Körforgásban

Gizella Loft néven született újjá az egykori Telefongyár épülete.

• Szöveg: Vakli Tünde
• Fotó: Batár Zsolt
• Olvasási idő: …

Nemzetközi szinten már nagy népszerűségnek örvend a körforgásosságra és fenntarthatóságra épülő megközelítésmód, ugyanakkor hazánkban is egyre több projekt esetében elmondható; tudatosan döntöttek egy meglévő épület átalakítása, bővítése mellett új építése helyett. A LAB5 architects az egykori Telefongyár épületének felújításakor gondolkodott hasonló elvek mentén. Vakli Tünde cikke az OCTOGON magazin 180-as (2022/8-as) lapszámából.
 

Elvont koncepcióként indult, azonban néhány év leforgása alatt népszerű, globálisan ismert és elismert irányelvvé vált a körforgásos gazdaság elmélete. A „circular economy” alapelve szerint az éghajlatváltozás mérséklése és a Föld erőforrásainak megőrzése érdekében a társadalomnak át kell térnie a lineáris gazdaságról a fenntarthatóbb, körforgásos gazdasági modellre, ami lehetővé teszi a termékek életciklusának jelentős meghosszabbítását, miközben egyúttal minimalizálja az anyag- és energiaráfordítást, illetve az ezzel járó fajlagos karbonlábnyom-növekedést. Ez a fajta átállás mindenekelőtt új koncepciók, jól átgondolt és strukturált munkamódszerek kidolgozását követeli meg, így az építészet területén is olyan felelős megoldásokra van szükség, melyekben a tartósságra, újrafelhasználásra és -feldolgozásra való törekvés jelenik meg. 

Magyarország egyik legnagyobb ingatlanfejlesztő és befektető cége, a WING Zrt. 2018 végén vásárolta meg a Siemens Gizella úti telephelyét, a fejlesztési munkák pedig 2019-ben kezdődtek el a LAB5 architects tervezőinek elképzelései alapján. A 2007 óta működő budapesti építésziroda a folyamatos fejlődést képviseli. Céljuk megismerni a legújabb technológiai, anyaghasználati újdonságokat, és mindezt energiatudatos szemlélettel kiegészítve épületekben megfogalmazni. Számukra tehát igazán testhezálló feladat volt egy olyan projektben részt venni, amelynek fókuszában a modernség és fenntarthatóság követelményeinek való megfelelés állt.

A Gizella Loft projekt keretein belül egy kiváló elhelyezkedésű épület a körforgásos építészet irányelveit követve, a lehető legkisebb környezeti terheléssel prémium kategóriás irodaházként született újjá. 

Ha egy mondatban kellene összefoglalni a projektet, akkor az a tervezők elmondása alapján valahogy így szólna:

az egykori Telefongyár mint A+ irodaház átmentése a 21. századba, téve mindezt úgy, hogy közben harmonikus, szerves kapcsolatot teremtsenek az épület és annak közvetlen környezete között.

A felújítási munkálatokat a kezdetektől fogva két fontos szempont határozta meg. Egyrészt az egyik izgalmas kérdést az jelentette, hogyan viszonyuljanak a 60-as évek épített örökségéhez. Egy olyan épület esetében, ami tiszta, racionális, funkcionális, és noha építésekor talán nem az esztétikai szempontok voltak az elsődlegesek, de az örökség értelmezése szempontjából karakterisztikus értékkel is bír. Másrészt pedig annak a problematikája merült fel, milyen módon tudják ezt a fejlesztést maximálisan környezettudatosan véghezvinni.

Az épület, ideális adottságai mellett, a WING komplex fenntarthatósági szemléletének is köszönheti megújulását, hiszen az egykor Siemens-telephelyként ismert terület rendezése során a beruházó a ház megtartása mellett döntött. A bontás és egy új ház építésének elkerülésével annyi szén-dioxid-kibocsátást spóroltak meg a környezetnek, ami csaknem 1000 fa száz évre elegendő oxigéntermelő képességének felel meg. 

A felújítás során számos kritériumnak, megrendelői elvárásnak kellett megfelelni. A tervezők a felmerülő igényekre próbáltak minden esetben flexibilis válaszokat adni, és igyekeztek kiaknázni az épületben lévő lehetőségeket, teret hagyva a későbbi, esetleges változásoknak is. Külön kérésként fogalmazódott meg egy épületenergetikai szakértő bevonása a folyamatokba, ennélfogva

a költséghatékonyságon túl minden döntés teljes életciklus-elemzéssel és nagy pontosságú, dinamikus szimulációval is alátámasztásra került.

Az eredeti épület megtartása mellett a beruházó környezettudatos szemléletmódja a kisebb részletekben is megjelenik. A földszinti layout megváltozása miatt például a tervezői csapatnak új főbejáratot kellett kijelölnie, és ehhez egy könnyed, az épület külső megjelenéséhez jól illeszkedő előtető-szerkezet épült. A szinte jelzésszerű elem nagyon kevés alapanyagból készült, frissességével mégis megadja a hangsúlyt a bejárat számára. Ugyanilyen sarkalatos pont volt a homlokzat újjáélesztése.

Miután számítások igazolták, hogy nem a falak hőszigetelése lenne a legcélravezetőbb energetikai felújítási mód, az épület külső vizuális felfrissítését úgy szerették volna megoldani, hogy minél inkább látszódjon az eredeti anyagok textúrája, struktúrája. Így jutottak el az STO homlokzati felületképzéshez, mely egy olyan fehér festés hatását eredményezi, aminek a vékonysága miatt látszik a tégla osztás, a beton parapet textúrája, de ugyanakkor tartós és öntisztuló, ennek köszönhetően hosszú évekig fehér marad.

A belső terekre vonatkozóan szintén elmondható, hogy minden plusz anyagfelhasználást mellőztek, ezért ahol az nem feltétlenül volt szükséges, nem épültek előtétfalak, álmennyezetek, ebből adódóan az épületszerkezet és az épületgépészet is látható maradt.

A földszinti recepció mögötti falra általában drága és energiaigényes anyagokból szoktak látványosságot építeni, a Gizella Loft recepcióján pedig pont ennek elhagyása, egész pontosan a pult mögötti merevítő fal nyers betonfelülete adja a „feature wall”-effektet. Hasonló elvtől vezérelve döntöttek úgy a tervezők, hogy a lépcsőházban is megtartják a műkő lépcsőfokokat, a régi korlátot, és inkább azok felújítását választották. Ez ugyan aprólékosabb munkának bizonyult, így viszont még több eredeti elem megtarthatóvá és bemutathatóvá vált.

A beltér színvilágát illetően is egyértelműen látszik, hogy a tervezői csapat az épületszerkezet természetes, anyagszerűen konkrét színeire hagyatkozott. Annak érdekében, hogy a tér világosabbnak hasson, egyes felületeket fehérre festettek, de a falak, padlók, lépcsőfokok, mennyezet mind látszó betonhoz hasonló (vagy tényleg azzal azonos) megjelenésűek, és a beépített elemek – gépészet, elektromos, tűzvédelem – is megtarthatták saját színüket. Egyetlen kivételként említhető a recepciós üvegpult, ami kék színével és az alaprajzi kibillentéssel kiemelkedik a többi designelem közül, ezáltal jellegzetes hangsúlyt adva a bejárati fogadó résznek. 

A Gizella Loft-ot nem csupán az aktuális építészeti trendekhez való alkalmazkodás teszi érdekessé, hanem az is, hogy egyfajta szellemi közösség alakult ki az épületbe beköltöző cégek között.

Mindannyiuk esetében igaz ugyanis, hogy választhatnának vagy akár építtethetnének maguknak egy új üvegpalotát irodaháznak, azonban hasonlóképpen fontos számukra a körforgásosság és a fenntarthatóbb fogyasztás elve, a történeti épület és városszövet megőrzése, a kontinuitás fenntartása az ipari múlttal.

Rajzok a galériában!