Trinh Hai Dang diplomamunkájában kulturális funkcióval pezsdítené fel a kereskedelmi negyedet.
Trinh Hai Dang MSc diplomamunkája a józsefvárosi Ganz negyed fejlődésének egy lehetséges utópiáját mutatja be funkcionális, urbanisztikai és társadalmi szempontból. Ezek a tényezők motiválták abban, hogy elkészítse a Keleti Kulturális-Kereskedelmi Központ, más nevén Ganz Futuro tervét, annak is az első ütemét.
  |
A helyszín
A helyszín szimbolikus volt számomra, mivel kiskorom óta segítek a negyedben dolgozó szüleimnek, közben pedig naivan figyeltem a városrész építészeti és társadalmi változásait. A Kőbányai út mentén 1867-ben került átadásra a Magyar Királyi Vasút első pályaudvara, mely 1885-ig Budapesti Főpályaudvar volt. 1925-től a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) területe lett, 1959. januárjában pedig megalakult a Ganz-MÁVAG, amely az ország második legnagyobb gyára lett, negyvenkét hektáros területen. 1987-ben azonban a gyár megszűnt, 300 épülete magántulajdonba került.
Napjainkban a terület első generációs, leginkább távol-keleti kereskedő családok üzleteinek ad helyet, akik az utcafronton és az üzemcsarnokokban kialakított földszintes házakban nyitottak üzleteket. A Ganz negyed egy rendezetlen, a környezetétől izolált területnek számít Budapesten, nincs párbeszéd a környezettel, ezért sokan idegenkedve kerülik ki a városrészt.
Új narratíva/koncepció
Építészeti koncepcióm egyik legfontosabb lépése a meglévő terület megtartása, és nem lerombolása. Ez azért fontos, mert már kialakult egy olyan életforma és közlekedési rendszer, ami értéket képvisel Budapest ezen pontján, és nem lenne javasolt bármilyen formában beleavatkozni. A célom egy új, vertikális urbanisztikai réteg létrehozása, ami a meglévő Ganz terület felett terül el, és amelyből új funkciók és kapcsolódási pontok jönnek létre: az új réteggel bekövetkezne a Ganz negyed generációváltása.
Szeretném bővíteni a területet kultúra funkcióval, hogy a külső látogatók számára is érdekes legyen a terület, amelynek így az izoláltsága is megszűnne, és az itt dolgozó kereskedők számára is elérhető lenne a kulturális aktivitás.
Az a vízióm, hogy az eljövendő évtizedekben totális digitális és automatizált kereskedelemmel kell szembenéznünk, a meglévő üzletek átalakulnak “látvány” raktárrá és logisztikai helyszínné.
Funkciók
Az újonnan létrejött szövetből egy új közlekedő rendszert alakítok ki parkkal és sétánnyal, épületekkel, melyeket hidak kötnek össze. Az új épületek és funkciók:
- Automatizált parkolóházak elektromos töltőállomásokkal
- Sport- és rekreációs központ
- Oktatás és Integrációs Központ és Tudástár
- ”Zöldkapu” Fogadó épület és kiállítótér
- Gasztrocenter
- Szerver- és energiaellátó park
- Digitális kereskedelmi iroda
  |
Az épületek képviselik a Ganz negyed új generációs funkcióit, melyek a rossz állapotú, de szerkezetileg stabil Ganz negyed épületei fölé emelkednek. Az új épületrészek a meglévő Ganz negyeden belülről is és kívülről is megközelíthetők. A régi és a modern épületek közötti állandó kapcsolatot liftek és rámpák biztosítják. Az épületek önfenntartók, megújuló energiaforrásból gazdálkodnak, így a külső energia szükségleteik minimálisak.
Az átalakulás nem gyors folyamat. Ütemesen kell fejlődnünk, fejlesztenünk, és amikor már mindenki az új helyen dolgozik, a meglévő Ganz negyed területe konzerválja és alakítja magát, egyfajta „skanzenként” működik tovább, bemutatja a helyszínt a látogatóknak, a következő generációnak a városrész értékét, történelmét, hogy hány ezer embernek adott munkát, hány bevándorló család kezdett itt új életet és hogyan fejlődött multikulturális központtá.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
