Nem hozott meglepetést az első helyezett munka
Az ország egyik legrégibb emléke nagy sajtóvisszhangot kapott, mikor idén tavasszal kiírták megújulására a pályázatot. Bár a kezdetektől inkább afféle közös ötletelésnek titulálták a megmérettetést, sejteni lehetett, hogy a kiíró egy középkori sziluettet visszaállító tervet látna szívesen győztesként. Így is történt.
Tavaly novemberben már sejteni lehetett, hogy pályázat készül, ugyanis kormánydöntés született az építéstörténeti és műszaki dokumentáció elkészítésére, amely el is készült még a tavalyi évben. A kiírás viszont csak áprilisban látott napvilágot, és hangsúlyosan kitért arra is, hogy
a premontrei rend újra rendeltetésszerűen használná a templomot, valamint a mellette kiépítendő kolostorépületet a kulturális és turisztikai funkció mellett.
Bár konkrét, középkori stílusok követését kérő formai kitétel nem fogalmazódott meg szigorúan, mégis utaltak arra, hogy a középkori helyszín atmoszférájához, építészeti minőségéhez és szakralitásához méltó építészeti reflexiókat fogják leginkább figyelembe venni az elbírálás során.
A hír nagy visszhangot váltott ki a médiában, de még neves napilapokban is tévesen hivatkoztak a kiépítés ellen arra, hogy Möller István, aki annak idején visszaépítés helyett téglából épült kiegészítésekkel stabilizálta a romot, a konzervatív és tudományos hitelességre törekvő műemlékvédelmi tervezésnek volt a hazai úttörője. Bár Möller valóban úttörő volt, (de ez egy másik cikk témája lehetne), azt érdemes szem előtt tartani, hogy számára ez kényszermegoldás volt, ő maga ugyanis saját korában teljes egészében stilizáló formai jegyekkel akarta kiépíteni az egész templomot, ám ezt nem engedték az anyagi lehetőségek. Így a szerény téglakiegészítést tudta csupán megvalósítani.
A pályázatot megelőző vizsgálatok kimutatták, hogy a romfalak felújításért kiáltanak, és bár nem lehetetlen a romkonzerválás, ahhoz folyamatos karbantartásra lenne szükség – az pedig ugyebár Magyarországon nem egy „bevett gyakorlat”, így a kiépítés valóban nagyobb védelmet tudna nyújtani.
Egyelőre a nyertes pályázóval szerződést nem tudnak kötni, egyfajta ötletpályázatról volt csak szó tehát, azaz elkezdtek közösen gondolkodni az épület jövőjéről. Emiatt kérték ki szakemberek, tervezők véleményét is a lehetőségekhez, ami nem ördögtől való, segíthet a jó megoldás megtalálásában.
A pályázat eredményes volt, és győztes tervet is kihirdettek, második helyezettet azonban nem.
A helyezést elért és a további megvételként kihirdetett koncepciók –, ahogy sejteni lehetett – végül többnyire a templom teljes kiépítése mellett döntöttek.
Első helyezett: KÖZTI Zrt.
Harmadik helyezett: Építészkohó Kft. megosztva a 4N építészirodával.
Kiemelt megvételt nyert a Vikár és Lukács Építész Stúdió munkája. Ez volt az egyetlen olyan díjazott munka, amely nem számolt a templom kiépítésével. Több kisebb épületegységet álmodott a területre, az egyes objektumok között remek rálátásokat biztosítva a romemlékre. Ez a terv biztosította a legjobb közlekedési kapcsolatokat, sétányokat is a műemlék irányába.
További megvételt nyertek: Napur Architect, Xdot Építésziroda, Critical Path Management, Per-AA Műterem, Kollektív Műterem, Kreatív Magyar Mérnök, Karlovecz Ádám
Horváth László polgármester, Zsámbék Város Önkormányzata
Lánszki Regő országos főépítész, építészeti államtitkár, Építési és Közlekedési Minisztérium
Horgos Zsolt alpolgármester, Zsámbék Város Önkormányzata
Marthi Zsuzsa főépítész, Zsámbék Város Önkormányzata
Riedel Miklós okl. építészmérnök
Holnapy Dénes Márton plébános, Zsámbék - Keresztelő Szent János születése plébánia, a premontrei rend örökfogadalmas tagja
Dr. Juhász Katalin Ágnes O.Praem. általános elöljáró
Dr. Vukoszávlyev Zorán Építési és Beruházási Minisztérium által delegált műemléki szakértő
Prof. Dr. Gall Anthony PhD dékán, Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar
Prof. dr. habil Krähling János tanszékvezető, BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék
Szekér György okleveles építészmérnök Magyar Építész Kamara által delegált tag/építészmérnök
Turi Attila Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész, elnök Magyar Művészeti Akadémia
Krizsán András DLA Ybl-díjas építész, elnök, Magyar Építőművészek Szövetsége
Deák Zoltán okl. építészmérnök
Tafferner Tamás okleveles építészmérnök
A bírálóbizottság munkáját támogató külső személyek:
dr. Lesnyiczky Katalin jegyző, jogi szakértő,
dr. Süvöltős András felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, jogi szakértő
Buzás Gergely művészettörténész
Virág Zsolt művészettörténész
Gratulálunk a díjazottaknak!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
