Bejártuk az átadás előtti épületet.
Célegyenesbe fordult a Liget Budapest Projekt keretében épülő új Néprajzi Múzeum kivitelezése: elkészült az épület üveghomlokzata, az azt borító, közel félmillió pixelből álló fémrács háló, amely 20 magyar és 20 nemzetközi néprajzi motívum kortárs újrafogalmazását jeleníti meg. A belsőben hamarosan befejeződnek a szakipari munkálatok: a kiállítóterek építése és gépészeti terek kialakítása is. Befejezéséhez közelítenek a múzeum több mint 7.000 négyzetméteres tetőkertjének munkálatai is. A Napur Architect által tervezett épület belsejében (is) jártunk.
 Fotó: Zöldi Anna Fotó: Zöldi Anna |
Bemutatkozott a sajtónak a Néprajzi Múzeum új épülete. Átfogó értékelést az átadás után, a működés közbeni állapotot figyelembe véve illik adni, az mindenestre kétségtelen, hogy az épület fő közlekedési tengelye, a tető ívét követő, a teljes épületen át húzódó lépcső fotogén belső terekkel rendelkezik. A funkcióra és a környezeti kontextusra vonatkozó aggályainkat egyelőre a bejárás sem oszlatta el.
A kiállítóterek lényegében a föld alá kerülnek, egy részük nagy belső üvegfelületekkel nyílik a lépcsőtér felé – ide látványos, a múzeum rendkívül gazdag tárgygyűjteményét bemutató panoráma-kiállítások kerülnek majd. Az átadás után több lépcsőben megnyíló állandó kiállításoknak helyet adó kiállítótereket egyelőre nem láthattuk. A projekt gazdáinak elmondása szerint összességében közel 7.000 m2-es alapterület áll majd rendelkezésre a múzeum szakembereinek.
 Fotó: Zöldi Anna Fotó: Zöldi Anna |
„Több, mint ezer négyzetméteren, „Megérkeztünk” címmel nyílik meg a gyűjtemény legjelesebb, emblematikus tárgyaiból válogatott időszaki tárlat, a megnyitás alkalmából, a teljes gyűjtemény keresztmetszeteként. Ugyancsak az épülettel egy időben nyílik meg mintegy ötszáz négyzetméteren az interaktív és látványos ZOOM tér is, amely egy különlegesen installált tárgyegyüttes bemutatásával egészen egyedi perspektívából tekint a múzeumi gyűjteményre” – emelte ki Kemecsi Lajos a Néprajzi Múzeum főigazgatója.
A lépcsőtérrel vizuálisan kommunikáló ZOOM térben a látványé lesz a főszerep. Közel 700, a Néprajzi Múzeum sokszínűségét bemutató tárgy kap itt helyet, köztük a világon fellelhető legrégebbi, 1673-as székelykapuval és a gyűjtemény legnagyobb tárgyával, egy egyetlen fatörzsből faragott, 7 méteres bödönhajóval (Herman Ottó gyűjtése 1898-ból a Balatonról), illetve az Ősrobbanás elnevezésű óriás vitrinnel.
 Fotó: Zöldi Anna Fotó: Zöldi Anna |
Az épület főlépcsője mellett 40-40 méter hosszan és több méteres magasságban elhelyezkedő, közel 3000 műtárgyat felvonultató Kerámiatér bepillantást enged a kerámiagyűjtemény mennyiségi dimenzióiba, és felvillant számos olyan társadalmi témát, amelyet a múzeumi tárgyakon keresztül más megvilágításban láthat a látogató.
 Fotó: Zöldi AnnaFotó: Zöldi Anna |
Az új Néprajzi Múzeum megnyitását követően két lépcsőben, külön-külön attrakcióként fog megnyílni az Ifjúsági kiállítás és az állandó tárlat. A több mint 3.000 műtárgyat, fotót, kéziratot, zenei anyagot felvonultató, 2022 őszén megnyíló Gyűjteményi kiállítás arra fókuszál, hogy mi is maga a Néprajzi Múzeum, tárgyai miként álltak össze az idők során gyűjteménnyé és múzeummá, hogyan lehet a történetileg kialakult gyűjteményt újraértelmezni, érthetően, izgalmasan bemutatni. A tervek szerint 2022 őszén megnyíló Ifjúsági kiállítás a múzeum eszközeit a játékos és élményszerű tanulás szolgálatába állítja.
 Fotó: Zöldi Anna Fotó: Zöldi Anna |
Az épület két, a Ligetre néző üveghomlokzatokkal rendelkező, föld feletti felépítményében a publikus használatú terek kaptak helyet: a Műcsarnok hátsó homlokzatára néz az előadóterem, az Ajtósi Dürer sor felé pedig a könyvtár. Az épület hossztengelyében húzódó lépcsőtér nem nyújt akadálytalan átjárást vagy vizuális átlátást a két véghomlokzat között, ez a tetőn kialakított zöldfelületeken keresztül lehetséges. Az íves tetőn kialakított tetőkert két, szemközti rámpáját középen macskakővel burkolt tér választja el, amely a Városligeti fasor tengelyében átjárást biztosít a Liget felé.
Ennek centrumában helyezkedik el a megőrzött 56-os emlékmű, amely kissé elfordul az épület tengelyétől, mögötte jól láthatóan fókuszba kerül az ugyancsak befejezéséhez közeledő Zene Háza. A még munkaközi fázisban lévő tetőkert két rámpáján kialakított lépcsők és ülőfelületek között gyep és cserjék kaptak helyet.
„Virágos és hagymás évelőkből mintegy 1.500, lombos cserjékből 7 db, örökzöldből közel 100 db, díszfűből majd 700 példányt ültettek el” – mondta el dr. Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója.
 Fotó: Zöldi Anna Fotó: Zöldi Anna |
A Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról származó, mára 250 ezer darabot számláló gyűjtemény sokat vándorolt a múzeum 1872-es alapítása óta. 1896-ban itt, a Millenniumi Kiállítás Néprajzi Falujában mutatkozott be először, majd hosszú évekig a Városligetben álló nagy Iparcsarnok adott teret a néprajzi gyűjteménynek. A mostani bezárásig a Kúria jelenleg eredeti céljára felújítás alatt álló, Kossuth téri épületében működött intézmény a története során először költözik kifejezetten a számára kialakított épületbe.
Az épület homlokzatát alkotó, a fémvázas üvegfalra mintegy méteres távolságtartással szerelt szerelt raszter szerkezetű fémrács háló közel félmillió pixelből áll, a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeiből válogatott néprajzi motívumokon alapul. A pixeleket egy speciális robot helyezte be a lézervágott alumínium rácsokba, melyekből több mint 2.000 darabot rögzítettek fel az épületre. A kis kockákból 20 magyar és 20 nemzetközi (többek között venezuelai, kongói, kameruni, mongol, kínai és melanéz) néprajzi motívum kortárs újraértelmezéseként megszülető formák álltak össze. A rács biztosítja az épület árnyékolását is, hozzájárulva az energiatakarékos működéshez.
További esős képek a galériában!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
