Kompakt város legyen Budapest, vagy fejlesszék a vasúti agglomerációt?
A napokban a Qubit tett közzé egy érdekes cikket, amelyben azt a kérdést feszegetik, hogy kompakt város legyen Budapest, vagy inkább a vasúti agglomeráció fejlesztésére kellene helyezni a hangsúlyt. Az autóhasználat kiszolgálására épülő, korábbi várospolitikai elképzeléseket az elmúlt hónapokban felváltották azok a progresszív elképzelések, amelyek egy olyan város kialakítását tűzték ki célul, ahol az autóforgalom visszaszorul, a levegőminőség javul, és a közterek jelentős részét visszakapják az emberek.
Kompakt város vagy a vasúti agglomeráció fejlesztése?
Budapest új főépítésze, Erő Zoltán és a főpolgármesteri kabinet is a kompakt város megvalósítása mellett tette le a voksát. Az irányzat szerint a városi problémák legfőbb gyökere a
városok szétterülése, azaz az emberek tömeges kiköltözése a városokat körülvevő agglomerációs zónába, mert így olyan alacsony laksűrűségű területek jönnek létre, amelyeket tömegközlekedéssel lehetetlen hatékonyan kiszolgálni.
Fotó: Flickr
A szétterüléssel az utazási távolságok is megnőnek és a kerékpárhasználat sem alkalmas az utazási igények kiszolgálására. Emiatt a kiköltözők nagy része autóval jár a város belső területeire, ahol a megnövekedő autóforgalom tovább csökkenti az életminőséget, és még többen költöznek ki az agglomerációs zónába. Egy kompakt városban a várostérség úgy néz ki, hogy a térségben lakók túlnyomó része a városon belül lakik, ahol a viszonylag nagy sűrűség és kisebb utazási távolságok lehetővé teszik, hogy az utazások nagy része tömegközlekedéssel, illetve kerékpárral valósuljon meg.
Más véleményen van azonban Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója, ő a városi agglomeráció fejlesztésében látja a probléma megoldását. (Vitézy városfejlesztési elképzeléseiről a Galvani híddal kapcsolatban írtunk legutóbb.)
Az ő elképzelése szerint a város szétterülése egy olyan adottság, amin nem nagyon lehet változtatni, és legfőbb célja, hogy az agglomerációs gyűrű és a város belső részei közötti személyforgalmat a tömegközlekedésre, elsősorban a gyorsabb, kényelmesebb, a torlódásokra kevésbé érzékeny vasútra terelje. A közelmúltban beharangozott jövőbeli fejlesztések (ötös metró, a Kelenföldi és a Nyugati pályaudvar összeköttetése, stb.) mind ezt a célt szolgálnák.
Erős érvek a kompakt város mellett
Bár a városi autóhasználat problémáit elvileg mindkét irányzat orvosolni tudja, klímavédelmi szempontból a kompakt város jóval kedvezőbb. Elsősorban azért, mert még ha sikerül is átterelni a városmag felé irányuló ingázó forgalmat vasútra vagy buszra,
az agglomerációs élet akkor is szinte elképzelhetetlen jelentős mértékű energiaigényes autóhasználat nélkül,
mivel az alacsony laksűrűség miatt túl nagyok a távolságok az otthon és a legtöbb utazást igénylő tevékenység (bevásárlás, barátok látogatása, ügyintézés, sportolás) célja között, és persze a tömegközlekedési ingázásnak is jelentős az energiaigénye. Továbbá az agglomerációban jellemző családi házak energiafogyasztása is rendszerint jóval nagyobb, mint egy városi lakásé. Ezért a kiköltözéssel a legtöbb kiköltözőnek jelentősen megnő a karbonlábnyoma.
Fontos lenne a közös nevező
Figyelembe véve a rendelkezésre álló forrásokat, a két irányzat egyidejű megvalósítása nem lehetséges, több szempontból is szembemennek egymással. A kompakt város esetében elsősorban a kihasználatlan rozsdazónák helyreállítására, lakóterületek fejlesztésére, önkormányzati lakásállomány növelésére kell fordítania a forrásokat.
Ha emellett az agglomerációs vasútfejlesztésre is költ, akkor nemcsak a fenti célok elől vonja el a mindig korlátozott forrásokat, hanem az ingázás elősegítésével csökkenti is az igényt a városi lakóterületek iránt.
Ha viszont a város a vasúti agglomeráció irányában kötelezi el magát, akkor nem érdekelt a városi lakóterületek fejlesztésében, hiszen azzal éppen a nagy kapacitású vasúti vonalak hatékonyságát rontaná (ha kevesen laknak az agglomerációs gyűrűben, akkor nagyon gazdaságtalanná és ritkává válik a vasúti szolgáltatás). Tóth Csaba, a Quibit cikk szerzője szerint nagyon fontos lenne egy értelmes társadalmi vitát követő döntés valamelyik irányzat mellett, hogy a következő évtizedek fejlesztései ne egymás ellenében, hanem egymást segítve valósuljanak meg.
Az eredeti cikk szerzője a CEU Környezettudományi Tanszékén doktorandusz, kutatási területe az autók által dominált belvárosok alternatívái.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
