Bazalt Iskola – kültéri tanulási helyek a CAN Architects programja alapján a Balaton-Felvidéken.
A természet a 21. századi oktatás újra felfedezett eszköze. Segítségével a megszokott keretekből kilépve fizikai, szellemi, spirituális és közösségi dimenzióban gondozhatunk és kapcsolhatunk össze generációkat, alakíthatunk ki felelősen gondolkodó lokálpatrióta közeget. A Bazalt Iskola projekt a formális oktatás kiegészítője, a Magyarországon épp elinduló informális és non-formális tanulási folyamatok és terek zászlóshajója lehet, az oktatás Kodály-módszere. A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében megvalósuló projekt gazdáival, a CAN Architects építészeivel, Cseh Andrással és Köninger Szilárddal beszélgettünk.
Milyen előzmények alapján fogtatok ebbe a formabontó projektbe?
Összeértek az elmúlt tíz év tapasztalatai, amit a tanulási terek vonatkozásában szereztünk. Ebben volt iskolaépítészet – többek között a mosonmagyaróvári piarista gimnázium és az épülő szentpéterfai iskola terve – nyári táborok, mint szociális workshopjaink illetve faluépítési programunk, és gyerektáborok, amiket CAN EDU néven most már az irodán belül szervezünk. Azt éreztünk, hogy ez már elég jó alap, építészként lassan lefedjük mindazt, ami a tanulással kapcsolatos. Két dolog hiányzott még, az egyik a kültéri oktatás programja, a Bazalt Iskolával erre teszünk kísérletet. A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program részeként azt vállaltuk, hogy idén három, jövőre négy helyszínen, összesen hét iskolával együttműködve hozunk létre különféle helyspecifikus kültéri tanulási tereket és pedagógiai folyamatokat.
Miért fontos a kültéri tanulás, mit adhat hozzá az oktatás meglévő módszertanához?
A kültér itthon teljesen hiányzik az oktatás helyszínei közül, pedig például a skandináv oktatásban évtizedek óta működik, vannak szinte teljesen kültéri oktatásra specializálódott intézmények. Közhely, hogy eltávolodtunk a természetről, közelítünk a túltenyésztett kutyákhoz, amelyek a természetben már elpusztulnának, holott az ő ősük is ugyanaz a vadállat volt, mint egy agáré vagy komondoré. Ahhoz, hogy életképesek maradjunk, szükségünk van más kompetenciákra is, mint amiket most az iskola átadni tud a négy fal között. Az iskola mostanra virtuális világ lett, elzárt közeg, ahol a gyerek leválik a valódi világról. Meg kell találnunk újra, hogy tudunk közös metszetet adni az otthon és az iskola között. A tanulás részévé kell tenni a felelősség és a vállalható kockázat viselését. Ha a biológia felől nézzük, a dolog kevésbé szorul magyarázatra, a környezetpszichológia nem győzi hangsúlyozni a természetben töltött idő nyugtató hatását, egészségmegőrző szerepét.
  |
Ez – legalábbis célkitűzés szintjén – már Magyarországon is népszerű gondolat. Vannak gyakorlati példák itthon is?
Vannak, de azt tapasztaljuk, hogy jó gyakorlatok nem tudnak egymásról, nincs hálózatosodás. A Balaton-felvidéken van kapcsolatunk például a Farm-alapú Nevelésért Egyesülettel (FANE). Náluk az első óra azzal telik, hogy a szülők a gyerekeket a hegy egyik oldalán teszik ki, ahonnan ők a pedagógusokkal átsétálnak a másik oldalra és közben tanulják például a matekot a levelek számolásával, színeket, formákat, a környezet (változásának) valódi ismeretét. Sok hasonló alternatív kezdeményezés létezik, alapfokú művészeti iskolák, madarász iskola és hasonlók, de nincs ennek az oktatásnak rendszere. A mi ambíciónk nem kevesebb, mint hogy a pedagógusokkal együttműködve létrehozzuk a kültéri tanulás Kodály-módszerét. Ahogy Kodály a zeneoktatásban nemzetközileg is alkalmazható egyetemes módszert tudott kidolgozni, úgy szeretnénk mi is egy alapvető oktatási módszertant kifejleszteni, nem csak a gyakorlatban, a kültéri helyszínek megvalósításával, de elméleti anyag összeállításával is.
A változáshoz elengedhetetlen a pedagógusok közreműködése. Hogyan fogadja egy amúgy is leterhelt tanár az újító kezdeményezéseket?
Amikor együtt dolgozunk, a gyakorlatban is megtapasztalják, mekkora segítséget jelenthet számukra adott esetben egy szokatlan módszer. Az egyik idei helyszínünkön, Monostorapátiban a suli gyermekeinek majdnem fele SNI és BTMN besorolású, azaz sajátos nevelési igényű gyerek. Az iskoláink közösségi tervezési tapasztalata és a szakirodalom szerint ilyen tanulóból maximum kettőt visel el egy osztály, itt viszont minden második gyerek súlyos beilleszkedési nehézségekkel küzd. A tanárok is meglepődtek, hogy ezek a gyerekek szó nélkül végig ülték a két és fél órát, amíg beszélgettünk velük. Az érzékenyítéshez vannak térbeli feladataink is – például hosszú botokkal csinálunk mindenfélét, néha csak megyünk egy sűrű erdőben. A szülőkkel és a pedagógusokkal közösen végezzük, hogy érezzék, milyen nehéz a gyereknek, aki képletesen ilyen súlyos „botot” cipel magával egész életében, ami akadályozza abban, hogy a többiek között szabadon mozogjon. Bizony még a tanár is cifrákat (mondott) gondolt, amikor boldogulnia kellett a sűrűben.
Mennyire a személyes kompetenciákon múlik a pedagógus részéről, hogy részt tud-e venni alternatív oktatási formákban?
Azt tapasztaljuk, hogy a pedagógusok szívesen alkalmaznak új módszereket, csak elég biztos tudást szeretnének róluk szerezni előtte. Éppen ezért fontos leírni a tanulságokat, a célunk egy olyan segédanyag létrehozása, amely a Nemzeti Alaptantervbe is beilleszthető, és akár nemzetközi szinten is alkalmazható. Magyarország nem az informális oktatás Mekkája, itt szükség van rá, hogy a hivatalos rendszer részévé váljunk. Ez az egész tanítható, ezért is kell a hálózat, különböző szakembereket, pedagógust, pszichológust bevonni. Most épp kegyelmi állapotban vagyunk, a veszprémi Pannon Egyetemen most ősszel induló környezet- és tértudatos óvópedagógus és tanító képzésre, ahol András oktat, hatalmas az érdeklődés. Ez a hivatalos alapozás nélkülözhetetlen. Az oktatásban igyekszünk számunkra már egyértelmű dolgokat, kereteket is újra felfedezni, nagyon egyszerű dolgokat nagyon érthetően elmondani – a pedagógusnak felszabadító legyen azt a könnyedséget éreznie, hogy „de jó ötlet, ezt akár én is hozhattam volna!”. Közben persze fontos az alulról építkezés is, a közös munka a pedagógusokkal, mint a Bazalt Iskola is.
Hogy működik a program a gyakorlatban? Miért éppen a Balaton-felvidéket választottátok?
András néhány éve részben a Szent György-hegyen él, a helyi gyerekeknek is csinált helyi és „gyüttment” baráttal tábort. A Győr környéki faluÉPÍTÉS-ekhez hasonlóan adódott a gondolat, hogy legyen ennek valami rendszere. A Balaton-felvidék organikus működése felborult a beköltözők, bebírók másfajta életvitele, ritmusa miatt, ezért társadalmi és ökológiai szempontból is fontos egy ilyen kezdeményezés. Az EKF pályázati lehetősége jó alapot adott a nagyobb léptékben való gondolkodásra és cselekvésre: egy több helyszínt érintő különböző környezetekben megvalósuló program – módszer és tanulási helyek – kipróbálására.
A különféle kültéri helyzeteket mindig a helyi iskolával együttműködve vizsgáljuk meg, hisz ők ismerik a terepet és tudják, mire van szükségük, ők a program gazdái. A kültéri oktatási helyszínt együtt keressük meg velük és a nemzeti parkkal, és közösségi tervezésben, sokszor közös építéssel valósítjuk meg úgy, hogy később külső, ide kiránduló csoportok számára is használható legyen. A használathoz tudáscsomagokat állítunk össze, kompetenciák és korosztályok szerint.
A gyerekek és a tanárok is alkotótársaink a folyamatban. Legtöbbször nem idegen számukra, amit csinálunk, csak ők elsőre játékként fogják fel ezeket a helyzeteket. Mi arra adunk példát, hogyan lehet ezeket a helyzeteket pedagógiailag is minél jobban kihasználni. Például Balatoncsicsón a gyerekek maguktól is sokszor építenek bunkikat az iskolát szegélyező bokrokban, ebből jó kis bandázás, közös játék lesz, némi természetes csatákkal tarkítva. A közös építés, az anyagokkal ismerkedés remek pedagógiai módszer, sok egyebet is megtanulhatnak általa a gyerekek.
Mik a már publikus konkrét részletei a Bazalt Iskola programjának?
Idén három általános iskolával dolgozunk együtt Monostorapátiban a Művészetek Völgye Általános Iskolával, Balatoncsicsón a Nivegy-völgyi Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolával és Nemesgulácson a Keresztury Dezső Általános Iskolával. Mindenütt másra van szükség, a helyiekkel közösen döntjük el, hogy mi épüljön. Van, ahol a hely erős, és van, ahol a módszertan – nincs előre gyártott kész válasz. Az egész egy folyamat, közösen kell megtalálni azt, ami a leginkább segíti a helyi közösséget. Csicsón egy parkban helyezkedik el az iskola, használják is, de a csoportmunkához, egyedül tanuláshoz hiányoznak a zugok, ez lehet a fejlesztés iránya. Gulácson madarásziskola működik, itt talán ehhez kapcsolódunk, most, augusztus elején megyünk a helyszínnel ismerkedni. Monostorapáti mellett az erdőben van a Szentkút-forrás, ahová a helybeliek és az iskolások is gyakran járnak, itt ez lesz a kültéri tanulás helyszíne. Valamilyen mikrobeavatkozással kültéri osztálytermet alakítunk ki közösen, hogy legyen a diákoknak lehetőségük leülni, hosszabb időt kint tölteni. Nyáron az előkészítés zajlik, ősszel fogunk majd az építéshez.
Meséljetek arról, mit jelent az előkészítő munka, hogy zajlik egy kültéri foglalkozás!
A tanulási folyamat fontos része a közös beszélgetés, ezzel indítunk és ezzel zárunk. Az első alkalommal körben leülünk, összetámasztott talpakkal, ahogy a törzsi népek is csinálják. Ez a beavatás, a tanulás demokratikus köre. Megbeszéljük, mire számíthatnak, ők mit akarnak.
Ezután a humán geometria eszközét használjuk – ez amellett, hogy szórakoztató játék, közös nyelv, amit mindenki tud használni. A testünkkel különféle geometrikus elemeket alkotunk – itt például már bejön ismeretként mondjuk az egyiptomi ábrázolás. Az egész testes megnyilvánulás nagy élmény, amire a tanárok is fogékonyak, aztán belefeledkeznek – néha meglepődnek, hogy még a máskor nagyon „rosszak” is mennyire aktívak és közreműködők. Persze tudjuk, hogy ezek a foglalkozások az exkluzívak, nem lehet így egy tanévet végigcsinálni – abban próbálunk segíteni, hogy maguk is egyszer-egyszer nyugodtan mozgassák ki a nyugtalanságot az iskolai közösségből.
  |
Fontos és érdekes a következő feladat, az eszközhasználat. Hosszú botokat adunk a kezükbe, és ezzel már csapatban végzik a humán geometriai feladatokat. Az akadály, a bot miatt itt már jobban kell figyelni a téri környezetre és egymásra is. A botokkal történő téri figyelemfejlesztés nem előzmény nélküli, a Bauhaus Vorkurs része is volt, Juhani Pallasmaa hosszan használta kísérleti építész-képzésében, az András mestermunkájaként felépített TérTan is tartalmazza, ezt alkalmazzuk továbbfejlesztve. Fokról fokra egyre bonyolultabb dolgok következnek, míg eljutunk végül az építésig. Óriási élményt jelent mindig, hogy az eszközök használatával tereket tudnak maguk körül létrehozni. A fizikai kihívás a csapatmunkát támogatja, és az, hogy maguk hoznak létre maguknál nagyobb dolgot, elemi tapasztalat. Amit létrehoznak, mindig egyben játék is, például lengőteke vagy erdei tekepálya, ami a Balaton-felvidék táji jellegzetességeinek megfelelően vulkánokat modellez. Olyan feladat is van, ahol egy óriási létrára másznak, amit a többiek kötelekkel messziről tartanak – nem kell magyarázni hogyan erősíti mindez az együttműködési készséget, a csapatmunkára való hajlandóságot és a bizalmat.
  |
És hol a bazalt? Miért épp ez adta az iskola nevét?
Bazalt (bár azóta megtudtuk, inkább bazanit) itt mindenhol van, de vajon tudatosodik-e ez az itt élőknek? Mi arra ösztönözzük a diákokat, hogy értő módon közelítsünk környezetükhöz. A helyi adottságok ihlették a Bazalt Baráttal kapcsolatos foglalkozást, ami jól összefoglalja a koncepciónkat: játékon keresztül közvetíteni mindenféle tudást, köztük azt, hogy a természet mennyire fontos, és hogy aktívan lehet alakítani. Először mindenki választ egy félredobott követ a faluban, megbarátkozik vele, bemutatja a többieknek. Amikor beszélünk róla, ezzel kitágítjuk a perspektívát, a barátot is képviselik – persze, magukat vetítik bele. Ez a bazalt itt törmelék, amit a hegyről lehordtak, mi pedig visszavisszük, „visszaépítjük a hegyet”. Természetesen egyeztetünk előzőleg a természetvédelmi hatóságokkal, hol kellene ezt megtenni. Fontos, szinte szakrális aktus, hogy a követ a hegyre fel kell cipelni – nem megy fáradság nélkül. Része a foglalkozásoknak a közös térkép készítése arról a helyről, ahol az építés fog zajlani – később ez lesz a tervezés alapja – erre is bejelöljük a Bazalt Barát kedvenc helyét, új otthonát.
Hogyan tovább? Alkalmazható a kültéri tanulás módszere kevésbé idilli helyszíneken is, mint a Balaton-felvidék?
Azt szeretnénk, hogy a tanulságokat országszerte minél többen megismerjék. Vetélkedőket tervezünk abból, amit a gyerekek megtanultak. Célunk, hogy a részt vevő iskolák kirándulásokat tegyenek egymáshoz, és kapcsolatot keressenek városi iskolákkal. Fontos, hogy maguk a gyerekek mutassák meg, mit tanultak.
Városban is található a falakon kívüli, kültéri helyzet. Az informális oktatás mindent átszőhet, az iskola épületétől kezdve a tágabb települési környezetet is.
A Bazalt Iskola elindult, nyár végére összeáll a közös nyelv és helyszín, következik az építés. Be akarjuk bizonyítani, hogy nem csak verőfényben és nyáron működhet a kültéri oktatás, télen és éjszaka is lehet létezni, úgyhogy ezzel is készülünk. Az emlegetett mosonmagyaróvári piarista iskola 22 hónapos közösségi tervezése számos tanulságot szolgáltatott. A piarista hagyományhoz tartozik, hogy az újító dolgok a közoktatásnak részévé váljanak – ez a felismerés vezetett részben a Bazalt Iskola létrejöttéhez is. A Szentpéterfán tervezett általános iskolánkban az általunk kifejlesztett tanulási tér több formája is megvalósult, lesz sutos tanterem, forgó tantermek, pedig összesen nyolc osztályról van szó. ( a tanulási tájról ebben a cikkünkben olvashatsz bővebben) Most az ELTE környezetpszichológiai posztdoktori csapata másfél éven keresztül mérni fogja ott az újszerű tanulási terek hatásait, és hogy min kellene finomhangolnunk.
Ami a távlati terveket illeti, a Kodály-módszer példájára a magyar iskolarendszerben és kücan edu
lföldön is alkalmazható általános módszertan kifejlesztésén dolgozunk, ehhez tartozó írásos segédanyaggal, amit oktatásfejlesztők, pedagógusok, pszichológusok és további szakemberek bevonásával állítunk elő. Tisztában vagyunk vele, hogy öt-tíz-húsz év, míg ez az egész összeáll, de mi hiszünk benne, és az eddigi eredményeink azt mutatják, hogy ha lassan is, de utat tör magának az a szemlélet, ami megóv attól, hogy kihalásra legyünk ítélve.
  |
A Bazalt Iskola (Projekt azonosító: OC-MUV/3-2021/760242; Projektkód: P-120) a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program támogatásával valósul meg.
CAN Architects | web | facebook
Még több fotó a galériában!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
