már ugyanazt tudja, mint a hagyományos épületek: ha már nincs szükség a házra, minden része visszaforgatható a természetbe.
Akár tartószerkezetre, akár szigetelésre gondolunk, óriási lehetőségek állnak még a növényi alapanyagok előtt. Jegyezzük meg: nemcsak családi ház léptékben működik a fenti koncepció, de sok esetben már 4-5 emeletes modern házakat, akár egész városrészeket is fa vázszerkezettel terveznek.
Új, növényi alapú építőanyagokról rendszeresen írunk:
- Kagylóhéjból készített betont egy londoni designstúdió
- Építési hulladékból állított elő téglát egy professzor
- Baktériumból készítettek téglát a Coloradói Egyetemen
- A fa lesz az új beton?
Borítókép: Illusztráció, Unsplash
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
