Reith András környezettudatos épületek tervezéséért, Domokos Gábor mérnöki problémák matematikai modellezéséért kapta a díjat.
Tizennégy kutató, fejlesztő, feltaláló, oktató vehette át a kimagasló technológiai innovációt és műszaki, mérnöki kutatómunkát elismerő Gábor Dénes-díjat decemberben az Országházban. A díjazottak között két építészmérnök is volt: Reith András a környezettudatos és fenntartható épületek rendszerszintű tervezésében elért egyedülálló eredményeiért, Domokos Gábor a természettudományos és mérnöki problémák matematikai modellezésen alapuló sikeres megoldásáért kapta az elismerést.
A NOVOFER Alapítvány által 1989-ben létrehozott Gábor Dénes-díj ma Magyarországon a civil szféra legnevesebb műszaki alkotói elismerése, napjainkig 229-en részesültek ebben az elismerésben. Építészmérnökök eddig csak kis számban szerepeltek a díjazottak között: 1995-ben Rubik Ernő, 2011-ben Losonczi Áron, 2015-ben Kistelegdi István munkásságát ismerték el a díjjal.
Tavaly év végén azonban csaknem megduplázódott a számuk, elvégre Reith András és Domokos Gábor is díjat kapott.
Reith András építészmérnök, az ABUD Mérnökiroda ügyvezetője, az integrált építészeti tervezési módszertan hazánkban elsőkénti alkalmazásáért, a környezettudatos és fenntartható épületek rendszerszintű tervezésében elért egyedülálló eredményeiért; a hazai és nemzetközi zöld-, valamint környezettudatossági díjakkal kitüntetett épületek tervezéséért, az energiahatékonysághoz köthető épülethasználói magatartáskutatás alapjainak hazai megteremtéséért; az európai járulékoshaszon- és globális költség-haszon elvű energiahatékonysági modell megalkotásában való közreműködéséért, továbbá a smart-city modelleknek a városi stratégiai tervezéshez történő implementálásáért vehette át a díjat.
„Ez az ABUD életének eddigi legnagyobb elismerése, hiszen nem tud egy személynek szólni, ahogyan maga az innováció és a kutatás is csapatmunka” – nyilatkozta Reith.
Domokos Gábor építészmérnököt, az MTA rendes tagját, a BME Szilárdságtani és tartószerkezeti Tanszék kutatóprofesszorát a természettudományos és mérnöki problémák matematikai modellezésen alapuló sikeres megoldásáért, különösen az élettelen természetben zajló földi, bolygófelszíni és asztrofizikai ütközési folyamatok és alakfejlődési jelenségek új felismeréseket eredményező magyarázatáért, gyógyszeripari és egyéb sikeres alkalmazások inspirálásáért, az MTA Morfodinamikai Kutatócsoport létrehozásáért, valamint széles körben elismert kutatói utánpótlásnevelő munkásságáért díjazták.
„A jövőtől való félelemmel, szorongással és tehetetlenséggel szemben ma is egyetlen orvosság van: az, amit Gábor Dénes is felismert […], hogy a jövő csak az ember által és csak az ember javára alakítandó – vagy, ahogy Gábor Dénes fogalmazott – a jövő feltalálható” – fogalmazott Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
A Gábor Dénes-díj megalapítójának szándéka a meghatározó személyes alkotó hozzájárulás és eredmény előtti főhajtás mellett a magas szervezettségű innovációs folyamatok, a kreatív erőfeszítésekkel létrehozott új anyagi, gépi és emberi kooperációk és vívmányok iránti társadalmi érdeklődés, figyelem és elismerés serkentése.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
