Új felfedezéssel kiegészülve nyílt meg a Gonda Károly életművét bemutató tárlat a FUGA-ban.
Május 5-én a FUGA Budapesti Építészeti Központban nyílt meg a MÉM MDK három, de egy témához kapcsolódó kiállítása. A GONDA–Sanghaj ultramodern magyar építésze című tárlat kapcsán újdonságként került napvilágra Sömjén Rudolf építész munkássága. A Giora Sömjén által az intézménynek adományozott digitális hagyaték a Gonda-életművet is pontosítja, amelyet a múzeum anyagából származó ázsiai vonatkozású műtárgyak, dokumentumok egészítettek ki.
A Magyar Építőművészek Szövetsége és a MÉM MDK sikeres együttműködéseképpen létrejövő GONDA-Sanghaj ultramodern magyar építésze című tárlat a 2018 őszén az ismeretlenségből előbukkant Gonda Károly munkásságát mutatja be. 2019-ben a MÉSz által felkért muzeológus, Baldavári Eszter hazánkban és Sanghajban tanulmányozhatta az építész örökségét. A kutatás eredményeit kéziratban fejtette ki, amelyből Magyarország Sanghaji Főkonzulátusa és a MÉSz közreműködésével könyv született.
  |
A Gyöngyösön, 1889. június 22-én született Gonda Károlyt (Goldstein Károly) a kínaiak „ultramodern építésznek” nevezték. Progresszív gondolkodású építészként az art deco stílusában alkotott, többek között nevéhez fűződik a Bank of Communications épülete, a Sun Sun áruház, a Capitol filmszínház és a Bank of East Asia korábbi épülete. A Bécsben és Párizsban iskolázott Gonda sok magyar társához hasonlóan az első világháború során Oroszországba került hadifogságba, és kiszabadulásakor Kelet felé vette az irányt. Orosz feleségével Sanghajban telepedett le, ahol elismert építésszé vált. A Hsziamen Egyetem tiszteletbeli építésze címet is megkapta, 1928-ban pedig saját irodát alapított, ahol főképp üzletházakhoz és egyéb nagyvárosi létesítményekhez készített terveket.
A zsidóüldözés elől 1938-ban a testvére is kiköltözött hozzá, de a háború végeztével kénytelenek voltak elhagyni a kommunistává váló Kínát, 1949-ben Amerikába költöztek. Itt Gonda építész praxist már nem folytatott, hobbijából, a festésből élt, egészen 1969. április 1-jén bekövetkezett haláláig. 2018 őszén egy szerencsés véletlennek köszönhetően fedezte fel a Magyar Építőművészek Szövetsége, így az eddig ismert Hudec Lászlón kívül már két Sanghajban alkotó építésszel büszkélkedhetünk, ráadásul Gonda sokkal progresszívebb volt, mint jól ismert honfitársa. A FUGA most megnyílt kiállítása kapcsán pedig egy harmadik magyar építész, Sömjén Rudolf hagyatéka is előkerült, így kiterjedt kutatásnak néz elébe a tárlat kurátora, Baldavári Eszter, a MÉM-MDK Múzeumi Osztályának kutatója.
2020-ban a Gonda Károly Emlékév alkalmával nemzetközi webináriumon emlékeztek meg az építészről annak kínai, orosz és magyar kutatói, az esemény zárásaként pedig Krizsán András DLA – a MÉSz elnöke és a Gonda-kutatás motorja – bejelentette, hogy a Gonda-kötet bekerült a Royal Asiatic Society sanghaji könyvtárába.
  |
2021. szeptember 9-én a MÉM MDK és a MÉSz szervezésében nyílt meg a Gonda életét bemutató tárlat a jelenleg Kuala Lumpurban élő magyar fotóművész, Nicky Almasy fényképeivel, amely a pandémia miatt virtuális formában volt megtekinthető. Városligeti fasori új helyszínünk első virtuális kiállításának vezérmotívuma a keleti építészet volt: Gonda Károly életének és két világháború közötti munkásságának ismertetésén túl négy alkotó: Hudec László, Kertész Károly Róbert, Komor János és Kozma Lajos hagyatékából származó fotók, levelek és tárgyak segítségével mutatta be az említett építészek eddig kevésbé ismert oldalát.
  |
2022-ben a FUGA Budapesti Építészeti Központban a nagyközönség számára is bemutatkozik az izgalmas kiállítás. A közben eltelt egy év alatt nemcsak Kertész Károly Róbert munkásságának kutatása folytatódott, de sikerült beazonosítani a MÉM gyűjteményében őrzött szoborportréját is a neves szobrászművész, Lányi Dezső 1922-ben készített alkotásaként.
  |
A kiállítás újdonsága a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Könyvtárában őrzött, Kertész K. által írt „Képek Ázsia keletéről - Pillanatfelvételek egy világkörüli sétáról” című könyv Sanghajt bemutató illusztrációi is. A tárlatot gazdagítja továbbá a Gondához és Sömjénhez hasonlóan orosz hadifogságban raboskodó Tálos Gyula két alkotása is. A berezovkai hadifogoly színház díszlettervezőjeként egy Esti mese című színes akvarell, és egy paradicsommadaras tusrajz plakátterv látható a Múzeum gyűjteményéből.
A tárlat szenzációval is bővült: egy újabb, egykor Sanghajban dolgozó magyar építésszel, Sömjén Rudolffal ismerkedhetnek meg a látogatók. Az egykor Gonda Károly sanghaji irodájában is dolgozó Sömjén nevéhez számos ismert épület tervezése köthető nemcsak a kínai nagyvárosban, hanem Palesztinában, Hollandiában és Izraelben is maradandó alkotásai épültek. Szentmártoni Lívia, Magyarország Sanghaji Főkonzulátusának diplomatája talált rá a magyar építész fiára, Dr. Giora Sömjénre, aki a MÉM MDK-nak ajándékozta édesapja hagyatékának digitális anyagát. A tervekből, grafikákból, fotókból és dokumentumokból álló anyag egy rendkívül sokoldalú művész pályáját rajzolja ki, amelynek részletes bemutatását a családdal együttműködésben. dolgozza fel majd a múzeum.
A Magyar építészek Kína vonzásában című kiállítás 2022. május 5. és 23. között tekinthető meg a FUGA Budapesti Építészeti Központ alagsori termében.
Kurátor: Baldavári Eszter
Forrás: MÉM-MDK
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
