Interjú Oláh Éva projektvezetővel és Csiszér András design igazgatóval a Ludovika projekt és Budapest kapcsolatáról.
Hosszú út vezetett a Ludovika környezetalakítási ötletpályázat első díjának elnyerésétől a megvalósulásig. A Zoboki Design & Architecture iroda azonban konzekvens: terveik, koncepcióik azt tükrözik, hogy mindig tágabb környezetben, akár Budapest teljes városszövetében gondolkoznak. Oláh Éva projektvezetővel és Csiszér András design igazgatóval a Ludovika projekt és Budapest kapcsolatáról beszélgettünk.
Ahogy Zoboki Gábor is említette egy alkalommal: nem lehet egy helyi tervezési folyamatot szeparáltan kezelni, mindig egy nagy egészbe kell beilleszteni. Ez a Ludovika esetében mit jelent?
Oláh Éva: Bármilyen feladatot kapunk, mindig vizsgáljuk a terület városi összefüggéseit. 2014-ben Fürjes Balázs megbízásából jártuk körül, hogy a projektalapú várostervezés milyen összefüggéseket eredményez Budapesten, és milyen javaslatokat tudunk tenni a városfejlesztésre. Budapest történeti, várostörténeti és szerkezeti elemzése kapcsán jól látható, hogy egy sugaras-gyűrűs struktúrára épül. Történetileg három fő centrum meghatározó – a Szent György tér, mint szakrális központ, a Kossuth tér, mint igazgatási-politikai központ, a Hősök tere és a Városliget, mint civil központ. Ez a háromszög Budapest összefüggésében egy történelmi triádként értelmezhető. A történelmi városrészek sűrűsödésére épül rá az a sugaras struktúra, ami a Hungária körgyűrűt érinti. Ezekre nagyon sok barnamezős terület csatlakozik, és a jövőbeli koncepciók is ezt erősítik, a körgyűrű menti zöldterületek és fejlesztési zónák egy „zöld gyűrű”-re rendeződnek. Lényegi szerepe van a Dunának, amely a város tengelye. A „zöld gyűrű” metszésében két új központ is fejlődik: az északi és a déli ún. Duna kapu. Amikor a meghatározó projekteket feltettük a térképre, észrevettük, hogy nagyrészt ezek is a „zöld gyűrűre” rendeződnek és azt erősítik – mivel meglévő zöldfelületeket érintenek, vagy zöldbe ágyazott intézményi fejlesztések vagy a barnamezők fordíthatók jelentős zöldfelülettel bíró beruházásokká. Az összvárosi vizsgálatainkból kiderült, hogy az egyes fejlesztési zónák önálló identitással bírnak, és mindig van egy-két húzóprojekt, ami a városrész sajátosságát hangsúlyozza. A Nagyvárad tér környékét alapvetően meghatározzák az egészségügyi és oktatási intézmények, a kórházak, a Semmelweis Egyetem és az újonnan létrejött Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Ezáltal ez a terület a szellemi és a testi épülés kiemelten fontos térsége. Ezt fogja tovább erősíteni a Szent István Kórház területén tervezett Dél-pesti Centrumkórház megvalósítása is.
Csiszér András: Amellett, hogy ezek a projektek rendkívül sokszor zöldbe ágyazottak, főleg a déli részen igen sok barnamezős fejlesztés, illetve fejlesztési lehetőség is megtalálható. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Orczy-park egyfajta választóvonal: a terület ötvözi a zöldbe ágyazott és a barnamezős beruházásokat. A terület rehabilitációja erősen hat a környező városrészekre is. Ez már az ingatlanárakon is észrevehető. A projektalapú kutatás során azt vettük észre, hogy minden területrész esetében van valamilyen kiemelt beruházás – általában állami – amely ezt a revitalizációs folyamatot elkezdi, ezáltal pedig a helyek identitását meghatározza. Ezen fejlesztésekbe nem csupán az épített környezet, illetve a zöldterületi fejlesztések tartoznak bele, hanem egyúttal a közlekedés kérdésköre is. Végső soron tehát egy városrész komplex fejlesztése, az életminőség javítása valósul meg.
Az Orczy-park és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem esetében ez az identitáskonstruálás milyen módon bontakozott ki?
CsA: Azért nagyon lényeges ez a zöldterület, mert egy intézményi közparkról beszélünk, amely – főként ilyen léptékben – nem található meg ebben a városrészben más helyen. Nem csupán a rehabilitációs folyamatok fontosak ilyen esetekben, hanem az üzemeltetés kérdése is. A fenntarthatóságnak jó biztosítéka, hogy az Egyetem áll a háttérben, ugyanakkor a park napközben a városlakók számára is nyitott.
OÉ: Az Orczy-park a Városligettel, a fertődi Esterházy-kastélyparkkal, vagy épp a Festetich-kastélyparkkal összemérhető jelentőségű történeti kert. Olyan érték, amely mindenképp védendő. Orczy Lőrinc báró vásárolta meg, majd fia, Orczy László alakíttatta ki az angolkertet a 18. század végén, Bernhard Petri kertépítőt bízva meg a feladattal. Létrejöttekor Pest legnagyobb közparkja volt. Jól tükrözi a felvilágosult szemléletet az Orczy-család döntése, mely alapján a saját birtokukban álló területet átengedik a városlakók használatára. A következő évszázadok folyamán a park területe folyamatosan csökkent, a második világháborút követően pedig rendkívül méltatlanul használták. Koncepciónk abból indult ki, hogy melyek azok az elemei a történeti kertnek, amelyek megőrizhetők, visszaállíthatók. A park funkcionális rendje egy hármas gyűrű: egy külső intézményi zóna, a Campus körút, mely az egyetemi funkciókat összefogja, illetve a belső mag, vagyis a történeti kert. Egyszerre van jelen egy szélesebb –, az Egyetem sajátosságából fakadóan az alakzatban történő menetelésre is alkalmas – körgyűrű, valamint egy belső, kis sétautakból álló kerthálózat, amely az eredeti park jellegzetességeit magán hordozza.
CsA: Mindenképp meg kell említeni a tavat, amely az egyik leglényegibb eleme ennek a kertnek, és hozzávetőleg az eredeti helyén található. A partján álló korabeli Csónakda, mára csak fényképen maradt fenn. Olyan, funkciókkal bíró kortárs pavilonokat, „szobrokat” helyeztünk el a parkban, amelyek utalnak elődeikre. Az új Csónakda már megvalósult, és bízunk benne, hogy a későbbiekben mind a kápolna, mind a tanuló-pavilonok is megépülnek. A kert eredeti állapotát nem lehetett visszahozni, olyan impulzusokat, hangulatokat lehetett viszont megteremteni, amelyek a korabeli látványokat idézik.
Mesélnének kicsit a konkrét tervezési folyamatokról?
CsA: Foglalkoztunk a teljes egység koncepciójával, a parkrekonstrukcióval, és megbízást kaptunk a Lovarda tervezésére is. A Lovardában olyan áldatlan állapotok uralkodtak, hogy már a felmérés is veszélyes tevékenységnek számított. Alapos állapotfelvételre volt szükség a park esetében is, közel ezer fát kellett megvizsgálni fajta, kor, állapot szerint. Ennek nyomán dőlt el, hogy mely fákat szükséges kivágni.
OÉ: Hatalmas lendülete volt ennek a projektnek, hiszen néhány év alatt hihetetlenül nagy és látványos változások következtek be. A tervpályázatot a TÉR-TEAM-mel közösen nyerte meg a ZDA, a koncepció tehát már ebben a fázisban kialakult. A tájépítész kiviteli tervet a Garten Studio dolgozta ki. Az elképzelés a kivitelezés befejezéséig lényegileg nem változott. Funkcionális zónákat alakítottunk ki, olyan karaktereket, amelyek egy-egy részt identifikálnak – a terület használatának megfelelően. A park funkciói körkörösen, az évgyűrűk mintájára rendeződnek a külső zajosból a belső csendes zónák felé haladva. A legkülső közúti zónától, az épületek és a Campus körút körén belül található a csendesebb, sétáló zóna. Legbelül pedig, a fő gyalogostengelyek metszésében, az országzászló áll.
A Lovarda tervezése milyen módon alakult ki?
OÉ: A Lovarda megújítására több változatot készítettünk. Két egységről beszélhetünk: egy meglévő fedeles lovardáról és egy istállóról, ami sajnos rendkívül rossz állapotban volt. Noha az istállót nem lehetett teljesen elbontani és az alapoktól újratervezni, végül rendezett épület született. A főépületek mellett kiegészítő elemek is – gazdasági épület, karámok és díjugrató pálya – tartoznak az együtteshez. Az épület tömege adott volt, így a térhatás maximálisan őrzi az eredeti hangulatot, de fontos volt a belső funkciókat újrarendezni. Nem volt szokványos feladat, sokat dolgoztunk az egyedi megoldásokon, pl. a lambrinon (az a faburkolat, amely védi a lovas lábát), a jártatógépen, és az istálló berendezésein. A lambrin nyitása, a nagy kapuk speciális megoldásokat igényeltek. Az együttes színvolát emeli a fedeles lovarda felújított acél tetőszerkezete, téglaburkolatos megjelenése, és az istállóépület szép, látszó faszerkezetei.
A cikk nyomtatásban megjelent az OCTOGON Magazin Ludovika Campust bemutató mellékletében.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
