Nem mindennapi anyaghasználat | Konkrét Stúdió (X)

Az építészet elsősorban tér, meg fény és anyag egy végletekig besűrített koncepcióban.

• Szöveg: Tóth Balázs
• Olvasási idő: …

Szálcement sík- és hullámpalával készült „feszes, élre vasalt, letisztult” épületek: a Konkrét Stúdió tervezői vezettek be minket az épületeiken feltűnő, nem mindennapi anyaghasználatuk titkaiba. Tervezési elveikről beszélgettünk, amelyek sikerességét számtalan elégedett megrendelő, és pályázatokon elnyert díjak is igazolnak.

Az együttgondolkodás 15 évvel ezelőtt kezdődött, amikor négy nagyon különböző építész útjai keresztezték egymást. Korukat tekintve is különböznek egymástól, az ország más részeiből származnak, egy viszont biztos: építészeti látásmódjuk talán pont a különbségek miatt kiegészítik, erősítik egymást. Ki hosszabb, ki rövidebb szakmabeli múlttal rendelkezett, amikor a Földes és Társai Építészirodában találkoztak, ahol 6-8 év alatt egymást támogató, együtt dolgozó négyfős csapattá formálódtak. Volt, aki apai ágon örökölt építészeti vénával érkezett, másikuk mindig is jó műszaki érzékkel rendelkezett. A csapat egy tagja egy osztálytársának tanácsát megfogadva döntött a szakma mellett, a jogásznak készülő gimnazista pedig egy építészeti fotó hatására váltott. Balogh Csaba Kálmán Ernőtől, Sirokai Levente Gyertyános Zoltántól, míg Deigner Ágnes és Sónicz Péter egyenesen az egyetemről érkeztek.

Celldömölki Vulkánpark, a balatonalmádi Egészségház, bölcsődék Zsámbékon és Nagykovácsiban, vagy a gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont épületeinek komplex tervezése és megvalósítása: ilyen és ehhez hasonló építészetileg kiemelkedő munkák során edződtek egészen 2014-ig. A fordulópontot a Konkrét Stúdió megalapítása hozta el, amelyet a Földes Lászlótól való közös kiválás után együttes erővel alapítottak. A vezetővel és korábbi munkatársaikkal való jó kapcsolat a későbbiekben is több közös munkát eredményezett a két építésziroda számára. A Konkrét Stúdió jelenlegi megbízásai közé tartozik többek között egy társasház, egy kis Balaton-parti látogatóközpont, egy hentes-bisztró, kisebb állandó kiállítások és családi házak tervezése is. De kastélyfelújítások, családi házak és középületek tervezése, köztük több egyházi épület is, illetve kiállításinstallációk is gyakran kerülnek feladataik közé.

Mi olyan házakat csinálunk, amiken nincsenek felesleges dolgok

„A stúdióban körülbelül tízen vagyunk, szeretünk kísérletezni, újat keresni, úgy formában, mint anyaghasználatban. Nálunk nem nagyon van két egyforma ház, persze mindegyik konkrétos, de szabadon csinálunk teljesen különböző épületeket.” – mondják – „Nagyon szeretjük a családi házakat, mert személyes és egyedi, jó kísérletező terep, lehet próbálgatni. Nincsen sok résztvevő, egy megbízó van, aki jó esetben tudja, hogy mit akar. Van tehát a tervező és van egy másik fél, így ketten beszélgetünk, és senki nem írja felül, amit megbeszéltünk.”

A praktikusság fontossága, és az építés jelentősége tartozik családi ház tervezési alapelveik közé. Vallják, impozáns külső mellett egy családi ház lényege befelé van. Véleményük szerint elsődleges észben tartani a tényt, hogy a megbízó számára az építés drága befektetés, és az utólagos korrekciót ki kell zárni, az évtizedekig tartó stabilitást pedig kiemelni. Elég akár egy rosszul meghúzott vonal, anyagtévesztés, amely milliós felesleges költséget vonzhat maga után.

„Mi olyan házakat csinálunk, amiken nincsenek felesleges dolgok, megpróbálunk mindig úgy gondolkodni, olyan formákat és megoldásokat használni, meg olyan anyagokat, hogy azok jól elviseljék a külső hatásokat. A ház legyen azért, aki benne lakik és ne fordítva” – folytatják a Konkrét Stúdió tervezői a cég stabil tervezési elveit kiemelve.

Az elmúlt évek munkái alapján biztosan kijelenthető, hogy a csapat nem híve a sablonos megoldásoknak, szeretik meghökkenteni a megbízóikat és a közönséget egyaránt.

„Szeretjük kicsit kiléptetni a nézőt a komfortzónájából, egyensúlyozni az ismert és az új határán. Ennek érdekében minden tervezéshez felállítunk egy sajátos logikai koordinátarendszert, és ha ez kialakul, akkor egy idő után a különböző újabb és újabb rétegek szinte magától értetődően simulnak abba bele, így válva koherens egésszé. Hogy milyen anyagokat alkalmazunk, azt is maga az épület logikája hozza.”

Szembetűnő, hogy munkáikon előszeretettel alkalmaznak szálcement síkpalát, vagy akár hullámpalát is sikeresen és látványosan, amelyet az elnyert nívós díjak is alátámasztanak.

„A dióligetben épült házunknál azért használtunk hullámpalát, mert – tudván, hogy a megbízónak komolyan végesek a forrásai és olcsón fenntartható házat szeretne – a tetőre valami egyszerű, nem túl drága anyagot kerestünk, olyat, ami rövid idő alatt kivitelezhető. Így adódott először a hullámpala tető. Majd amikor az olcsón fenntartható logika mentén gondolkodva passzívan klimatizáló épületburokként felvetődött az általában drága átszellőztetett homlokzatburkolat, az adott koordinátarendszerben már nem volt kérdéses a választásunk. Egyikünkben sem merült fel, hogy a homlokzatra más burkolatot tervezzünk, mint a kedvező árú hullámpalát, hiszen az egyszerű, és bónuszként egynemű »bőrt« kapunk. Praktikus, és karakteres, mint egy jó ipari épület.” A rendhagyó anyaghasználat ilyen elveken is alapulhat.

Pala

Kérdésünkre, hogy miért láthatóak gyakran szálcement anyagok az eltérő funkciójú építményeken, egyszerű választ kaptunk: „… mert sokféle feladatra sokféleképpen lehet használni őket. A legkézenfekvőbb a műemlékek kiselemes tetőfedése. Szívesen alkalmazunk a természetes kőpala és a fazsindely helyettesítésére egyaránt alkalmas, és a két hagyományos fedésforma jellegzetességeit ötvöző, nagy szabadságot biztosító fedésként szálcement kiselemes kettős fedést.

Amikor kiemelkedő vízbiztosságra és praktikumra van szükség, akkor ideális választás a nagytáblás hullámpala burkolat. Tetőfelületen azért szeretjük, mert kis hajlásszög esetén is alkalmazható és gyorsan, könnyen építhető. Kiemelkedően könnyű fedés, ami egyszerűbb szerkezetre ad lehetőséget. Építészeti szempontból azért izgalmas számunkra, mert ugyanazzal az anyaggal egyszerűen tudjuk kialakítani a homlokzatot és a tetőt is, tulajdonképp elmosódnak a határok ezek között, így nagyon képletszerű épületeket tervezhetünk.

A táblás szálcement homlokzatburkolatot pedig azért szeretjük alkalmazni, mert időtálló, tartósan esztétikus, magas minőségű, nagy precizitású anyag, amely jól alakítható, nagy szabadságot biztosít a formálásban, szerkesztésben, színválasztásban és mindehhez viszonylag könnyű. Ami különösen fontos számunkra, hogy anyagszerű, karakteres megjelenésű változatokban is elérhető, amivel izgalmas megjelenésű felületeket tudunk létrehozni. Legutóbb egy budai villaépületen használtuk, az építtető kifejezetten ezt az anyagot kérte. Jól döntött, nagyon menő, nagyon időtálló, nagyon feszes, nagyon élére vasalt, letisztult homlokzat jött létre.”