A pilisszentkereszti Boldog Özséb Kilátó.
Eredetileg az OCTOGON legfrisebb, 158-as lapszámában (amelyet most ingyen letölthet pdf-ben) írtunk a Koller József-tervezte pilisi kilátóról, az írást most teljes egészében közöljük.
A földrajzi határok ki- és megjelölése évezredes gyakorlata az emberiségnek. A kereskedelem, utazás, a földgolyó birtokbavételének előrehaladtával egyes kiemelt geográfiai állásokban a jelzőtornyok szerepe és egyben mérete is megnövekedett. Világítótornyok sokasága szolgálta és szolgálja a hajósok tájékozódását, a szárazföldön hegyvonulatok ormaira állítottak őrtornyokat.
A városba zárt emberek természet utáni vágya a kirándulásban érhető tetten, és idővel a kifejezetten a kilátást, a táj megfigyelését, birtokbavételét segítő kilátók népszerűvé váltak és ellepték a nagyobb városok körüli hegyeket. Egy ilyen kilátó egyszerre szolgálja a látvány befogadását, a menedéket, valamint gyakorta tudományos megfigyelések gyűjtőpontja is.
  |
E számos funkció miatt karbantartásuk, felújításuk fontos és nemes feladat. A főváros budai oldalát északról határoló Pilis hegyvonulata a rendszerváltás előtti időszakban katonai objektumokat rejtett, bizonyos részei elzártak voltak a kirándulók előtt. A legmagasabb pontjára (Pilis-tető) állított vasbeton torony földmérési célokat szolgált. A nyitottá és a főváros közelsége miatt igen kedvelt kirándulási célponttá lett Pilis turistákat szolgáló tereptárgyainak megújítása (pihenő padok, menedékházak, tájékoztató táblák) aktuálissá vált. Ennek keretében a Pilisi Parkerdő Zrt. és az egykori Földmérési és Távérzékelési Intézet (ma: Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztálya) kezdeményezte a kilátótorony felújítását európai uniós támogatással. Ennek hangsúlyozása azért fontos, mert a tervezési és megújítási munkákat elvégző Koller stúdiónak szigorú EU-s szempont- és követelmény-rendszernek kellett megfelelnie.
Az eredetileg a katonai objektumok tájidegen anyaghasználatát követő monolit beton torony az EU-előírások miatt (is) kapott meleg, az erdő színeihez alkalmazkodó, invenciózus fa „köpönyeget”. A ragasztott borovi fenyőből készült „fafüggöny” a kilátó tetőteraszra vezető lépcsősort rejti, a kilátó külső határoló falát függőleges fa tartók alkotják, amelyek tartószerkezetként és egyben korlátként is funkcionálnak. Ennek segítségével, az időjárástól függetlenül, biztonságosan fel lehet jutni a kilátóteraszra.
Az ötletes átlátszó megoldásnak köszönhetően a kilátóba felkapaszkodó turista előtt fokozatosan nyílik meg a Pilis körpanorámája, miközben a remek szerkezeti megoldás egyben könnyedséget, feloldást ad a korábban szigorú épületnek.
A torony egyetlen szerkezeti megoldással, egy hatalmas vasbeton sapkával bővült, amely jótékony fedezéket biztosít a kilátásban gyönyörködő látogatónak és az időjárás-figyelő műszereknek egyaránt. A markánsan elkülönülő anyaghasználat (vasbeton és borovi fenyő) egyben jelzi és elválasztja a torony kettős funkcióját is. Egyrészt a turizmus szolgálata, amelyet szimbolikusan is kifejez a menedék jelentést is felidéző, melegséget árasztó fenyő körítőfal, másrészt a geodéziai mérési funkciók folyamatos jelenléte az épületben, hiszen a mérőállomás – megújított eszközparkkal – továbbra is üzemel a vasbeton tömbben.
  |
A tudomány szolgálata és az egyéni szemlélődés (tájkép) olvad itt egybe a remek építészeti megoldás következtében, s túllépve a funkcionális megoldásokon, megidézi azoknak a pálos remete szerzeteseknek az emlékét, akik elsőként vonultak el a környékre, lelki békét keresve.
Tervezés éve: 2013
Megvalósítás éve: 2014
Beépített terület: kb. 50 m2 (egy 3 méter széles körgyűrű)
Új kilátószerkezet teljes magassága: 17,25 m
Új kilátószerkezet külső átmérője: 9,20 m
Új kilátószerkezet látogatószintje: 12,90 m
Vezető tervező: KOLLER JÓZSEF
Építész tervezők: HOFFECKER ÁKOS, LŐKE FERENC
(KOLLER ÉS TÁRSA ÉPÍTÉSZETI KFT.)
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
