Minimalista kubusok helyett képzőművészettel és egyedi formákkal operál a budai lakópark.

Egyedi szemlélettel, különleges megoldásokkal készülnek a Költő Kert projekt lakásai, ötezer négyzetméteren, ötven üvegszoborral, a Párizst megjárt Vasarely-tanítvány képzőművész, Városi Gábor vezetésével.

„Már 70-80 százalékban elkészültek a Költő Kert projekt épületei” – mondta az Octogonnak Városi Gábor, a fejlesztés egyik tulajdonosa, művészeti tanácsadója, megjegyezve, hogy az átadás legkorábban ősszel, legkésőbb decemberben várható. A Vasarely-tanítvány Városi nevéhez több korábbi sikeres projekt is köthető, mint a Shambala Home, illetve az Art Home. A közös nevező pedig a küldetés: szorosabbra fonni az építészet és a művészetek kapcsolatát. Mindhárom projektben megjelennek rácsszerkezetek, afféle közös logóként, a Költő Kert esetében parametrikus tervezést is alkalmazva. 

Két korábbi projekt, a Shambala Home és az Art Home

Az apartmanok tervezésében, megalkotásában olyan innovatív építészek is részt vesznek, mint Lázár Ferenc, Nagy-Miticzky Szabolcs és Sárkány Bence.

„Zseniális építészek mindhárman! Fontosnak tartom, hogy nagyon jól lehet provokálni őket – magyarázza Városi. – Amikor először dolgoztam Ferenccel, arra kértem, azt rajzolja le, amiről egyetemistaként álmodott, amikor még talán Zaha Hadid akart lenni. Lépjünk túl a halálosan unalmas minimalista kubusokon, hozzunk létre egyedi formát, vállaljunk kockázatot, legyünk merészek és kísérletezőek!”

Az egykor minimalista festészetet tanuló Városi számára meghatározó volt a felismerés, hogy „aki nem mer bevállalni valamit, akkor bebújik a minimalizmus mögé, mert ott nem lehet hibázni. Ma a minimalista építészet az, ami egykor a minimalista festészet volt.

Ha valaki bevállal egy merészebb formatervet, ha elkezdi stimulálni a szemet, akkor átcsúszhatsz egy giccsbe, de én meg pont azt szeretem, hogy menjünk el a széléig: találjuk ki jól az épületet, de legyen egy csavar a formavilágban.”

Lázár és Nagy-Miticzky mellett Sárkány Bencét „provokálja” rendszeresen Városi, velük jól működik ez a munkamódszer, egymás provokálását afféle játékként értelmezve, ahol a cél a közös alkotás. Pontosabban a cél hármas: túllépni a sablonokon, szem előtt tartani az esztétikai funkciót a lakhatóság mellett, illetve a műalkotások épülettel való kapcsolatát.

A Költő Kert projekt már 70-80 százalékos készültségben van

A Költő Kert egy 5000 m2-es telken helyezkedik el, 12 lakás és negyven garázs található a területén. Az összterület 3000 m2, amelyen ötven üvegszobor, tucatnyi japánkert és több tavacska helyezkedik el. A projekt beruházási értéke 3,5 milliárd forint. „Tipikusan nem befektetői szemléletű, excel táblákon alapuló épületek; stimulálnak, felkavarnak, hatást váltanak ki” – jegyzi meg a képzőművész.

Háromméteres üvegszobrok lesznek a kertben, még a garázs is egy kiállítóteret idéz. Meghatározó projektelem egy négy méter magas kinetikus üvegszobor, ami egyedülálló Európában.

A Költő utca Városit is megihlette: rendkívül fontosnak érezte, hogy a projekt nevét megjelenítse egy szoborban, ami tartja a lépést a modern, egyedi lakónegyeddel.

„Számítógéppel jelenítettük meg magyar költők stilizált arcait, kicsit a Húsvét-szigetek kőszobarait megidézve – mesélte.

– Háromszáz üveglapot vágtunk meg CNC-vel, alatta pedig lesz egy motorral mozgatott szerkezet, ami három percenként körbefordítja a szobrot. Ez a mozgás szabad szemmel alig észlelhető, mégis folyamatos változásban van, miközben belülről LED-panelek különböző erősséggel megvilágítják az arcokat. Egy matt felületre vetülő surlófény rajzolja majd ki az arcokat.”

A tervezett szobor és a leendő kilátás

Ugyanakkor nemcsak a modern műalkotások becsempészése fontos, hanem a funkcionalitás és a környezettudatosság is: a villalakások teljes egészében megújuló energiát hasznosítanak majd, a tervezéskor pedig „minden egyes négyzetcentimétert” alaposan átgondoltak. Maguk az épületek lényegében funkcionáló szobrok, amelyek belsőépítészetükben és külső elrendezésükben egyaránt hordoznak egyfajta zeneiséget: odabent a nyugodtabb, eseménytelen felületeket felváltja valami váratlan, kint pedig az épület belesimul a tájba, majd – a szintkülönbségek révén – felbukkan, megmutatja karakterét, hogy aztán ismét visszaolvadjon.

Jellemző az egyediségre és átgondoltságra a világítás megtervezése is, amennyiben „hangsúlyosan indirekt fények lesznek”, azaz nem egy – akár mégoly drága – csillár világít majd meg élesen egy-egy helyiséget, hanem rengeteg, okosan elhelyezett fényforrásból „keverhetik ki” a leendő lakók a számunkra éppen megfelelő hangulatú, élességű fényeket.  

Ahogy Városi fogalmaz: „Nyilván kockázatos vállalkozás ez, amit nem lehet rubrikákba, befektetési képletekbe sűríteni, mégis megtalálja a vevőit, akik szeretnének egy speciális környezetbe költözni.”




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Az uniós csatlakozás 20. évfordulója

Az uniós csatlakozás 20. évfordulója

Két hetes programsorozattal készül a Képző

Női fókusz

Női fókusz

A 2024-es Budapesti Fotófesztivál nyitókiálltása a Műcsarnokban

Magyar projekt az Új Európai Bauhaus Díj jelöltjei között

Magyar projekt az Új Európai Bauhaus Díj jelöltjei között

Az ÚEB Fesztivál ismét Brüsszelbe érkezik

Hirdetés