Lezárult a pesti nyomvonalra vonatkozó társadalmi egyeztetés és hatásvizsgálat.
Lezárult az Új Duna híd úthálózatának pesti nyomvonalára vonatkozó társadalmi egyeztetés és hatásvizsgálat – írja a Budapest Fejlesztési Központ honlapja, amely ismerteti a korábban kidolgozott hat nyomvonalváltozatot, megmutatja, melyik kettő „képezheti mérlegelés tárgyát”, és megjegyzi, hogy a felszíni megoldásokat semmilyen érintett csoport nem támogatja.
A Galvani körút helyett forgalomcsillapítást követelő Kiserdővédő Akciócsoport tiltakozásáról december elején számoltunk be, majd közvetlenül utána Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója ismertette a Galvani híddal kapcsolatos elvárásaikat, és az általuk végzett társadalmi egyeztetés eredményét. Most ez utóbbinak lezárultáról ír a BFK honlapja, amely a „végeredmény” mellett látványterveket is közöl a nyomvonal-változatokról.
A BFK álláspontja szerint a Galvani híd mintegy napi 50 ezer autóval csökkentheti a belvárosi hidak forgalmát, egyúttal hozzájárul a déli városrészek jobb összekapcsolásához, így a főváros és agglomerációja egészének hatékonyabb közlekedéséhez is.
Mindez azonban csak akkor lehetséges, ha a hídhoz megfelelően kiépített úthálózat is kapcsolódik. Ennek két szakasza lesz, az első, a Fehérvári úttól a Gubacsi út-Illatos úti csomópontig tartó szakasz nyomvonaláról már döntés született. Mint írják, a válaszadók körében nagyon magas, 84-90 százalékos a támogatottsága a villamos, a széles kerékpárút és járda, valamint az út melletti fasorok és lineáris zöld park kialakításának, továbbá „az egyeztetés során tett javaslatok figyelembevételével a tervezés folytatódik”.
Nincs viszont még végleges döntés a Gubacsi út-Illatos úti csomóponttól az Üllői útig tartó második szakasz nyomvonaláról.
A szakaszra még 2020 februárjában hat nyomvonalváltozatot dolgoztak ki, melyek közül négy a Határ utat, kettő pedig a Ferencvárosi rendezőpályaudvart és az Ecseri utat érinti. A döntéselőkészítő tanulmányt bemutatták a Fővárosi Önkormányzatnak és a három érintett kerület önkormányzatának is, illetve online kérdőíves felmérést végeztek – ez utóbbit értékelték ki most.
  |
  |
  |
Az elemzés legfontosabb eredményei a következők:
- A kitöltők az útvonal folytatását, azaz a második szakasz megépítését alapvetően támogatják – írja a BFK, megjegyezve, hogy természetesen „a támogatottság az itt közlekedők körében nagyobb, mint a környéken lakók körében, ugyanakkor” ez utóbbi csoport is inkább helyesli a folytatást, mert anélkül „a híd forgalma kiépítetlen utakon, a lakóterületekre beszivárogva haladna az Üllői út irányába.”
- A felszíni megoldások semmilyen érintett csoport körében nem támogatottak.
- A Ferencvárosi rendezőpályaudvart keresztező Ecseri úti két változat (5-6. verzió), valamint a Határ úti felszíni változat (4. verzió) általánosan elutasított minden célcsoport körében. De magas az elutasítottsága a Kiserdő területét érintő, részben nyitott alagútnak is (1. verzió), amit a válaszadók félmegoldásnak tartanak.
- Ahogy a fentiekből kiderül, két életképes változat maradt: a 2-es változat (a Kiserdő szélén vezetett alagút), illetve a 3-as (a Határ út mai nyomvonala alatt vezetett alagút).
Mint írják, a kettő közötti különbség „abban áll, hogy míg a Kiserdő alatt vezetett alagút távolabb van a Határ úti házaktól, de érinti az erdő területét, addig a Határ út alatt vezetett alagút esetén az erdő érintetlen marad, viszont az út közelebb kerül a házakhoz. A 2-es verzió változatának tekinthető a Wekerlei Társaskör Egyesület által felvetett, Illatos-árok mentén húzódó, a Kiserdőn keresztül vezetett nyomvonalterv is, melyet a civil szervezet kérésére szintén megvizsgáltunk, a vizsgálati eredményeket ezen az oldalon letölthető dokumentumként közzétesszük.”
Valamennyi válaszadói csoportban a 3-as verzió élvez nagyobb támogatást, vagyis a Kiserdőt érdemben nem érintő alagút a leginkább preferált műszaki megoldás.
Ezzel együtt még tisztázásra vár több alapvető kérdés az alagút bejáratainak megfelelő kialakítása, magának a kivitelezésnek a megszervezése, és mindenekelőtt „a Wekerletelep örökségi értékű házainak statikai védelme”.
Mivel a koronavírus miatt módosult a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ülésezési rendje, az eredeti, december 31-i határidőre nem született döntés, ugyanakkor, mint a BFK.hu megjegyzi, „amennyiben az úthálózat második szakaszáról nem születik időben döntés, olyan helyzet állhat elő, hogy a híd már megépült, átadták, az úthálózata viszont nincs teljesen kész. Ennek minden káros hatása ekkor az érintett lakóterületekben jelentkezne.”
A megoldás érdekében a BFK az FKT egyik következő ülésén venné napirendre a kérdést.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
