Midjourney a jövőbe utaztatja a barokk építészetet.
Mohammad Qasim Iqbal a Nottingham Trent University egyedi látásmóddal rendelkező építész hallgatója. 3D tervezői tapasztalatát az OCTOGON oldalain is több alkalommal részletezett (Absztrakt fáraók, Élő fában) Midjourney szoftverrel fejleszti. A mesterséges intelligencia segítségével mutatja be ideáját az újragondolt barokk stílusról: a rideg kőzetet lágy esésű selyemmel mossa össze. Az eredmény egy eddig nem létező, köztes anyag, ami előbb magába olvasztja mindkét matéria alapvető jellemzőit, ezután pedig egy szürreális vízióban tárja elénk.
Qasim Iqbal a barokk mester, Francesco Borromini egyedi motívumait használta alapul a Silk & Stone Baroque Façades (Selyem és Kő Barokk Homlokzatok) projekthez. Borromini drámai stílusa került általa új, kortárs, selyembe szőtt megvilágításba. A XVII. században alkotó mester merész extravaganciája Iqbal nagyléptékű, bonyolult barokk homlokzati designjára vált át.
Mohammad Qasim Iqbal első lépésként felkutatta a neves korabeli építészeket, tanulmányozta a barokk építészet technikai részleteit és eszmeiségét. Ezután a Midjourney mesterséges intelligenciájával karöltve alkotta meg azt az elfolyó szobrászati részletekkel gazdagított, merész és feltűnő homlokzati formavilágot, amit végül a Silk & Stone projektben tár elénk.
A programba utóbb betáplált, kiegészítő szöveges gyorsüzenetekkel, valamint a korábbi próbálkozásokból levont tapasztalatok által Iqbal és a Midjourney tovább finomította, és még inkább a szürrealitás felé tolta el a kapott architektúrát. A „selyem” kifejezés megadását követően a Midjourney átírta a klasszikus barokk homlokzatok képét azzal, hogy a kőzet anyagára ráemelte, egyszersmind bele is olvasztotta a selyemszövet a tulajdonságait. Ezzel az összes megjelenített szerkezetnek egyfajta egységes kiegészítő elemévé is válhatott a finom esésű textil.
A Silk & Stone Baroque Façades tanulmányban a kő szobrászati jelentősége a hűs kelme bonyolultságával lép házasságra. Az anyagok és formák átmenet nélküli összeolvadása arra ösztönöz, hogy mélyebben szemügyre vegyük a két anyag lehetséges határait. Bizonyos nézőpontból a mű Gian Lorenzo Bernini Dávid-ját juttatja eszünkbe, „ahol a kötél és a haj aprólékos részletessége és hatásos vizuális érzékeltetése nyomán az ember elfelejti, hogy valójában egy kőszobrot néz” – jegyzi meg az alkotó, Qasim Iqbal.
Qasim Iqbal | Instagram
Midjourney | Web | Facebook | Instagram
Forrás: Designboom
További képek a galériában!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
