Az építészeti útmutatók útja Írországból Magyarországra és Erdélyen át vissza.
Október végén számoltunk be arról, hogy elindult az ország összes Településképi Arculati Kézikönyvét (TAK), valamint Építészeti Tájegységi Arculati Kézikönyvét (ÉTAK) összegyűjtő új honlap, ahol az építtetők, a döntéshozók és az építészek egyaránt tájékozódhatnak egy-egy vidék vagy helység jellegzetességeiről, de a lakosság is megismerkedhet az ország értékeivel. Abban a hónapban a TAK-ról egy konferenciát is rendeztek, amelyről a Tervlap.hu készített összefoglalót.
Mike Shanahan ír építész a TAK-ok eredetéről elmondta: Íroszágban szinte „elszórtan” vannak a tanyák a tájban, a falu jóformán ismeretlen. Így, bár az épületek már nem olyan szegényesek mint egy-kétszáz éve, ezzel el is tűnik az egykori táj. Emellett új probléma a motorizáció, és a lakók a laza szabályokat is szigorúnak érzik. Cork megyében azért hozták létre a kézikönyveket, hogy a jó tervezés elveit terjesszék, hogy segítsék a telekválasztást és telepítést, hogy a döntéshozatalban viszonyítási pontot jelentsenek. Megmutatják, hogy a hagyományos karakter, minta ma is folytatható, hogy sokféle jó megoldás van, így támogatják az innovatív tervezést, és a jó tervezés hozzáadott értékét. Ráadásul közérthető, kevés szöveggel készülő kiadványok.
Krizsán András az ír példát 2012-ben tanulmányúton ismerte meg, és a Balatonfelvidék sajátosságainak megfelelően készített építészeti útmutatót. Többféle faluszerkezet figyelhető meg a tájegységben:
míg a jobbágyi utcás vagy halmazos települések rendezett, fésűs szerkezetűek, a nemesi községeknek szabálytalan a telekszerkezete.
Turi Attila külföldi jó és rossz példák után részletesen foglalkozott a budakalászi településképpel. A mai tervezők gyakran olyan kihívásokkal küzdenek, ami régen ismeretlen volt, gondoljunk a gépkocsi-elhelyezésre vagy a napelemekre, melyek gyakran nagyon nem illenek például a kontyolt tetőformához. Ugyankkor a kerítésekre ma is lehetne gondot fordítani, sokat segíthet az utcaképen.
Villámelőadások formájában bemutatkozott Dénes Eszter és Kassai-Szó Dominika előadásában a II. kerületi és a kesztölci, Rőmer Károly előadásában a siklósbodonyi, Csutiné Schleer Erzsébet tolmácsolásában a székesfehérvári, Kiss Csaba interpretációjában a hollókői Települési Arculati Kézikönyv. Az ország legjobb TAK-jai gondosan ápolják a hagyományokat, de lehetővé teszik a modern házakkal annak folytatását. A települések a TAK készítése során olyan értékeiket is felismerték, melyekről még a választott vezetői sem tudtak.
Készülnek tájegységi arculati kézikönyvek (ÉTAK) is, amelyek egy-egy régió egységes értékeit veszik számba, és hívják fel a figyelmet ezek megőrzésére.
A Települési Arculati Kézikönyvek Erdélyben sem ismeretlenek, és védendő értékek is vannak bőven, mondta el Köllő Miklós.
Mégis úgy tűnik, Ceausescu falurombolása után most öncsonkítás zajlik: az építészeti „ki mit tud” teszi tönkre a faluképet.
1995-től már felmérések rögzítettek itt-ott faluképeket, de csak 2004 körül jutott több figyelem a hagyományos értékekre, és 2009 után indult el a Hargita megyei településvédelem. 2017-ben készült el az építészeti útmutató (Ghid de Architectura) székelyföldre (Zona secuieme).
Süveg Éva a Hargita Megyei Faluképvédelmi Programról beszélt, aminek keretében száz, sőt kétszáz éves székelykapukat is sikerült megmenteni. Ahogy a székelyek mondják: „mosmá’ örökké jó lesz egy darabig…”
Befejezésül Juhász Géza Péter a Lechner Tudásközpont képviseletében bemutatta hol és hogyan érhetők el a települések Települési Arculati Kézikönyvei a 3D Magyarország keretében. A rendszer hasznossága még az ír résztvevőket is lenyűgözte, mint Mike Shanahan a rendezvény után megírta: „Lehet, hogy Írországban is szükség lenne egy ilyen hasznos eszközre a tervezésben.”
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
